Banánköztársaság
Szanyi Tibor: Orbán a pácban
E héten volt immár a 18. alkalom, hogy Orbán a rendre belengetett vétója dacára most is megszavazta az oroszokkal szembeni újabb európai szankciós csomagot. Nem mellesleg ez a 18. egyben az eddigi legátfogóbb és legszigorúbb szankciós lista, aminek az elődeit Orbán Viktor három éve rettenetesen kártékonynak tartja, és össze-vissza dühöng miattuk. Csak hát eddig is, és most is megszavazta. Ez alkalommal az EU-ban (értsd: Brüsszelben) a többiek el is engedték a fülük mellett a vétóval való fenyegetést, hiszen ha a korábbi 17 alkalommal Orbán mindig lerogyott a végső pillanatban, akkor miért lenne ez most másként?
Nem is lett másként
Orbán Viktor mára jól kiszámíthatóvá vált. Regnálásának 16 éve alatt eddig számtalanszor fenyegetett vétóval, de kulcskérdésben eddig egyszer sem lépte meg, kevésbé kulcskérdésekben pedig egy kis idő után mégis megszavazta azt amit kellett. (Az EU és az afrikai országok közötti átfogó egyezmény ‘anno’ a végül ejtett magyar vétó miatt egy fél évet csúszott, addig meg a korábbi megállapodás maradt hatályban, szóval olyan nagy kár nem esett.)
Most viszont nem csak Orbán, hanem az ugyancsak Putyin-rajongó szlovák Fico beígért vétója ugyancsak napirenden volt. Igaz, ő – úgymond – kért is valamit az elállásáért cserébe, és kapott is.
Orbánt meg se kérdezték, mert tudták, hogy fogatlan oroszlán.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
De nem csak ezt tudták róla, hanem teljességgel kiszámítható volt ez a lépése
Ezek az újabb európai szankciók ugyanis elébe vágnak annak, amit Trump elnök ígérget, minthogy azon országokat is büntetni kívánja, amelyek orosz olajat vesznek. Az óvatos EU még ennél is tovább ment, azaz megtiltotta a tovább feldolgozott orosz olajnak az átvételét is, azaz a továbbiakban nincs “indiai” gázolaj vásárlás sem. Ennél fogva Orbán Viktor sem merte bevállalni, hogy nagy barátja, Trump esetleg 500 százalékos vámot vessen ki a Magyarországon gyártott termékekre, főleg hogy ezek túlnyomó többségét nyugat-európai cégek magyar leányvállalatai állítják elő.
Nemrég az Ultrahang-nak adott interjújában Orbán azt mondta Király Tamás kérdésére, hogy
ha Trump beváltaná a fenyegetését, akkor “baj van”.
Szép és világos beszéd, ami előre vetíti, hogy ha választani kell, akkor Orbán a kínai-orosz duett helyett az amerikai-európai szövetségeseinket helyezi előtérbe.
Ennél fogva Orbán Ráchel nem Pekingbe, vagy Moszkvába menekíti a miniszterelnök unokáit, hanem először majdnem Spanyolországba, illetve most már az USA-ba.
Ebben az is benne foglaltatik,
hogy Orbánnak a Putyinnal való bő másfél évtizedes személyes gigaüzlete véget ér. Ha nem lehet orosz olajat venni, akkor semmit nem ér az egész, hiszen a nulla importnak a jutaléka is nulla. A Svájcban bejegyzett MET nevű Orbán-vállalat 2024-ben durván 24 milliárd eurós bizniszt csinált az orosz energiából. Ez most nagyjából nullára apad, s a cég kénytelen lesz a másodlagos befektetetéseiből éldegélni.
Ebből persze fog csurranni-cseppenni Orbánnak is, akár egy havi százmilliós nyugdíj-kiegészítés is kijöhet belőle, de a sok milliárd eurónak lőttek. Amiket eddig beszedett, azt majd gondozza Ráchel Amerikában, Tiborcz István pedig itt-ott-amott.
Apropó! A vej nemrég a Mini-Dubaj majdnem-tulajdonosával sétálgatott a Parlament épületénél. Lehet, hogy végkiárusításban meg akarják venni?
Szerző
