Vágó István addig rajongott Gyurcsány Ferencért, míg egy sötét, előítéletes, gyűlölködő, bigott vénemberré nem vált. Azt állítja, nem vagyok alkalmas városvezetésre, mert lelki bajaimmal pszichoterápiába járok.
Feltűnő, hogy a kvízprofesszor harminc évnyi kérdezés után sincs tisztában a legalapvetőbb pszichológiai ismeretekkel, a neurózis ugyanis semmiféle alkalmatlanságot nem jelent sem gépjármű, sem háztartás, sem cég, sem város, sem ország vezetésére. Gyakori probléma ezzel szemben az, amikor a beteg lelki zavarai orvoslásához nem szakember segítségét kéri, hanem egy gyűlöletszektában oldódik fel.
mely semmiben nem különbözik a homoszexuálisok, a zsidók vagy a cigányok elleni uszítástól. Egy konkrét társadalmi csoport tagjait, a pszichoterápiára járókat állítja be másodrendű állampolgároknak, hogy ebből politikai előnyt merítsen. Veszedelmes őrülteknek bélyegez ártalmatlan depressziósokat, pánikbetegeket és poszttraumás stressztől szenvedőket, akik Vágó István szerint bizonyos pozíció fölött fenyegetést jelentenek a közösségre. Jelzem, hogy ez náci beszéd. Ha van őrület, amely a közösséget fenyegeti, akkor az ez.
nincs városvezetési tapasztalatom, és nem áll szándékomban megalkudni sem a politikai, sem a parkolási, sem az ingatlanmaffiával – ez talán alkalmatlanná tesz arra, hogy vezessem a fővárost. De az, hogy szembe merek nézni a problémáimmal, s az, hogy ezt szakember segítségével teszem, inkább az alkalmasságom mellett szóló érv. Sok olyan politikust látok, akik boldogabb emberek és hasznosabb vezetők lennének, ha személyes problémájukon egy rendelőben dolgoznának ahelyett, hogy politikát gyártanak belőle.
Nem Vágó István és nem is Puzsér Róbert érdekes a kvízmester Puzsér korábbi pszichoterápiáját emlegető posztjában, hanem az a kérdés, hogy lehet-e embereket megbélyegezni terápiájuk vagy mentális betegségük miatt? A helyzet az, hogy mentális problémái lényegében mindenkinek vannak….(merce.hu)
További cikkek olvasása a szerzőtől, a nevére kattintva.