A Kocsis-Kövér páros „minden6ó”-t játszott a parlamenti homokozóban

Feltehetően nem jut el azokhoz a Fidesz-szavazókhoz a hír, akik voksukkal biztosították az újabb 2/3-ot a régi-új kormánypártnak, miszerint a parlament alakuló ülése napján, miután felesküdött Kövér László, aki újra házelnök lett és Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető felhatalmazva érezte magát, hogy döntsön, kiből nem lehet parlamenti jegyző. Persze az is lehet, hogy ez is tetszene a választóiknak és megsüvegelnék érte őket. Ki tudja, hiszen ez 2022 Magyarországa!

Szokásjog? Na bumm!

„Kövér László ma személyesen is megtisztelt.

A Házbizottság ülésén elmondta, azért nem engedi ő és Kocsis Máté, hogy parlamenti jegyző legyek, mert nem vagyok elég elhivatott a jegyzői munka iránt, így nem érdemlem meg, hogy a jegyzői munkaközösség része legyek.”

– írta Jámbor András, Budapest 6-os számú országgyűlési egyéni választókerületében megválasztott képviselő közösségi oldalán.

„Csak ugye erről a szokásjog szerint nem Kövéréknek kéne döntenie, hanem nekem, és a frakciómnak.”

Arról, hogy mi lehetett a két fideszesnél a kiváltó ok, jámbor így vélekedik.

„Valójában Kocsiséknak az fájna, ha a jegyzőségért járó pénzt – ahogy ígértem – nem zsebre raknám, hanem beleforgatnám abba, hogy közösséget építsünk Józsefvárosban és Ferencvárosban, hogy segítsünk a bajbajutott embereknek a megélhetési válságban!”

Arról, hogy mennyire jött be a számításuk, ezt gondolja:

„Van egy rossz hírem Kocsiséknak: hiába próbálnak keresztbe feküdni, akkor is segíteni fogunk a bajba jutottaknak!”

A jegyző dolga a parlament.hu meghatározása szerint – lássuk be, nem nagy kihívás!

A jegyzők teendői alapvetően a plenáris ülésekhez kapcsolódnak.

• A jegyzők közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében, segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában.
• Az Országgyűlés ülésén – a házelnök által meghatározott sorrendben – egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik. Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.
• A jegyzők az elnöki emelvényen figyelemmel kísérik az ülésteremben történteket, szükség esetén felhívják az elnök figyelmét a képviselők felszólalási szándékára, illetőleg az ülés rendjét befolyásoló eseményekre. Az ülést vezető elnök munkáját segítve ellenőrzik a szavazási eredmény helyességét, szükség esetén az ülésteremben történt események rekonstruálásával.
• Az elnök megbízásából egyeztetnek az ülés résztvevőivel.
• A jegyzők olvassák fel az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét.
• Az Országgyűlés nyilvános ülésén elhangzottakról készült szó szerinti jegyzőkönyvet hitelesítik.
• Törvényjavaslat általános vitájához hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban, illetve a vita során közvetlenül, gombnyomással a soros, az Országgyűlés ülésén szolgálatot teljesítő jegyzőnél kell jelentkezni. Vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát.
• Kézfelemeléssel történő szavazásnál – szükség esetén – összeszámolják a szavazatokat.
• Nyílt szavazás menete alatt amennyiben egy képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, a jegyzőhöz egy napon belül bejelentést tehet.
• Nyílt szavazás alatt amennyiben az ülést vezető elnök kétségesnek ítéli meg a szavazás eredményét, a jegyzők segítik az elnököt ellenőrizni az eredmény helyességét.
• Titkos szavazás esetén a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait, felügyelik a szavazás házszabályszerű menetét. A szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján bélyegzővel felülbélyegzett zárt borítékban helyezik el a szavazólapokat, hitelesítőként aláírásukkal látják el ezeket a borítékokat, aláírják a szavazásról készült jegyzőkönyvet, egyben szavazatszámláló testületként járnak el. A szavazási eljárás során legalább két jegyző az urna mellett tartózkodik, míg a többi jegyző adja ki a névjegyzék szerint a szavazólapokat.
• Az Országgyűlés határozatait a házelnök mellett a soros jegyzők írják alá.
• A soros jegyzők mérik és képviselőcsoportonként összesítik a képviselők által igénybe vett felszólalási időket. Jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek a beszédidő lejártát, valamint tájékoztatják az ülést vezető elnököt arról, ha a képviselőcsoport, a képviselő vagy a szószóló felszólalási idejét kitöltötte.

Előzmény….

Jámbor szerint az alábbiak miatt tarthatták őt „nem elég elhivatottnak”:

„Nyilván sok mindent tűrnie kell egy politikusnak, de azért a Bohár-féle alakokat nem. A nevezett tartalomgyártó, megfogta azt a szövegemet, (43. perc környéke – a szerk.) amelyben arról beszélek, hogy

nem azért aspriálok jegyzőnek, mert az egy izgalmas munka, hanem azért, mert sok pénz jár érte, és ebből nem Audit akarok venni, hanem az engem megválasztó józsefvárosi és ferencvárosi közösségnek akarom visszaadni a pénzt. Bohár úgy vágta meg a felvételt, hogy “sok pénzt akarok”.

Ez a hazugság egyébként nyilván nem működik azoknál, akik ismernek, mert ők tudják, hogy én nem magamra költöm a pénzt. Mindenestre Bohár Dániellel, és a szöveget átvevő Pesti Srácokkal, illetve a Magyar Nemzettel is találkozunk a bíróságon.

Előre mondom: az ott nyert pénzből sem Audit veszek majd, hanem a közösség javára fordítom.”

Kapcsolódó