A plenáris ülésen Németh Szilárd nekiment az ellenzéknek

Megemlékezést tartott a nemzeti összetartozás napján az Országgyűlés hétfőn. A napirend előtti hozzászólások részben az emlékezésről, részben az áprilisi parlamenti választásról és a családpolitikáról szóltak.

Nemzeti összetartozás napja

Kövér László az ülés nyitányaként megemlékezett arról, hogy 98 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést.

Úgy fogalmazott: a korabeli európai nagyhatalmak államunkat életképtelenségre, nemzetünket pedig az önmagától való elidegenítésre ítélték.

Európa és a migráció

„Meggyőződésünk, hogy sem a bennünk mások által táplált bűntudatra, sem az önmagunkon elhatalmasodó sérelmi tudatra a 21. században jövőt építeni nem lehet” – fogalmazott.

Emlékeztetett: Trianonban hárommillió embert fosztottak meg a jogától, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni szülőföldjén.

„Napjainkban vannak, akik Európa minden nemzetét meg akarják fosztani azon joguktól, hogy eldönthessék, kivel akarnak együtt élni a szülőföldjükön” – tette hozzá.

Vannak, akik az európai nemzetek megkérdezése nélkül, az illegális migráció eszközével akarják átalakítani az európai térséget. Európa azonban nem a nemzeti érdekek felszámolásával, hanem azok harmonizálása révén tud talpon maradni – hangoztatta.

„Isten óvja Magyarországot és minden magyar embert a szülőföldjén” – zárta szavait Kövér László.

Frakciótagokból független képviselők

A Ház ezt követően megemlékezett Rozgonyi Ernő egykori MIÉP-es, majd jobbikos és független képviselő haláláról.

A házelnök tudatta, hogy Bősz Anett kilépett a Párbeszéd frakciójából és független képviselőként folytatja munkáját, a képviselőcsoport pedig Mellár Tamás belépésével maradt fenn.

Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Gémesi György (LMP) lemondtak mandátumukról.

A Jobbik frakciója Dúró Dórát kizárta soraiból, így ő függetlenként folytatja parlamenti munkáját.

Fülöp Erik (Jobbik) megszüntette a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget, a DK-s Hajdu László pedig június 7-ig teszi ezt meg.

A két azonos létszámú frakció, a DK és az LMP úgy döntött, 2020. június 8-ig kettejük közül a DK politikusai, onnantól a ciklus végéig az LMP politikusai szólalnak fel elsőként – ismertette.

MSZP: igazságtalan béke született Trianonban

Hiller István (MSZP) napirend előtti felszólalásában igazságtalannak nevezte a 98 évvel ezelőtt megkötött békeszerződést, rámutatva, az nekünk, magyaroknak, nemzeti tragédia.

Ez egy rossz és színvonaltalan béke – jelentette ki, amit azzal indokolt: a modern Európa létrehozói olyan békére törekedtek korábban, amely nem megalázza a vesztest, hanem a rendszer részévé teszi, teret ad számára, érdekeltté teszi a béke fenntartásában.

Ugyanakkor meg kell érteni: magyarság és európaiság gondolata összekötődik, akkor tudjuk az országot és a nemzetet előrébb vinni, ha részeként akarjuk formálni Európát – mondta. Felszólalását azzal zárta: 98 évvel Trianon után közösen érdemes büszke magyarként és büszke európaiként gondolkodni a jövőről.

A Fidesz azt szeretné, ha az ellenzék támogatná a nemzetpolitikai célok megvalósítását

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra mutatott rá: a békediktátum aláírásakor a nemzetgyűlésben nem ült olyan képviselő, aki a dokumentumot ne érezte volna mélyen igazságtalannak. Kijelentette ugyanakkor: nemcsak a veszteségekre kell tekinteni, hanem a meglévő erőforrásokra is, amelyekből meg tudunk újulni, amelyekből lehet építkezni.

Fölidézte a nemzeti összetartozás napjáról szóló javaslat elfogadását és azt, hogy az előterjesztést Hiller István sem támogatta, ahogy nem szavazott a kettős állampolgárságról sem.

Szólt a szülőföldön boldogulás támogatásáról és arra kérte az ellenzéket, támogassa a nemzetpolitikai célok megvalósítását.

DK: a kormány háborút folytat

Gyurcsány Ferenc (DK) elmondta, pártja szerint a választás nem volt szabad, sem tisztességes, kétségtelen azonban, hogy 2,5 millió ember szavazott a kormánypártokra áprilisban, még ha ennél többen is „kívánták pokolba”.

Szerinte a kormány és a miniszterelnök háborút folytat, amelyben nem kívánnak részt venni, mert azt félrevezetőnek, nemzetőrlőnek tartják. Bár a menekültáradat az egyik legnagyobb kihívás, nem tud egyetlen politikusról sem, aki mindenkit befogadna, egyetlen nemzetközi intézményt sem, amely kötelező befogadásra kényszerítené az országot.

Hozzátette: megrettenve figyeli, hogy az ország vezetői a valós problémákra nem kívánnak választ adni: a többi közt arra, hogy sokan élnek nyomorúságos körülmények között.

Németh Szilárd Gyurcsány Ferencet és az ellenzéket támadta

A honvédelmi tárca államtitkára megdöbbentőnek ítélte, hogy a nemzeti összetartozás napján az az egykori miniszterelnök szólal fel, aki 2004-ben megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, és nemet mondott a tizenhárom, határon túli magyar szervezetnek, amikor azok elmondták, miért kérik a kettős állampolgárságot.

Gyurcsány Ferenc ezt követően több éven keresztül „nem összeforrt csontokat, hanem összecsórt fontokat emlegetett a parlamentben”, ami pártja gondolkodásában is meghatározó – mondta Németh Szilárd.

Úgy ítélte meg, az egész ellenzék idegen érdekeket kíván szolgálni, a magyar családok helyett az illegális bevándorlók érdekét védené, ami elfogadhatatlan. A kormánynak és a parlament kormánypárti részének azonban Magyarország az első – zárta szavait a fideszes politikus.

Jobbik: Trianon következményei mai napig hatnak

Szávay István (Jobbik) a magyar történelem egyik legfájóbb és legtragikusabb dátumának nevezte a trianoni békediktátum aláírásának napját. Szerinte Trianon következményei mai napig hatnak, hiszen minden negyedik-ötödik magyar gyermek az elszakított területeken születik.

Erősebb konszenzust szorgalmazott az autonómia kérdésében. Azt mondta, a tömbmagyarságnak területi, a szórványmagyarságnak kulturális autonómiát kell adni. Folytassunk szabadságharcot az EU-ban a székely autonómia érdekében – szólított fel.

Dömötör Csaba szerint az ellenzéki pártokra nem lehet számítani a nemzetpolitikában

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, a külhoni támogatások mértéke 2010-hez képest tízszeresére nőtt és ebben vannak célzott gazdaságfejlesztési támogatások is.

Bírálta az ellenzéki pártokat, mert szerinte nem lehetett rájuk számítani a nemzetpolitikában. Példaként említette, hogy Vona Gábor volt Jobbik-elnök nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt. „Vona lelécelt”, nem vállalja felelősséget – mondta.

Hozzátette: sokan várnának egy nemzeti alapú politizálást a Jobbiktól, amely jobboldaliként, konzervatívként, nemzeti pártként határozta meg magát alapításakor.

Párbeszéd: abban az országban születnek gyerekek, ahol jó élni

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint a nemzeti összetartozás fontos aspektusa a drasztikusan csökkenő születésszám. „A demográfiai helyzet az most engem is aktuálisan érint, egészen pontosan két hét múlva remélhetőleg” – fogalmazott az állapotos képviselő, felhívva arra a figyelmet, hogy az élveszülések száma nem éri el a 2008-as válság előtti szintet.

Szerinte abban az országban születnek gyerekek, ahol jó élni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a választók úgy döntöttek, a kormány családpolitikáját folytatni kell. A termékenységi arányszám – az egy szülőképes nőre, párra jutó gyermekek aránya – a 2010-es 1,1-ről 1,5-re nőtt – mondta, ezt azzal magyarázva, érzik a családok, hogy nagyobb biztonságban tudnak gyereket vállalni, mint 2010 előtt.

LMP: az innováció és a fenntarthatóság fogalmát a kormány nem tudta tartalommal megtölteni

Szél Bernadett (LMP) szerint akkor lesz sikeres a magyar nemzet, ha minden tagja képes segíteni egymást és a kormány nem árkokat ás, illetve a nemzeti összetartozás napján nem vitatja el az ellenzék nemzethez tartozását.

Közölte, az innováció és a fenntarthatóság fogalmát a kormány nem tudta tartalommal megtölteni. Hozzátette: Paks II. és tiszta energia egy mondatban nem férhet meg.

Szerinte szétverték az oktatást, elüldözik az egyik legjobb egyetemet, a CEU-t, teljes zsákutca a gazdaságpolitika és egyre több szülőképes nő él külföldön.

Rétvári Bence válaszában az LMP belső konfliktusaira hívta fel a figyelmet, Sallai R. Benedek és Hadházy Ákos konfliktusára, Schiffer András volt társelnök kilépésére. Azt firtatta, hogyan beszélhet nemzeti összetartozásról egy olyan párt, aki Ron Werbert szerződtette a kampányban.

Rögzítette: igyekeztek stabil és biztonságos körülményt teremteni minden magyar embernek.

KDNP: a kereszténydemokraták a teljes embert nézik

Harrach Péter (KDNP) is megemlékezett a nemzeti összetartozás napjáról és úgy látta, hogy ez a nap jelzi, a nemzet élni akar.

A politikus elmondta, a kormány a következő időszakot kereszténydemokrata szemléletben képzeli el. Véleménye szerint a liberálisok emberképével szemben a kereszténydemokraták a teljes embert nézik és nem csak egyes vonásokat ragadnak ki az emberi jogokból. Az emberi jogokat a felelősséggel, a kötelességgel együtt nézik – magyarázta. Az ember társas lény, így a közösségek is pillérét alkotják a kereszténydemokráciának – közölte.

Szerinte a nyugat-európai válság, azaz az eltorzult emberkép miatt van szükség kereszténydemokrata értelmezésre.

Rétvári Bence szerint Magyarországnak olyan kormánya van, amely kiáll a nemzeti értékekért. Szembeállította a liberálisok által szorgalmazott nyílt társadalmat a kereszténydemokráciával. Elmondta, a kereszténydemokraták a közösségi társadalomban hisznek, abban, hogy az identitás, a szülőföld, a nemzetiség és a vallás összekötő kapocs.

Fidesz: az ország védelméért minden eszközt be kell vetni

Kocsis Máté (Fidesz) azt mondta, reméli, a nemzeti összetartozás napja lehetőséget ad arra, hogy más fontos ügyekben is minél nagyobb egyetértés jöjjön létre a pártok között. Szerinte okulva a 98 évvel ezelőtt történtekből, az ország védelméért, a nemzeti szuverenitásért, az alkotmányos identitásért minden eszközt be kell vetni.

Közölte, az illegális bevándorlással kapcsolatos törvényjavaslatok vitájában az ellenzéki pártoknak lehetőségük lesz arra, hogy megfelelő döntést hozzanak.

Dömötör Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai választásokat a nemzetvédelem és a biztonság kérdése uralja, ez alól a magyar választás sem volt kivétel. A magyarok egyértelmű üzentet küldtek, elvárják a nemzeti kultúra védelmét és az ország biztonságának erősítését – mondta.

Hozzátette: az alaptörvény-módosítás megtiltaná idegen népesség betelepítését. Ennek az az aktualitása, hogy most akarják a kvótaterveket véglegesíteni és az ország feje fölött akarnak erről dönteni.

Elmondta, büntetendővé válna az illegális bevándorlás szervezése. Dömötör Csaba szerint azért egy „hírhedt spekuláns” a névadó, mert ő legutóbbi írásában egyértelművé tette, legális bevándorlási útvonalakat hozna létre.

A napirend elfogadása

A napirend előtti felszólalások után a jegyző ismertette az új kormány kinevezett államtitkárainak névsorát.

A parlament ezt követően elfogadta kétnapos ülése napirendjét, majd megszavazta az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló hétpárti határozatot.

A személyi javaslatok között az Országgyűlés arról is döntött, hogy jegyzővé választja a KDNP-s Simicskó Istvánt.

Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője ügyrendi kérdésében arról érdeklődött, hogy a napirendi javaslatnak megfelelően, miért nem tartják meg Kocsis-Cake Olivio (PM) és Hohn Krisztina (LMP) képviselői eskütételét, a mentelmi bizottság miért nem tudta biztosítani a mandátumigazolást.

Kövér László házelnök erre azt válaszolta: az LMP frakcióvezetője a házbizottságban kap majd magyarázatot.

Jobbik: korrupció miatt nem jut pénz tisztességes bérekre

Jakab Péter (Jobbik) szerint a mérhetetlen korrupció miatt nem jut pénz tisztességes bérekre. Ezzel szemben Mészáros Lőrinc 2024-re a világ leggazdagabb embere lehet, ha így folytatódik a gazdagodása – tette hozzá.

Igazságos az, hogy Mészáros Lőrinc 18 másodperc alatt keresi meg egy borsodi egészségügyi dolgozó egyhavi bérét? Mikor adják vissza az emberektől ellopott pénzt? – sorolta kérdéseit.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék a Jobbiknál állapított meg tiltott pártfinanszírozást. Ez a pénz visszajár, a Jobbiknak vissza kell fizetnie azt az államkasszába – jegyezte meg.

Az Országgyűlés – Jakab Péterrel ellentétben – a választ elfogadta 113 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 1 tartózkodással.

Az interpelláció egy szóváltással kezdődött a jobbikos politikus és Kövér László házelnök között. Jakab Péter ugyanis azzal indította első képviselői felszólalását, hogy „ennyi bűnöző előtt” még életében nem beszélt. Erre Kövér László hangsúlyozta: ez a parlament, tiszteletben kell tartani a választók és a képviselők méltóságát. „Legyen szíves, válogassa meg a szavait, mert nem a kocsmában van a jobbikos haverjai között” – szólította fel Jakab Pétert.

MSZP: miért bünteti a kormány azokat, akik kimaradtak a téli rezsicsökkentésből?

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy az Ormánság több mint 40 településén nem kapták meg az emberek a 12 ezer forintos téli rezsicsökkentést. Az érintett helységekben elérhető a gázszolgáltatás, de a lakosok nem csatlakoztak rá.

Miért bünteti a kormány azokat, akik kimaradtak a téli rezsicsökkentésből? – kérdezte a politikus. Arról is érdeklődött, felmérték-e már, hányan maradtak ki az intézkedésből, és mikor adják oda nekik a 12 ezer forintos támogatást?

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára úgy reagált, a kormány továbbra is foglalkozik a téli rezsicsökkentés hatásaival, jelenleg is vizsgálják például, hogy  az intézkedés milyen módon biztosítható azokban a háztartásokban, ahol nem teljesen egyértelmű, hogyan fűtenek.

Korózs Lajos nem fogadta el az államtitkári választ, a parlament viszont jóváhagyta 109 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.

DK: tisztességtelen volt a parlamenti választás

Arató Gergely (DK) interpellációjában tisztességtelennek minősítette az áprilisi parlamenti választást. Ennek oka szerinte egyebek mellett az, hogy egy olyan törvény alapján tartották meg, amelyet egyoldalúan fogadott el a kormánytöbbség. A jogszabály bőséges lehetőséget biztosít a kamupártoknak, a levélszavazás is több lehetőséget nyújt a választási csalásra, és a választás napjának jelentős részében nem lehetett figyelemmel kísérni a voksolást.

A kormány képviselőjét arra szólította fel, vállalja a felelősséget a botrányért.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára azt válaszolta: az Országgyűlés annak idején több hónapon át tárgyalta a választási törvényt, a kormány pedig eleget tett az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság kívánalmainak, így a jogszabály kiállja a nemzetközi próbát.

Arató Gergely nem fogadta el az államtitkári választ, ellentétben az Országgyűléssel, amely 110 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett jóváhagyta azt.

LMP: hogyan védik meg a családokat a kilakoltatástól?

Demeter Márta (LMP) arra várt választ, hogyan védi meg a kormány a családokat a kilakoltatástól. Kiemelte, közel 100 ezer embert fenyeget az utcára kerülés.

A politikus konkrétan egy kőbányai, Bihari utcai ház lakóinak sorsáról érdeklődött.

Völner Pál, az IM államtitkára reagálásában jelezte, hogy a végrehajtások és a kilakoltatások száma nincs közvetlen összefüggésben egymással. Utóbbi elenyésző a végrehajtási ügyek számához képest, ugyanis csak kivételes esetekben lakoltatnak ki. Kiemelte, hogy sok százezer devizahitelest sikerült megmenteni. A kőbányai ház esetében az államtitkár ismertette a vonatkozó jogszabályi környezetet.

Demeter Márta nem fogadta el a választ, de a parlament megszavazta: 109 igen, 32 nem szavazat mellett, 1 tartózkodással.

A Jobbik a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekről

Varga-Damm Andrea (Jobbik) a gyermekek érdekvédelmével foglalkozott felszólalásában. A mi gyermekeinknek is járjon az, amit más országokban alkalmaznak – hangoztatta, és utalt a közelmúltbeli sólyi gyermekgyilkosságra. Felidézte: 2010 és 2016 között számtalan javaslatuk volt, hogy a büntetés mellett gyógyszeres kezelés is jelenjen meg pedofília, túlfűtött szexuális indíték esetén. Azt kérte a jobbikos képviselő, ezeket a kérdéseket újra tűzzék napirendre, a prevenció ugyanis nem valósult meg.

Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: 2010 óta a Btk. több alkalommal szigorodott a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények vonatkozásában. A szabályok lényegesen nagyobb védelmet biztosítanak, mint korábban, a büntetőjog határáig próbáltak elmenni az európai gyakorlatot követve – rögzítette. Hozzátette: 2018. január 1-je óta tovább szigorodott a 12 évet be nem töltött személyek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények szabályozása is.

MSZP: mi zajlik az Emmiben?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy „mi zajlik az Emmiben”? Mint mondta, több mint kétezer emberét jutalmazta meg Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere még a választások előtt, fejenként 2 milliós bónuszt, összesen 4,2 milliárdot fizettek ki a dolgozóknak.

A rászorulókat támogató operatív uniós programot az elmúlt években azonban csak botrány kísérte – említett egy példát a szocialista képviselő.

Azt kérdezte: mekkora része jutott a 32 milliárdos programnak a valóban érintettekhez?

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára elmondta: a program 2016 decemberében indult és négy elemből áll. Négyezer hajléktalan embernek naponta meleg ételt biztosítanak, ennek kerete 4 milliárd forint. Összesen 19 milliárd jut olyan 0-3 éves gyermeket nevelő családoknak, amelyek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. Eddig 200 ezer csomagot osztottak ki. Kétmilliárd forintot fordítanak várandós anyukáknak, kisgyermekes szülőknek, 26 ezer család kap évente egyszer nagyobb értékű csomagot.

Emellett 53 ezer időskorú, megváltozott munkaképességű ember kap tartós élelmiszercsomagot, eddig 20 ezer csomagot osztottak ki – ismertette Rétvári Bence.

DK: a kormány túlköltekezett

Varju László (DK) arról beszélt, hogy az elmúlt napokban a sajtóban azt lehetett olvasni, megszorítások jöhetnek, mert a kormány túlköltekezett, kiigazító lépésekre van szükség. Az elmúlt években választási költségvetést alkottak, Magyarországot megengedhetetlen helyzetbe sodorták – mondta. Hozzátette: nem pár tizedessel lett rosszabb a helyzet. Mit tesznek? – kérdezte, és szóvá tette a felelőtlen gazdálkodást.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: az európai uniós ajánlás nem arról szól, amit elmondott a képviselő. Felhívja az országot, hogy figyeljen a költségvetési folyamatokra és ajánlásokat fogalmaz meg, amelyekre a kormány majd reagálni fog.

Az uniónak nem ez az első Magyarországot érő támadása, nekünk ez jutott, az itt zajló folyamatokat meg kell védeni – jegyezte meg. A költségvetési hiány csökkenését célzó elvárásnak Magyarország évek óta megfelel, a bevételek folyamatosan nőnek, a gazdaság pedig jól irányba halad – tette hozzá.

LMP: mikor lehet korszerű HÉV-en utazni Csepelre?

Szabó Szabolcs (LMP) arra volt kíváncsi, mikor lehet utazni korszerű, a menetrendet tartani tudó HÉV-en Csepelen. Mikor kezdődnek a felújítási munkálatok? Kitért arra, hogy 75 ezer ember él Csepelen, és a legfontosabb közlekedési kapcsolatuk a belváros felé a HÉV, amely az agglomerációt is kiszolgálja. A pálya és a szerelvények is nagyon elavultak, aminek következménye volt, hogy másfél hete olyan számban estek ki a szerelvények, hogy nagymértékben ritkítani kellett a járatokat, óriási volt a tömeg.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte: elkezdték a munkát. A MÁV-HÉV Zrt. februárban jelezte, hogy a folyamatos műszaki vizsgálatok anyagfáradást és nagyfokú korróziót mutattak. Most jármű-átcsoportosítással biztosítják a szolgáltatás fenntartását -– közölte. Látják azonban, hogy ez nem elégíti ki a közszolgáltatás megfelelő biztosítását, ezért elkészült a HÉV műszaki eszközparkjának megújítását célzó kormányhatározati előterjesztés, s hamarosan kormánydöntés születhet – közölte.

Párbeszéd: jó megoldás lenne az alapjövedelem

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy évek óta érvelnek az alapjövedelem mellett, amely jó megoldás lenne a magyar emberek problémájára. Ez a megoldás legkevésbé követi a segélyek logikáját – jelezte.

Szerinte ez nem ellenösztönző, az érintettek alanyi jogon kapnák.

Cseresnyés Péter államtitkár azt mondta: tiszta beszédet hallhattak, azt ígéri a képviselő, hogy munka nélkül ingyen pénzt osztanának bárkinek az adófizetők pénzéből.

Amit a képviselő felvetett, akár okozója is lehetne a népvándorlásnak, ami megindult Nyugat-Európa felé – közölte az államtitkár.

Fidesz: milyen nehézséget okoznak az ellenzéki pártok?

Bóna Zoltán (Fidesz) azt kérdezte: milyen nehézséget okoznak az ellenzéki pártok és az általuk rendszeresen védett Soros György szervezetei a migráció elleni küzdelemben? Rámutatott: korábban nem támogatták, amikor a kormány az európai bíróságon kívánta megtámadni a kötelező kvótát, a Jobbikot pedig azért bírálta, mert a korábbi alaptörvény-módosításhoz nem járult hozzá.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára közölte: az ellenzék támogatásának hiánya elsősorban a korábbi alaptörvény-módosítási szándékkor jelentett gondot. A mostani változtatás legfőbb célja a nemzeti szuverenitás védelme, megerősítése, amelyre elmondása szerint az Európát és Magyarországot ért új kihívások miatt van szükség.

Az emberek joggal várják el azt is, hogy a kormány mindent megtegyen az illegális bevándorlás ellen, a Stop Soros-csomag ezt szolgálja – jelentette ki.

Jobbik: van-e kockázatos személy a letelepedési kötvényt vásárlók között?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormányoldal a kommunikációs térben markáns bevándorlás-ellenes retorikát folytat, ezzel szemben 20 ezer gazdag migránst engedtek be a letelepedési kötvények által az országba. Ki merik-e jelenteni, hogy köztük nincs kockázatokat jelentő ember? – kérdezte. Emlékeztetett: a konstrukciót csak felfüggesztették, nem szüntették meg.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: a program 15 hónapja nem létezik, tavaly március óta senki nem vehet letelepedési kötvényt. Arra az ország finanszírozása miatt volt szükség – emlékeztetett. A kormány nem támogatja a bevándorlást, a veszély azonban a program kapcsán nem állt fenn, mindenkit megvizsgáltak.

Emlékeztetett Vona Gábor korábbi Jobbik-elnök szavaira, miszerint aki nem támogatja az alaptörvény-módosítást, az hazaáruló. A Jobbik nem támogatja a mostani javaslatot – jegyezte meg.

KDNP: hányan jelentkeztek a Határtalanul programra?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arra kérdezett rá, mikortól indulhatnak a Határtalanul program idei kirándulásai és hányan jelentkeztek azokra. Emlékeztetett: a program cserekapcsolatokat tesz lehetővé a határon belül és kívül élő magyar fiatalok között, célja, hogy személyes élményeken alapuljon a kapcsolattartás, és az már iskoláskorban kialakuljon.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára is méltatta a 2013-ban indult programot és azt mondta: kezdetben 400 millió forintot költhettek rá, míg tavaly már mintegy 4,2 milliárd forint állt rendelkezésre az 55 ezer résztvevő utaztatására. Idén 66 ezren kapcsolódhatnak be a programba – ismertette. A nyári utazásokra ezren jelentkeztek, az osztálykirándulások ősszel indulnak.

MSZP: mennyi kilakoltatás várható a moratórium lejárta után?

Korózs Lajos (MSZP) arra várt választ, mennyi kilakoltatás várható a moratórium lejárta után. Támogatja-e az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a gyermekes családok kiköltöztetését? Hogyan kívánják segíteni az érintetteket? Hány embert érint a magáncsőd intézménye? – sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: a kormány célja, hogy mindenki segítséget kapjon, aki bajba került, legfőképp a gyermekes családok. Eddig 35 ezer családnak, mintegy 100 ezer embernek tudott segíteni az eszközkezelő – ismertette. A végtörlesztés is sokaknak jelentett segítséget, ahogy az árfolyamgát is. A csődvédelmet több mint ezren tudták igénybe venni, az adósság kifizetéséhez nyújtható normatív támogatás pedig nem szűnt meg, hanem települési támogatásként él tovább és több mint 30 milliárd forint van rá a költségvetésben – válaszolt.

Jobbik: mi lesz a bírósági rendszerrel?

A kérdések sorát nyitó Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy szinte biztosan feláll majd a Közigazgatási Bíróság és létrejön egy Közigazgatási Felsőbíróság is, ami a Kúriával fog osztozkodni a legfőbb bírói feladatokon. Kérdésesnek nevezte, hogy a közigazgatási bírák egy független bíróhoz vagy egy közhivatalnokhoz állnak-e majd közelebb, illetve ki választja ki őket.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság 1949-ig része volt a magyar jogrendszernek.

A bírák kiválasztásakor a jövőben is bírósági igazgatási szervezet teszi majd meg a felterjesztéseket – hangsúlyozta.

Az MSZP egy kerékpárút megépítéséről

Szabó Sándor (MSZP) arról érdeklődött, hogy a terveknek megfelelően meg fog-e épülni a Csongrád megyei Klárafalva és Kiszombor közötti kerékpárút.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a szükséges engedélyek részben már rendelkezésre állnak, a kerékpáros fejlesztésre szolgáló forrásokat viszont már korábban lekötötték egyéb területekre. Emiatt meg kell vizsgálni, hogy milyen hazai forrásokból tudják biztosítani a kivitelezést – tette hozzá.

DK: mit tesz a kormány a kórházi adóssággal?

László Imre (DK) azt kérdezte, hogy a kormány mit akar tenni a kórházak növekvő adósságállományával? Az idei év első harmadában a gyógyintézetek újabb 32,4 milliárd forintnyi adósságot halmoztak, ami közel kétharmada a teljes tavalyi adósságnak – emelte ki.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy amikor a korábban kórházigazgatóként dolgozó László Imre átadta a Szent Imre Kórház vezetését, akkor kiderült, hogy az intézménynek egymilliárd forint adóssága volt. Hozzátette, hogy korábban a politikus javasolta a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.

LMP: elviselhetetlen a repülőtér zaja

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a budapesti Liszt Ferenc repülőtér környékén élők egyre elkeseredettebben panaszkodnak az állandó zajterhelés és légszennyezés miatt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Légügyi Hivatal milyen intézkedéseket tervez az ügyben – kérdezte.

Cseresnyés Péter, a tárca államtitkára válaszként hangsúlyozta, hogy a repülőtér elhelyezkedése miatt a légiforgalom zaja elkerülhetetlenül terheli a környék lakóterületeit. Hangsúlyozta, hogy eközben viszont kijelölték a repülőtér zajgátló védőövezetét, a repülőtér üzembentartója és a légiirányításért felelős szervezet pedig betartja a zajcsökkentő előírásokat.

Fidesz: hogyan segítik a gyermekvállalást?

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP az elmúlt években folyamatosan a családok megsegítésén dolgozott. A képviselő, azt kérdezte, hogy milyen támogatásokkal segítik a gyermekvállalást.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta, hogy Európában – a nemzeti össztermékhez viszonyítva – Magyarországon az egyik legmagasabb a családok támogatása. Kiemelte a családi adókedvezményt, az otthonteremtési kedvezményt, illetve a bölcsődefejlesztést is.

Napirend után

Ander Balázs (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió 263 régiója között a legszegényebb húszban ott található négy magyarországi, köztük az aprófalvas Dél-Dunántúl. Európa „szegényházává” vált Magyarország az elmúlt évtizedekben. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte, hogy a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program jó ütemben zajlik.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt kérte, hogy vezessék be a sofőrökkel szembeni általános drogtesztet. Farkas Sándor államtitkár megfontolásra érdemesnek nevezte a felvetést. Hozzátette ugyanakkor: a szabálytalan vezetők mellett az elöregedett hazai járműpark is komoly problémákat jelent.

Ungár Péter (LMP) bírálta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben nem szokott felszólalni az egyéni választókerületében élőkért, a budaiakért. Farkas Sándor államtitkár válaszként közölte, a miniszter választókörzetét érintő két kerületben majdnem ötven olyan fejlesztés indult el, amelyek egyébként évek óta várattak magukra. Hozzátette, hogy 2014. áprilisa óta Varga Mihály 465 közösségi eseményen vett részt a választókörzetéhez tartozó két fővárosi kerületben.

Demeter Márta (LMP) a honvédelem napja és a hősök napja apropóján köszöntötte a Magyar Honvédség tagjait. Farkas Sándor azt felelte, hogy a modern magyar hadsereget 1848. májusában alakították meg, a Magyar Honvédség így idén ünnepelte 170. születésnapját.

Keresztes László Lóránt (LMP) a trianoni békeszerződés máig ható következményeiről beszélve azt mondta, hogy a határon túl élő magyar közösségek számára még mindig nem sikerült biztosítani az önrendelkezés jogát. Farkas Sándor azt felelte, összefogással sikerült legyőzni a nemzetet elválasztó határokat, sikerült a reménytelenséget reménnyé változtatni.

Gréczy Zsolt (DK) azt bírálta, hogy a pécsi Zsolnay Színházként ismert színházi sorozatban nem lehetett előadni az Alföldi Róbert főszereplésével játszott Igenis, miniszterelnök úr! című darabot. Farkas Sándor azt felelte, hogy Magyarországon a művészi élet szabad. A szabadsággal felelősség is párosul, mert a kultúrával foglalkozó szakembereknek figyelniük kell arra, hogy valódi értékek szülessenek – tette hozzá.

Schmuck Erzsébet (LMP) a biológiai sokféleség világnapjáról emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy világszerte folyamatosan csökken a biológiai sokféleség. A válaszadó Farkas Sándor azt felelte, hogy a világnap elsődleges célja, hogy felhívják a figyelmet a biodiverzitásra és az azt fenyegető veszélyekre.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelesekért emelt szót és ennek apropóján a demográfiai problémákról és a népességfogyásról beszélt. Farkas Sándor államtitkár válaszként a devizahitelesek érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket emelte ki.

Képviselői eskütétel

A napirend utáni felszólalásokat követően az LMP-s Hadházy Ákos letette képviselői esküjét.

Ezután Hiller István levezető elnök az ülést lezárta, a parlament kedd reggel folytatja a munkáját.

(MTI)