A szegénységben, a nyomorban élők korán halnak

A magyar egészségügy a Fidesz immár közel kilenc éves uralkodásának az állatorvosi lova. A kórházak, intézmények többsége szinte lehetetlen körülmények között „működik”. Néhány kiemelt kórház kivételével, sok helyen elborzasztó állapotok uralkodnak. Naponta lehet olvasni arról, hogy órákat töltenek a betegek a sürgősségi osztályok folyosóin, anélkül, hogy
bárki hozzájuk szólna.

Ezt mi is átéltük jó párszor,

hiszen feleségem édesanyja, élete utolsó öt évében fekvő beteg volt. Bizony előfordult, hogy reggel kilenckor bevitte a mentő, s délután ötkor még ott feküdt étlen-szomjan a folyosón, anélkül, hogy egyetlen vizsgálatot elvégeztek volna. Mindezt, 88 évesen. Az is előfordult, vártuk, hogy a kórházból a mentő majd hazahozza, úgy éjfél körül kiderült, elfelejtették a néninek a mentőt megrendelni. Mi, ezt követően kizárólag magánszállítókkal vittük mamát mindig a kórházba, ők tették azt, amiért fizettünk. Tudom persze, hogy ezt nem mindenki engedheti meg manapság.

Az egészségügyi intézmények többsége adósságban úszik,

gyakran még az alapellátás biztosításához is hiányzik a szükséges pénz. Gondolom szinte mindenki átélte, hogy nincs a betegnek gyógyszer, a wc-k ben -ha működnek– nincs papír, a mosdók koszosak, mocskosak, esetenként mindenre alkalmasak, csak arra nem, amire kellene. Az orvosok, a szakszemélyzet fizetése messze elmarad a kívánatostól, nagyon sokan külföldön keresik -az itteni bérük sokszorosáért –a boldogulásukat. Ma, talán nincs is nagyobb büntetés annál, mint betegként, kiszolgáltatottként kórházba kerülni. Aki már volt hasonló élethelyzetben,tudja miről beszélek.

Várólista-csökkentés – gyógyíthatatlan az egészségügy?

A várólisták – a sok ígéret ellenére – hosszúak, gyakran előfordul, mire a betegre sor kerül, már nem él

Megdöbbentő hallani, még a legsúlyosabb betegségek esetén is heteket, hónapokat kell várni az állami kórházakban arra, hogy a megfelelő ellátást megkezdjék. Napjainkban az egészségügyben szó sincs esélyegyenlőségről. Azok, akik tehetősek, akik megengedhetik, a magánellátás keretében lényegében azonnal hozzá jutnak a megfelelő kezeléshez, így életesélyeik is sokkal jobbak. Azok a milliók , akiknek erre nem telik, csak a jószerencséjükben bízhatnak. A szegénységben, a nyomorban élők, korán halnak.

Brutális várólisták: szívműtétre is csaknem két évet kell várni

Orbánisztán, 2019.