Alföldi Róbert: nekem nincs szükségem hatalmi seggnyalásra ahhoz, hogy az önértékelésem rendben legyen!

Alföldi Róberttel készített interjút a HVG360, melyben többek között szó esett a nemrég melegellenes törvényről, a kultúrát az elmúlt tíz évben ért rombolásról és arról is, ami a színházi szakmában történik. Alföldi szerint nagyon megváltozott a magyar közélet az elmúlt évtizedben, elég csak az elmúlt időszak eseményeire gondolni.

„…nem az a fontos, kit üldöznek éppen, hanem az, hogy üldöznek…”

Szétesett? Nagyon is összerakták az új világot. Más kérdés, hogy hogyan. Nézzük az elmúlt nap híreit: a miniszterelnök-helyettes azt mondta, szerinte a homoszexualitás bűn, és nem szeretné, ha homoszexuális ember lenne a kormányban. Megszüntették a névtelen adományozást, megfélemlítve azokat, akik a kormány által nem kedvelt civil szervezeteket támogatnák. Elvették az ellenzéki Dunaújvárostól az iparűzési adót. Mindez már át sem üti az ingerküszöböt, nem megy ki tüntetni senki. Talán abban lehet reménykedni, hogy a hatalom fél, azért akar mindent megszerezni még az utolsó hónapokban.

Alföldi Róbert: kedves Selmeczi Gabriella, ön el tudja képzelni, hogy ha kamaszkorában megnézi Makk Károly Egymásra nézve című filmjét, akkor attól leszbikus lesz?

„.. vállalom a véleményem…”

Arra a kérdésre, tevékenyen részt akar-e venni a kormányváltásban, és ezért szerepel a neve Karácsony Gergely 99 Mozgalmának alapítói között, Alföldi válaszában úgy fogalmazott, csak vállalja a véleményét, „nincs ebben semmi különös”.

Most is, és a főpolgármesteri kampányban is kínosan ügyeltem arra, hogy úgy adjam hozzá a nevemet, az arcomat, hogy az nem valamiféle jutalomért van. Én nem a Kossuth-díjért állok mellé, hanem azért, mert azt hiszem, ő és a csapata képesek arra, hogy szakmai szempontok alapján vezessék az országot teljesen más politikai kultúrával […] Mert csak azt tudják elképzelni, hogy jutalomért ácsingózva állsz oda valaki mellé. De nekem nincs szükségem hatalmi seggnyalásra ahhoz, hogy az önértékelésem rendben legyen

– fogalmazott.

Szóba került a melegek jogainak kérdése és az, hogy Alföldi az ismertségét felhasználva akár határozottabban is kiállhatna a jogaikért, melyről a rendező elmondta,

Ha mindenki csak annyira állna ki a melegek jogaiért, mint én, szerintem rendben lennénk. De nem akarok LMBTQ-aktivista lenni, egyrészt mert nem az a fontos, hogy kit üldöznek éppen, hanem az, hogy üldöznek. Lehetnek ezek most a melegek vagy a civilek, jönnek aztán a barna hajúak. A társadalomról való felelős állampolgári gondolkodásnak nem az a lényege, hogy csak akkor szólalok meg, amikor engem ütnek.

– tette hozzá.

Alföldi: Ha már nem lehet sehova se menni, akkor el kell menni

Hogy mennyire lehet egy évtizednyi rombolás után helyretenni a dolgokat?

mindent jó irányba lehet terelni, vissza lehet állítani például a tao-támogatást.

Alföldi beszélt arról is, hogy rosszul érzi magát attól, ami a szakmában történik, az SZFE-vel vagy a POSZT-tal.

De nem tudom csak egyetlen politikai oldal nyakába varrni az egészet. Egy szakmával azt lehet megcsinálni, amit hagy, ahogy egy emberrel is, és egy országgal is. […] Nem harcolni kell. Ez badarság. Orbán Viktor frazeológiája, hogy folyton harcolni kell. Én önbecsülésről, kockázatvállalásról, döntésekről beszélek. Arról, hogy ha van egy, az egész szakmát érintő kérdés, akkor nem kezdesz súlyozni, egyéni alkukat kötni.

„…nincs egyetlen drámai döntés, amivel eladod magad a hatalomnak, hanem apró, alig észrevehető lépések vannak az erkölcsi bukás felé…”

Ha a hatalom ölébe csúszás lassú folyamat is, az már nagyon egyértelmű, hogy valaki a pozíció birtokában mit rombol le, mit semmisít meg dühében és frusztrációjában, és hogyan él vissza a megszerzett hatalmával.

„…nálunk elég az ellenzékivé váláshoz, ha tisztességesen elvégzed a munkád…”

Arra a felvetésre, miszerint Ő volt jóformán az egyetlen a kulturális életben, aki végig harcolt, nem kötött alkukat, hanem úgy viselkedett, mintha normális országban élne, ahol az elvégzett munka és az eredmények alapján osztják a pozíciókat, Alföldi így reagált:

Nem ajánlottak semmit, de persze mindig lehet kompromisszumot kötni. Nem azért nem kötöttem, mert olyan fasza gyerek vagyok, egyszerűen fontosabb volt az előadás meg a színház, mint bármi más. Tényleg nem gondoltam arra, mi lesz azután. De persze azt tudtam, hogy nálunk elég az ellenzékivé váláshoz, ha tisztességesen elvégzed a munkád. Ebből a pozícióból már nem tudok kikecmeregni, ön is erről beszélget velem, ahogy mindenki más is. Bevallom, eléggé unom is, és értelmetlen a szerep. A saját közönségünknek játszunk, azoknak, akik ugyanezt gondolják a világról. Azokhoz nem jut el, akikkel vitánk lenne.

A további Alföldi-gondolatokért mindenképpen olvassa el a HVG360 -on a teljes cikket!

(Fotó: Alföldi Róbert Facebook oldala)

Kapcsolódó