A járvány munkahelyekre gyakorolt hatásáról és az EU válságkezeléséről Andor László, Budapesti Corvinus Egyetem korábbi tanszékvezető docense, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány főtitkára, valamint egykori foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos, a Magyar Narancsnak adott interjút.

Ez nem az….

A közgazdász szerint óvatosnak kell lenni, ha a jelenlegi gazdasági helyzetet múltbeli válságokhoz hasonlítjuk, hiszen most nem egy ciklikus visszaesésről beszélünk:

“Persze a recessziót követő gazdasági növekedés kifulladóban volt, és az elmúlt években több európai országban alig nulla fölötti volt a növekedés, de mégsem ez okozza a válságot, hanem a járvány. Ennek hatására nemcsak a gazdasági tevékenységek és a beruházások estek vissza, hanem majdnem teljesen megállt a közlekedés és a szállítás is. Hatását tekintve ez most olyan, mintha hirtelen mindenki szabadságra ment volna.”

A 2008-as válság kismiska volt a mostanihoz képest

Kiemelte, a kormányok 2008–2009-ben – a megszorításokat megelőzően – szintén elengedték a költségvetési hiányt. Akkor is volt egy első szándék arra, hogy az államok deficitet teremtve fékezzék a gazdaság visszaesését. Most valószínűleg sokkal nagyobb deficit- és államadósság-növekedésre kell számítani:

“A kérdés az, hogy európai szintre emelik-e a probléma kezelését

– részben az egészségügyi, de még inkább a pénzügyi, gazdasági tehermegosztás érdekében. Az egészségügy¬ben nem lesz egyszerű, mivel tagországonként szerveződnek meg az egészségügyi ellátórendszerek – még ha ezek között épült is egyfajta híd az egységes piac kialakulásával. Ehhez képest persze lehet valamilyen többletet várni az EU-tól, de az unió nem fog egyik napról a másikra az egészségügyi ellátás szervezőjévé előlépni.

A gazdaságpolitikában viszont komoly eszközei vannak az uniónak.

Az eurozónában az Európai Központi Bank a központi szerv, nem pedig az egyes országok jegybankjai, ha pedig a bankrendszer stabilizálása a kérdés, akkor az Európai Stabilitási Mechanizmus a legfőbb szereplő.”

Semmi nem lesz újra ugyanolyan

A volt uniós biztos úgy gondolja, a mostani válság során arra is hangsúlyt fektethetünk, hogy a tömegközlekedés jobban kiváltsa az autókat. Az elmúlt évben az EU egyik legfőbb célkitűzése lett a klímaváltozás megfékezése és a karbonsemlegesség elérése. Azt viszont nem kellene várnunk, hogy minden cég minden ágazatban ugyanolyan volumenre térjen vissza, mint amilyenen a válság előtt működött.

“Lehet, hogy lesznek olyan nagyvállalatok, amelyek a jövőben közepes vállalatokká válnak, vagy megváltoztatják a profiljukat. Korában hallottam egy jelentős magyar olajipari vállalat vezetőjét is beszélni arról, hogy nekik is diverzifikálni kell, mert változik a globális kereslet. A járvány nagyobb lökést adhat annak, hogy az autógyártó, olajipari vagy gázipari cégek átalakítsák a portfóliójukat, és belekezdjenek valami újba.”

Az Orbán-csomagról….

A közgazdász igen markáns véleményt fogalmazott meg Orbán nevéhez köthető gazdaságvédelmi tervről:

“A miniszterelnök – a válságkezelő intézkedések bejelentésekor – arra utalt, hogy a munkanélküliséget úgy oldanák meg, ahogyan tették azt már 2011–2012-ben is. Ez elborzasztó, hiszen azt jelenti, hogy nincs kormányzati szándék a nálunk példátlanul alacsony időtartamú, 90 napos munkanélküli-segély kibővítésére vagy felemelésére, holott a legzordabb országokban is körülbelül fél év a jogosultsági idő.

A mostani helyzetben annak kellett volna az első intézkedésnek lenni,

hogy minimum fél évre, de inkább kilenc hónapra emeljék a munkanélküli-segély jogosultsági idejét. Az a rengeteg ember, aki elveszíti az állását, ilyen gyorsan nem fog most új munkahelyet találni. Az alternatíva pedig jelenleg a közfoglalkoztatási rendszer, amiről tudjuk, hogy nem ad minimálbért sem. Ez nagyon rossz minőségű, és nem járul hozzá semmilyen érdemi támogatás vagy képzés. Ma ez nem lehet megoldás.”

Együtt kel kezelni a gazdaság és a társadalom kérdésköröket

Hangsúlyozta a magyar kormánynak egyszerre kell gondolkoznia a gazdaság és a társadalom megsegítésében. Nem teheti meg, hogy megsegít speciális vállalkozói csoportokat, miközben nem foglalkozik a munkanélküliek megfelelő pénzügyi ellátásával. Nem biztosítja az orvosok megfelelő egészségvédelmét:

“Eddig azt láttuk, hogy nagy bejelentések vannak ugyan, de a preferencia-sorrenddel bajok vannak. Az egész gazdasági leállás azért történik most, hogy az egészségügyi rendszer meg tudjon birkózni az óriási feladattal. De ha közben nem tudjuk az orvosainkat meg az ápolóinkat megvédeni, akkor hiába fogjuk a taxisok adóját elengedni, az önmagában nem segít a kilábalásban.” / …… /

“Tényleg meg kell segíteni a taxisokat és meg kell segíteni a turizmust.

De ezt lehetne ahhoz is kötni, hogy a segítség fejében az ezekben a szektorokban dolgozók úgy jutnak a támogatás egy bizonyos részéhez, hogy továbbképzésen vagy nyelvtanfolyamon vesznek részt. Ez már csak azért is fontos lenne, mert nem mindenki fog tudni ugyanabba a szektorba vagy ugyanabba a vállalkozásba visszatérni. Akiknek a túlélése, élelmezése és lakhatása múlik a támogatáson, azoknak nem szabad egy ilyen válsághelyzetben kondíciókat szabni. De cégek, ágazatok esetében ez része a megoldásnak.”

Egészségügy a járványt követően….

A volt egyetemi docens úgy véli, a járvány után az egészségügynek valószínűleg mindenhol lesz egy fellendülő időszaka, abból adódóan, hogy a világ leggazdagabb országaiban is lerongyolódott kórházi hálózatokkal, az alulfinanszírozottság következményeivel szembesültek most az állampolgárok:

“Erre azért is lesz lehetőség, mert most egy olyan időszakban vagyunk, amikor nincs költségvetési korlát. A következő időszakban – amiről nem tudjuk, hogy meddig tart – az állami kereslet- és munkahelyteremtés meghatározó szerepet fog játszani, és ez azt jelenti, hogy az államok annyi ápolót, rendőrt vagy online tanító pedagógust vesznek föl, amennyit akarnak. Ennek most nincs korlátja.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét