Az egészségügy betegségei – Sándor Mária újratöltve

Sándor Mária nevét három éve ismerte meg a nyilvánosság, amikor a tisztességes, becsületes betegállásért emelte fel a szavát és maradt a végére egyedül. Ma újult erővel szólal meg a régi célért, ami azóta Rétvári Bence kijelentésével ellentétben – ha lehet – rosszabbodott.

Beleálljak újra, hisz akkor sem értettek meg?

Sokat hezitált, hogy újra kitegye magát a lejáratásnak és a megvetésnek, amiben akkor része volt, amiben az volt a legérthetetlenebb, hogy a betegek – az emberek – sem álltak mellé. Most újra próbálja a lehetetlennek tűnőt, felrázni az apátiából a magyarokat, hiszen akár már holnap bárkiből lehet beteg, Önből is kedves olvasó.

„Mindennek mértéke maga az ember”

Az idézet Kásler Miklóstól származik ezzel nyitott a volt ápolónő.

„Jelenleg az egészségügyben olyan szakemberhiány van, hogy most már nincsen pótolható ember, nem lenne megengedett egészségügyi szakszemélyzet kirúgása, (…) felmondásának elfogadása…”

Kompromisszumkeresés!

Véleménye szerint mindenképpen meg kell találni a közös nevezőt, amivel a szakembereket a pályán lehet tartani. Az a terv, hogy elég egy szakember egy osztályon, a többi lehet segédápoló, halálra ítéli a betegeket.

„Jelenleg ez zajlik, próbálják feltölteni a rendszert segédápolókkal…”

Ajkán például azért mondtak fel az aneszteziológus orvosok, mert nem volt ápolószemélyzet.

„Aki 24 órában a beteggel van, az a nővér, ő veszi le a vért, ő jelez az orvos felé, ha baj van, ő kezdi meg adott esetben az újraélesztést … ők azok akik elfogytak, se lehetőségük, se erejük nincs harcolni… A nővérek a magyar társadalom legalja és ott is hagyták őket…”

Béremelés….

A képzettek kaptak differenciált béremelést, amiért még több munkával kell fizessenek, mert a segédszemélyzet munkáját is ellenőrizniük kell.

Ma Magyarországon kétféle nővér van a rendszerben: a képzett nővérek, akinek a fizetéspapírján valóban meglátszik a béremelés, a többieknél érdemi emelés nem volt.

Véleménye szerint

ugyan annyit ér annak a nővérnek a munkája, aki az intenzív osztályon 12 pumpával két beteget lát el, mint azé, aki az onkológián, fekvőbeteg-, krónikus- vagy ápolási osztályon beteget emel, fekáliát pucol, vizeletet takarít, vagy a rohadó emberi test sebeit kezeli.

„Egy jó kórházigazgató foggal-körömmel ragaszkodik a szakemberéhez!”

Ugyanazért a munkáért, ugyanazzal a végzettséggel és szakmai múlttal 100.000.- forint is lehet a bérkülönbség az egyes osztályon dolgozó nővérek között. Az a vezető, aki mindent megtesz a dolgozóiért, ennyivel többet tud kigazdálkodni ugyan abból a rendszerből.

Ugyan annyit ér a kisgyerek élete, mint aki idősen ápolásra szorul!

Minden kórház minden osztályán ugyan annyit kell keresnie egy ápolónőnek.

Nem lehet az alapján differenciálin a béreket, hogy profitot termelő osztályon, vagy költséget növelőn dolgozik valaki.

A riport ide kattintva látható.

(forrás: atv.hu)