Az új főbíró megválasztása az egész hivatásrend arculcsapását jelenti
Lényeges és kényes kérdésekben dönthet a Kúria, ilyenek például a választások eredményének megállapításával, a gyülekezési joggal, a közérdekű adatigénylésekkel vagy médiaügyekkel kapcsolatos ügyek, így korántsem közömbös, ki áll a legfőbb bírói fórum élén. Egyebek mellett erről is szó esett az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Sokkal nagyobb hatalma van a Kúria elnökének, mint azt sokan gondolnák
– állította Magyar György ügyvéd az ATV Egyenes beszéd című, Simon András vezette műsorában, amelynek vendége volt még Komlódi Gábor ügyvéd is. A beszélgetés apropója az volt, hogy az Országgyűlés fideszes kétharmada olyan személyt választott meg a legfőbb bírói fórum élére, aki egyetlen pillanatig sem volt gyakorló bíró, és nem rendelkezik semmilyen tárgyalási tapasztalattal. Az meg már csak hab a tortán, hogy az Országos Bírói Tanács csaknem egyhangú döntésével elutasította az alkotmánybíróként, korábban a legfőbb ügyész helyetteseként dolgozó Varga. Zs. András jelölését.
“A hatalom számára kényes kérdésekben a Kúria maga dönthet”
Magyar György nem tart attól, hogy az új főbíró telefonál mondjuk Nagykanizsára, hogy egy konkrét ügyben milyen ítéletet kell hozni, de erre szerinte nincs is szükség. A jogegységért felelős Kúria ugyanis kötelező jelleggel meghatározhatja, hogy bizonyos jogszabályokat miként kell értelmezni. Ugyanakkor lényeges és a hatalom számára kényes kérdésekben a Kúria maga dönthet, ilyenek lehetnek például a választások eredményének megállapításával, a gyülekezési joggal, a közérdekű adatigénylésekkel vagy médiaügyekkel kapcsolatos ügyek.
“A teljes bírói joggyakorlatot befolyásolhatja”
Komlódi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kontinentális jogrendszerben nincs precedensjog, de a Kúria azokban az esetekben, amikor a jogalkalmazás nem egységes, kötelező érvénnyel mondhatja ki, miként kell egyes jogszabályokat alkalmazni, és ettől csak kivételes esetekben lehet eltérni. És itt van jelentős szerepe annak, hogy ki a főbíró, mert a jogegységi panaszt elbíráló tanácsok összeállításán és vezetésén keresztül a teljes bírói joggyakorlatot befolyásolhatja.
Nem mellesleg a Kúria elnöke bírálja el a bírói pályázatokat és nevezi ki a kollégiumok vezetőit
Vagyis: a saját szándékai szerint formálhatja a Kúrián eljáró tanácsok összetételét, s befolyásolhatja a legfőbb bírói fórumon az ügyelosztás rendjét is. Ez így nagyon nincs rendben, mert Varga. Zs. András kinevezése legalábbis aggályosnak tűnik.
Személyre szabott jogalkotás
Komlódi emlékeztetett rá, hogy a főbíró kinevezéséhez személyre szabott jogalkotásra volt szükség: az alkotmánybírák tavaly óta kérhetik a bírói kinevezésüket, amely tisztségük Ab-tagként szünetel, utána azonban kúriai bírók lehetnek. Így lett ötéves „bírói” gyakorlata Varga Zs.-nek, miközben Bakát azért váltották le, mert neki „csak” strasbourgi ítélkezési gyakorlata volt. Az emberi Jogok Európai Bírósága emiatt különben elmarasztalta Magyarországot.
Simon András idézte Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügy-minisztert, aki szerint Varga Zs. kinevezése a bírói autonómia újabb csorbításaként is felfogható. Magyar György álláspontja:
a hatalom mindent megtett a harmadik legfontosabb független hatalmi ág legyalulása érdekében.
Így kényszernyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat,
és lecserélték a vezetők jelentős részét is. Igaz, a nyugdíjkorhatár önkényes leszállítására vonatkozó döntést uniós nyomásra vissza kellett vonni.
Mindez azonban nem azt jelenti – tette hozzá –, hogy a bírói függetlenséget sikerült volna felszámolni, mert a végeken dolgozók kamikáze módján őrzik a bírói ethoszt.
Ebbe „rondítottak bele” a mostani döntéssel,
mert olyan embert választottak meg a Kúria élére, aki soha nem volt bíró, és egészen más közegben szocializálódott. Ez ráadásul az egész hivatásrend arculcsapása, hiszen a mintegy háromezer gyakorló bíróból egyet sem találtak, aki alkalmas lett volna a legfőbb bírói fórum vezetésére.
“…a bírói kar nem érdemelte meg…”
Ezt Magyar György szerint a bírói kar nem érdemelte meg, miközben szinte semmilyen lehetőségük sincs, hogy tiltakozzanak, például nem sztrájkolhatnak. Ám azt mindenki tudhatja, hogy politikai megfontolások alapján született a döntés – a meghatározó a hatalom iránti lojalitás volt. Ezért senki ne csodálkozzék, ha az igazságügy-miniszter által abszurdnak és valótlannak minősített jogállamiságról szóló uniós jelentés első mondatai közé bekerül majd az is, miként választanak főbírót Magyarországon.
Ez az ember kell a fidesznek. Maga Polt Péter idomította. Elsikálásügyből doktorált