Banánköztársaság
Az üres szaft is kincs a nyomornyugdíjasnak — Lapzsemle
Beláthatatlan, mi vár még a magyar nyugdíjasok kevésbé szerencsés alsó tömegeire. A mai helyzet is éppen elég borzasztó, és minden jel arra mutat, hogy lesz ez még rosszabb is. Heti lapzsemle.
Mi van a hűtőben?
Somogy megyei, Böhönyén tengődő kisnyugdíjashoz látogatott el a Népszava riportere. Margit néninek jelenleg 73 ezer forintot kell beosztani hónapról hónapra. Tavaly valamivel kevesebb mint 71 ezer forintot hozott neki a postás.
Az idei emelés mindössze 2047 forint volt!!!
Mi van a hűtőjében? Egy kis darab margarin, arasznyi főzőkolbász, négy tojás, zacskós tej és 15 deka baromfifelvágott. A fagyasztó is „dugig van” finomsággal: zománcos láboskában finomfőzelék… Hétvégére lakoma lesz: a szociális ebéd fele eltéve szombatra. Aztán nyomás bele a vasárnapba: lesz egy kis pörkölt a csirkelevescsomagból, van benne háta, püspökfalat, nyak, láb, egy kis máj és zúza. Még krumpli is jut hozzá!
Kisebb katasztrófa ugyan, hogy az orvos egy újabb, csonterősítő gyógyszert írt fel neki, de azt már bizonyára „könnyedén megoldja”, hogy a kenyér, a tej, a hús, a zöldség drasztikusan drágult… A télen keményen spórolt, a négy szobából egyet fűtött valamennyire, de tűzifát még hozatnia kell.
„Ruhát nem vettem legalább tíz éve – szégyenkezik egy keveset –, karajt utoljára tavaly nyáron a fiam születésnapi ebédjére. Néha belefér egy kis csokoládé, keksz, ennyi a luxus, amit a mindennapi szükségletek mellett elbírok. A legjobban a zöldség és a gyümölcs hiányzik, amíg bírtam a keretet, megtermeltem mindent, most már nem megy, a boltban pedig csak almára futja, arra is hetente maximum kétszer. Persze mindig egy szemre.”
„Szociális ” — éhezés és fagyhalál ellen
De nézzünk be egy másik Somogy megyei kistelepülésre, Mesztegnyőre, Juliska nénihez! Neki havi 62397 forint a nyugdíja. Van viszont néhány gondozatlan gyümölcsfája a kertben, ami azon terem, nagy öröm. Az asszony bottal jár, nehezen mozog, a kertjét már nem képes művelni…
Jár neki közgyógyellátás, de nem tud erre mindent kiváltani, havi tízezret elvisznek a gyógyszerek! A rezsit is kifizeti, mint minden rendhez szokott idős honfitársunk, aki inkább magán spórol…
„Ha nem lenne a szociális ebéd, valószínűleg éhen halnék, vagy ha nincs szociális tűzifa, megfagynék. Tudja, mi volt az ebéd hétvégén? A hétközi zöldséges hús szaftjába tunkoltam kenyeret, meg főztem egy kis rántott levest. Üresen”
— mondja, nem panaszképpen, éppen csak megállapítva a tényeket…
A minimumot sem kapják meg
A Népszava észak-magyarországi tudósítója ugyanebben a szemlézett, tragikus riportban Eger egyik legszegényebb részén, Verőszalán Eta nénit mutatja be: ő, sok ezer magyar nyugdíjas-társához hasonlóan, a nyugdíjminimumot sem kaphatja meg…
„Csak úgy tudja túlélni a mindennapokat, hogy a gyerekei havonta támogatják, illetve több mint hetvenévesen még ma is napszámba jár, szőlőt metsz, szüretel, s abból egészíti ki ezt a nagyon csekély összeget.”
Havi 800 forint emelés: ebből dőzsöljetek!
Kórozs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke szerint Magyarországon 17 771 ember nemhogy hatvan-hetvenezer, de még 28 500 forintot sem kap havonta, vagyis ők nem érik el az öregségi nyugdíjminimumot. Nekik legfeljebb havonta 798 forintnyi pluszt hozott az idén januári 2,8 százalékos nyugdíjemelés!
Ők vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben. Zömüknek azért ilyen alacsony a nyugdíja, mert nem volt elegendő szolgálati idejük: háztartásbeliként otthon voltak, gyerekeket neveltek vagy a téeszben dolgozó férjük mellett kisegítő családtagi státuszban voltak.
Mire mentek a 2,8 százalékos emeléssel?
„Nemhogy nem él jobban a nyugdíjasok kétharmada az idei 2,8 százalékos nyugdíjemelés után, de az emelést jócskán meghaladó infláció miatt még tovább romlottak anyagi körülményeik” — állapítják meg a Népszava munkatársai a szakértőket idézve.
Azokon a nyugdíjasokon, akik egyre nagyobb szegénységbe süllyednek, az sem segít érdemben, hogy az ígéret szerint 2021 februárjában plusz egyheti pénzt kapnak majd, úgymond „a koronavírussal kapcsolatos válságintézkedések”részeként.
2012 óta bánnak így a nyugdíjasokkal
„Minél alacsonyabb valakinek a nyugdíja, annál rosszabbul jár a mostani rendszerrel, hiszen egy kisebb összegnél kisebb a százalékos emelés is. A nyugdíjemelés-számítás 2012-es megváltoztatása óta a hazai nyugdíjasok kétharmada nyugdíjának reálértéke folyamatosan csökken. A legrosszabb helyzetben az észak-magyarországi és a dél-dunántúli szépkorúak vannak: Somogyban az átlagnyugdíj 10 százalékkal alacsonyabb az országosnál, a nyugdíjasok 72 százaléka az átlagnál alacsonyabb, kétharmaduk 60–100 ezer forint közötti járandóságot kap”
— összegzik a tragikus képet.
Azok akik „elmúltnyolcéveznek”, mit műveltek hét év alatt?…
„A hivatalos nyugdíjátlag az idén valamivel több mint 135 ezer forint, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjemelés-számítás változása, azaz 2012 óta – ekkor törölte el a kormány a svájci indexálást –, vagyis hét év alatt nagyjából 23 ezer forinttal nőtt az átlagnyugdíj. Az azt megelőző hét évben 45 ezerrel. Még nagyobb a különbség százalékosan, hiszen az elmúlt hét esztendőben 20, míg az azt megelőző hétben 65 percenttel nőtt az átlagnyugdíj.”
Nem ígérgetni — segíteni, azonnal!
Itt, a Városi Kurír oldalain is olvashatták részletes lapszemlénkben Barát Gábor nyugdíjszakértő vészjelzését:
a kisnyugdíjasok a koronavírus-pánik kezdetén hosszú bezártságtól tartva kiköltekeztek. Tartalékaik kifogytak. Gyorssegély kell nekik, sürgősen!
„Csak a bizonytalanságot növeli, ha olyan bejelentéseket tesznek, mint amilyenek a skót balladák: rövidek és ködösek. Így értékelte az új gazdasági csomagterv nyugdíjasokról szóló részeit a Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője, a 168 órának adott interjújában.”
Nem véletlen, hogy a nagy propagandával beharangozott „mentőcsomag” okozta csalódás és jogos indulat így tükröződött a Városi Kurírban:
„Orbán Viktor figyelmébe: a nyugdíjas nem hülye csak idős, a sör nem ital, a medve nem játék, az asszony meg…”
Nyugdíjemelést! Gyorssegélyt! Rugalmas korhatárt!
Mindezzel egy időben közölte az Élet és Irodalom hasábjain Simonovits András közgazdász, tekintélyes nyugdíjszakértő „Nyugdíjstratégia járvány idején” című elemzését.
„Támogatva több közgazdász (például Berlinger Edina és Surányi György) jövedelemprogramjait, kiegészítésként egy azonnal megvalósítható hárompontos nyugdíjtervet körvonalazok:
1) a nagyon alacsony nyugdíjak végleges rendezését,
2) gyorssegélyt a szűkölködő időseknek és
3) a rugalmas nyugdíjkorhatár visszaállítását. „
(Simonovits András cikke a teljes érveléssel itt olvasható.)
