Banánköztársaság
Bolond világ! – Boldog az a nép, amelynek történelme unalmas….
„Egyes emberek patrióták, de népek kozmopoliták legyenek, és boldog lesz a világ” /Eötvös József) Boldog az a nép, amelynek történelme unalmas. Biz’ én nem tudom, ki mondta ezt először, de alighanem okos ember volt. Ilyentájt, vagyis 80 felé ballagva a forrongó világ dolgairól tűnődő, magamfajta betűvetőnek mindenféle bölcsesség eszébe jut, amikor megpróbál számot vetni, országa, szűkebb környezete, családja helyzetével. Bolond világ!
Bolond a világ!
A tudományos-technikai forradalom nap-nap után új és új hasznos vagy veszedelmes csodákat produkál, miközben az emberiség már-már önkorlátozás nélkül feléli, elherdálja a földi élet fennmaradásához szükséges tartalékait, pusztítja természeti környezetét. A társadalom fejlődése, a világ intézményrendszere a technikai-tudományos folyamatot nem tudja követni. (Római Klub – 1960) Az államok, kormányok, nemzetközi és a nemzetek feletti szervezetek az átalakulás folyamatát nem képesek szabályozni és értelmes korlátok közé szorítani, lassan ismét ott tartunk, hogy a viták során az érdekek ütközésében
„Hiába itt a tiszta szó, / akármi szépet sütsz ki, / csak a szúrni, vágni, ütni / marad ultima ratio.”
A világ mindenesetre fordulat előtt áll, illetve már benne vagyunk e fordulat közepében. De jómagam még azt remélem, Az Egyesült Államokban a még működő demokratikus állam- és jogrend, valamint az amerikaiak józan esze képes lesz megfékezni Donald Trump, és a republikánusok eszement politizálását, és az America is First hitvallás nem csap át szélsőjobboldali diktatúrába!
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Úgy hiszem, Magyarország épp úgy fordulat előtt áll, mint a nagyvilág,
itt Orbán Viktor patriótái készülnek nagytakarításra, s e mellett a többé-kevésbé barnás színezetű európai mozgalmakkal készülnek átvenni a hatalmat az Európai Unió intézményeiben. No alkalmasint nem éppen az Eötvös Józsefi gondolat szellemében, hanem rágalmazással, hazudozással, követelőzéssel, végső esetben – bunkósbottal. Amerika ehhez majd utat mutat – vélik a magyar hazaffy patrióták.
Az orbáni patriotizmus következményeit látjuk, érezzük Magyarország mindennapjaiban.
A 15 éve gyakorolt balga gazdaságpolitika és nemzet jövedelmi többletének sajátos, ocsmány elosztása és újraelosztása az ország relatív elszegényedéséhez, versenyképességének csökkenéséhez vezetett. Az uniós támogatások nélkül már csak tengődünk. A nagy elosztási rendszerek alig működnek, a kormánypropaganda pedig még mindig szédületben tart választói tömegeket, jóllehet már nincs komoly választói réteg, amelyet ez a kormány és a Fidesz ne sértett volna érdekeiben, önérzetében, hazafiságában.
A jogállam Magyarországon ténylegesen már nem létezik, a jelenlegi rendszer maga a képtelenség: parlamentáris önkényuralom.
Magam is látom, hogy ez messze nem tudományos igényű megfogalmazás,
csupán játék a szavakkal, de érzésem szerint a minősítés kifejezi a lényeget: némi látszata van még a demokráciának, mert vannak még ennek szellemét idéző intézmények, de a történésekre már csak egy nagyon szűk hatalmi körnek, leginkább egyetlen személynek van érdemi befolyása.
Hihetőleg Orbán Viktor úgy véli, az amerikai és európai, erősen jobboldali színezetű „patrióták” együttesen rövidesen elegen lesznek az Unió meghódításához, utóbb szétveréséhez, de az EU egyelőre áll, erősödik, egységesedik, és lassan teljesen kihagyja a döntésekből Orbán Viktort, aki „tüske a köröm alatt, bot a küllők között”.
Európa megelégelte Putyin ügynökét, Trump puszipajtását. (Utóbbitól mellesleg eddig egy puszinál többre nem futotta, csak annyira, hogy az oroszellenes szankciók meghosszabbítását megszavaztatta.) Mindenesetre a többségi Európa másként képzeli el az új világrendet mint ez a „patrióta” horda, és ennek megfelelően is cselekszik.
Mi, magyarok, Orbán úr makacs uralmával kifelé tartunk Európából
A csak minap elfogadott új, jogállam-ellenes törvény éppen az egyik állomás a speciálisan magyar átalakulásban: Magyarország a parlamentáris önkényuralomból továbbfejlődőben van a demokratikus fasizmus – ugyancsak – abszurd állapotába. Ennek persze megint nincs sok értelme, számomra mégis pontosan bemutatja a magyarországi (vissza)fejlődés jellemzőit.
A következő egy évben félelmeim szerint ennek a Hungarikumnak a gyümölcseit élvezhetjük majd.
Ez az egész istenveret kampány rosszabb lesz az összes megelőző választási hadjáratnál, és amit még hozzá tesz a nagyvilág a maga feltartóztathatatlan átalakulásával, háborúival és fenntarthatatlan békéivel, miközben az Európai Unión kívülre szorulunk – no hát az is a miénk lesz.
Hacsak….!? De ezt már ki-ki gondolja tovább maga – saját ízlése szerint!
