Frissítve! Nekiment a magyarországi korrupciónak az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága

Komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi korrupciós helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT), amely nagy többséggel szavazta meg szerda délelőtt a témával kapcsolatos véleményét.

Az egyik legrosszabb eredmény az unióban

Az elfogadott szövegben kiemelték: „a korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”, ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása.

Mint írták, 2008 óta Magyarország 19 pontot veszített a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény az egész EU-ban, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az ország vonatkozásában, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált tagállam. Aláhúzták: 2016-ban Magyarországgal szemben kellett alkalmazni a legmagasabb összegű pénzügyi korrekciót, összesen 211 millió euró értékben.

Gyanúsan sok az egyetlen pályázó

Bírálták a magyarországi közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait, „aggodalommal jegyezve meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel a második legrosszabb helyen áll az EU-ban. A CONT tájékoztatást kér az egyedüli pályázókként közbeszerzést nyerő vállalatokról, továbbá vizsgálatot annak felderítésére, hogy a pályázatokat direkt úgy írják-e ki, hogy azokon bizonyos cégek nyerjenek.

A 13:2 arányban jóváhagyott dokumentumban a képviselők sajnálatukat fejezték ki, hogy „a kormányzati hatékonyság Magyarországon 1996 óta csökkent, s az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az EU-ban”, illetve megjegyezték, hogy „az alacsony színvonalú kormányzás akadályozza a gazdasági fejlődést és csökkenti az állami beruházások hatását”.

Ennek kapcsán rámutattak: a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2004 és 2016 között 16,1 százalékkal nőtt, ami alig haladja meg az uniós átlagot, jóval alacsonyabb, mint a többi visegrádi ország növekedési rátája.

Végezetül felkérték az Európai Bizottságot, hogy az eddig kimaradó tagországokat ösztönözze csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, valamint kiemelték, hogy az „élénk civil társadalom létfontosságú szerepet játszik az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításában”.

Deutsch Tamás szerint az egész csak egy politikai pamflet

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a jóváhagyott dokumentumot egyoldalú és elfogult „politikai pamfletnek” nevezte, amely „figyelmen kívül hagyja a tényeket, és számos csúsztatást és hibás adatot tartalmaz”.

„A szavazással az eredeti előterjesztés további politikai vádakkal, és újabb, a politikai blöff kategóriájába tartozó kijelentésekkel, valamint elfogult és téves állításokkal egészült ki” – fogalmazott Deutsch Tamás, aki szerint a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék a magyar kormányt a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására.

„A kormány azonban továbbra is határozottan kiáll a magyar érdekek következetes képviselete mellett (…), s megvédi az országot az illegális migrációtól” – szögezte le.

Súlyos következmények lehetnek

Közleményében Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője figyelmeztetett: az európai ügyészséghez csatlakozni nem hajlandó államok esetében a jövőben akár fel is függeszthetik az uniós források kifizetését, aminek súlyos következményei lennének Magyarországra nézve.

„A kormány jelenlegi ostoba és kártékony politikájának – amelyet láthatólag már a saját európai pártcsaládja sem támogat –, sajnos, ismét az egész ország, a magyar emberek látják kárát” – közölte.

A szakbizottságban még március végén vitáztak a kérdésről, amely azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az „atomfegyverként” is emlegetett, hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Szijjártó Péter: az EP szakbizottságának készülő jelentése egy koncepciós eljárás alapdokumentuma

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentése egy koncepciós eljárás alapdokumentuma – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva szerdán.

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a készülő jelentésben válogatott hazugságok, olyan ténybeli tévedések vannak, amelyek az egész dokumentum hitelességét megkérdőjelezik.

Az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT)szerdán nagy többséggel szavazta meg a témával kapcsolatos véleményét. A miniszter szerint ez a döntés is csak úgy értelmezhető, mint egyes brüsszeli intézmények újabb politikai alapú támadása Magyarországgal szemben.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar gazdasági adatok 2010 óta tartó folyamatos javulást mutatnak. Mindez nem lett volna lehetséges, ha az EP szakbizottságai által előterjesztett módon, rendszerszintű korrupciós mechanizmusok működnek – hangoztatta. Ha egy országban rendszerszintű korrupció működik, akkor nemzetgazdasága nem tud olyan adatokat produkálni, mint amilyen adatokat a magyar gazdaság produkált az elmúlt nyolc esztendőben – érvelt.

Mint közölte: a leghatározottabban visszautasítja azokat a vádakat, amelyek a szakbizottságok véleményében megjelennek.

Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az „atomfegyverként” is emlegetett, hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Uniós bíróság: jogszerűen függesztette fel az EB több magyar adóintézkedés alkalmazását

Az Európai Bizottság (EB) jogszerűen utasította Magyarországot, hogy függessze fel a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások élelmiszerlánc-felügyeleti díjának alkalmazását addig, míg a hivatalos vizsgálat lezárul – így döntött az Európai Unió Bírósága szerdán.

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítélete szerint az Európai Bizottság korábban helyesen következtetett arra, hogy a két ügyben a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáig Magyarország nem kívánja felfüggeszteni a díjak alkalmazását.

Az ügyek előzménye, hogy 2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő adónál progresszív adózási mértéket vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat pedig az élelmiszerlánc-szereplőnek minősülő vállalkozásoknak kell megfizetniük árbevételük függvényében.

Az Európai Bizottság vizsgálati eljárást indított, úgy ítélte meg ugyanis, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül. A bizottság szerint a progresszív adókulcsok különbséget tesznek a vállalkozások között azok árbevétele alapján és indokolatlan előnyt nyújtanak az alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak. Ehhez hasonlóan az adófizetési kötelezettség beruházásokkal összefüggő csökkentése is indokolatlan, ráadásul az egészségügyi hozzájárulás célkitűzésével össze nem egyeztethető előnyt nyújt az ilyen beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak.

A bizottság arra utasította Magyarországot, hogy az eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív adókulcsok alkalmazását. Ezt követően Magyarország a felfüggesztő rendelkezések megsemmisítését kérte.

Az Európai Unió Bírósága most úgy határozott, hogy az uniós bizottság jogszerűen fogadta el a felfüggesztő rendelkezéseket, ezért elutasította Magyarország keresetét.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Egy lépéssel közelebb a hetes cikk bevetéséhez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük