Kerítésen innen
Családi pótlék, ki vagy a mennyekben…..
Az elöregedő európai társadalmak sok mindent megtesznek az alapsejteknek tekinthető családok érdekében, ám úgy tűnik, nem eleget. Történik ez azon a kontinensen, amely – egyébként – a világ összes szociális juttatásának 25 %-át biztosítja.
A szociális juttatásokat azonban egyre inkább illik társadalmi befektetéseknek elkönyvelni,
s ennek értelmében mind kevesebb közük van specifikus célokhoz, mint például a népszaporulathoz, hanem egyértelműen az igazságosabb elosztásból kiinduló, ún. ‘jóllét’ megvalósítása került a modern társadalmak homlokterébe.
A családi pótlék egyféle hungarikum,
amennyiben Magyarország volt az első, amely az addigi tétova családtámogatási kezdeményezésekhez képest legelőször ismerte el a társadalom felelősségét és kötelességét a jövő generációi iránt, s államilag garantált egy rendszeres havi jövedelempótlást – a gyermekneveléshez. Éspedig törvényben, 1912-től fogva.
A példa elég ragadós lett, s a különböző (jellemzően európai) országok szép sorjában vezettek be hasonló intézkedéseket. Ha csak a családi pótlékot nézzük, akkor az idők során igen sokan lekörözték hazánkat, bár sehol nem merül ki ennyiben a családok iránti anyagi figyelem közösségi része, hiszen mint égen a csillag, annyiféle kapcsolódó segítséget láthatunk.
A járványválság folytán pénzügyileg gyorsan kiszáradó családok ügye különös erővel hozza felszínre az állam szerepét
Akik – divatosan – ún. ‘európai családi pótlékban’ gondolkodnak, azok bizony törhetik a fejüket, vajon miként lehetne valamiféle közös európai megoldást találni a mai tarkaságban.
Az – egyelőre ‘de facto’ 28 tagú – EU valamennyi országában létezik ún. családi pótlék. Ha csupán a szélső értékeket nézzük, akkor a legfukarabb Lettország, a maga gyermekenkénti 12 eurójával, a legbőkezűbb pedig Luxembourg 265 euróval. A legendásan gyermekbarát Franciaország viszont egy fillért sem ad az első gyermek után, azonban a másodiktól már beindul a pénzeső, amelynek családi pótlék része fejenként 85 euróval kezdődik.
Ha megnézzük,
hogy az egyes EU-tagországok mi mindent tesznek a családi pótlék terén, akkor szembeötlő, hogy az egynél több gyereket fokozatosan jobban és jobban, sőt még jobban honorálják. Az apa és az anya “kötelékben” való családi létet feltételezve, a növekedés nélkülinek számítható, kétgyermekes reprodukciós szint felett igen erős sokszorozódás állapítható meg. Több országban a legkisebb és a legnagyobb fejenkénti családi pótlék között akár háromszoros, négyszeres különbség is kimutatható, míg Magyarországon ez legfeljebb csak kétszeres.
Az emeltebb szintű családi pótlékok ismérvei általában az egyedülállóság, az alacsony jövedelem, a gyermek esetleges hátrányai (az árvaságot is ideértve), de mindenekfelett a gyermekek száma.
Az EU-ban 50 euro alatti (induló) családi pótlékot 12 ország biztosít (Magyarország 35 euróval ebben a csoportban van), 4 ország 50-100 közöttit, viszont a maradék 12 ország bizony 100 euró felettit, sőt, Németország (204 euró) és Luxembourg (265) még ennek a duplájánál is többet.
Ha lakosságszámmal súlyozva keressük az EU-ban dívó családi pótlék gyermekenkénti mediánját,
akkor annak ‘legalacsonyabb’ szintjét legalább 100 euróban, ám ’átlagosan’ inkább 130 euróban találjuk meg. (A medián-számítást bonyolítja, hogy az egyes országokban eltérő koroktól eltérő korokig jár a családi pótlék, nagy a gyermekszám függvényében mutatkozó exponencialitás, sok helyütt jövedelemhez arányosítják, illetve léteznek az egy családra jutó össz-támogatási plafonok stb.)
A hazai pártok ugyancsak roppant eltérően gondolkodnak a családi pótlékról
Az alapösszeget jelentő mai 12.200 forint sajnos 13 éve változatlan (a számítások alapját adó legkisebb öregségi nyugdíjjal, havi 28.500 forinttal együtt).
Ebből az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi kormánypártok ezt az állampolgári alapon kapott juttatást az enyészetbe kívánják, hiszen ez ellentétben áll az – egyébként igen torz – ún. ‘munkaalapú’ filozófiájukkal.
Szerencsére a gyermekek nem dolgozhatnak, így tehát marad valamekkora esély arra, hogy a kormány nem fogja eltörölni ezt a jövedelempótlási formát,
különös tekintettel arra, hogy a vállalati szférát százmilliárd forintok szintjén pumpolják úgymond ‘munka nélkül’, nem is beszélve a mezőgazdaságban megszokott területalapú, azaz ugyancsak ‘munka nélkül’ kapható támogatásokról.
Az ellenzék pártjai általában az emelést szorgalmazzák,
jóllehet egységes javaslatnak, vagy akár csak rendszerszintű megközelítésnek kevés nyomát látjuk. A kormány nyilván örül ennek, hiszen – részéről – leginkább az ellenzék szociális kormányzásképtelenségeként hivatkozható.
Érdekes módon, konkrét kezdeményezések az Országgyűlésen kívülről jönnek,
minthogy a liberális-konzervatív Momentum Mozgalom megduplázná, a hangsúlyosan baloldali Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom pedig megtriplázná a mai családi pótlékot. Sőt, ez utóbbi, azaz az IgenSzolidaritás, annak alapítói közé tartozó Székely Sándor független országgyűlési képviselő révén, a minap pártközi egyeztetést is kezdeményezett a 4+1 pontos válságmegoldó javaslat-kötegéről. Ennek egyik sarkalatos pontja a 37.500 forintos családi pótlék, amely nem utolsó sorban nagyjából azonos a már említett európai 100 eurós ‘induló szintű’ mediánnal (ám kevesebb, mint a Surányi György által javasolt megnégyszerezésnél, ami pedig a már szintén említett 130 eurós “átlagos szintű’ európai mediánt fedi).
A családi pótlék ügye azonban túlmutat a klasszikus, családtámogató funkcióin, hiszen ez egy alanyi jogon járó jövedelempótló forma, ami tulajdonképpen a sokat vitatott ‘feltétel nélküli alapjövedelem’ megteremtésének egyik első lépése lehetne, amennyiben rendszerszintű elemként kezelnénk.
Fentiek előrevetítése után nézzük, miként is alakul a ‘legalacsonyabb’ családi pótlék, európai regionális bontásban (tehát az első gyermek után, euróban):
Déli országok
- Spanyolország (25)
- Portugália (35)
- Ciprus (40)
- Málta (40)
- Olaszország (100)
- Görögország (120)
Balkán
- Románia (17)
- Bulgária (20)
- Horvátország (27)
- Szlovénia (76)
Visegrádiak
- Csehország (20)
- Szlovákia (25)
- Magyarország (35)
- Lengyelország (110)
Baltiak
- Lettország (12)
- Litvánia (43) – a járvány idejére 171-re emelve!
- Észtország (60)
Északiak
- Finnország (100)
- Svédország (117)
- Dánia (200)
Közép-Európa
- Franciaország (84) – a második gyermektől kezdve, de fejenként
- Ausztria (114)
- Németország (204)
Benelux
- Hollandia (75)
- Belgium (163)
- Luxembourg (265)
Atlantiak
- Egyesült Királyság (80)
- Írország (140)
Fenti számok azonban csak nagyságrendi, részbeni és tájékoztató értékkel bírnak,
hiszen a családi pótlék a legtöbbször csupán egy, a gyakran összevontan kezelt családtámogatási formák között. Léteznek további előnyök, a külön anyasági, szoptatási juttatások, a pénzben adottaktól a fizetett szabadságokig terjedően (Magyarországon kiemelten a GYED-GYES, babakötvény, önkormányzati kiegészítések), továbbá az adókedvezményektől a természetben biztosított ellátórendszerekig (jellemzően az oktatási rendszerben elérhető szolgáltatások), a pénzben vagy természetben juttatott lakhatási támogatásokkal megfejelve. A precíz összehasonlítás tehát a lehetetlenség határait súrolja.
A magyar állapotok megértésében azonban figyelembe kell venni azt a lényegi különbséget, hogy – tőlünk eltérően – gyakorlatilag minden más országban fokozott erővel támogatják a nehezebb körülmények között élőket, az egyedülállókat, a sérült gyermekek különleges ápolását végzőket, tehát a ténylegesen rászorulókat, éspedig a rászorultság arányában.
Magyarországon ez fordítva van,
azaz minél magasabb valakinek a jövedelme, annál több támogatást szerezhet a gyermekei után, az alanyi jogon járó családi pótlék akár hússzorosát is elérve.
Magyarország ezáltal is a gazdagok paradicsomává és a szegények poklává vált.
Via muon.hu
Szerző
2 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Ma éjjel kerülje a Szabadság hidat – Őszi nagytakarítást végeznek
- Az üléspont határozza meg az álláspontot – Mindenki nyertesnek érzi magát Orbán EU-szereplése kapcsán
- Sarcolnak rendületlenül – Újabb kést tart az önkormányzatok „nyakához” az Orbán-kormány
- „Apa, kezdődik”, Orbán Viktor hamarosan felszólal az EP-ben – Frissítve a felszólalással és a reakciókkal
- 100 millió eurós csalódás: Mudryk elvesztette helyét a Chelsea kezdőcsapatában, de nem akarják eladni
- Novák Katalinnak már papírja is van arról, hogy folytatódhat a habzsi-dőzsi – Leszavazták a DK indítványát
- A 13. csillagjegy: a Kígyótartó
- Váratlan gyomros a Magyar Energiaital Szövetségnek
- Palackvisszaváltó automaták a hajléktalanszállókra – Végre egy életrevaló, fontos ötlet
- Szoboszlai Dominik kettős célja
Pingback: Meg vannak a számai a legújabb kormányzati szavazatvásárlási kísérletnek - Online vagy papír - Városi Kurír
Pingback: Németh Szilárd grandiózus bejelentése! - Már ahogy ez tőle várható.... | Városi Kurír