Cser Ágnes: akinek nem tetszik az egészségügyi helyzet, továbbállhat!

A kalapból újra előhúzott Cser Ágnes teszi a dolgát! Szerinte az egészségügy állapotáért nem a regnáló kormány, hanem Sólyom László a felelős, a kórházakban rendezett kórtermeket, műtőket, és tiszta vécéket lát, és akinek ez nem tetszik, annak fel is utat, le is utat javasol.

Cser, a regnáló tökéletes szolgálója

Amit Cser Ágnes szájába adtak az túlmegy minden normalitáson. Aki 2018-ben Magyarországon bármely okból kapcsolatba kerül az egészségügy bármely részével láthatja, hogy minden szava – ha nem viccnek szánta – hazugság. Nézzük sorra, miket válaszolt a zoom.hu kérdéseire:

Miért maradjon itthon az egészségügyi dolgozó? A cseri reakció:

Ha valakinek nem elég, ami itt van, akkor gondolja végig, hova született. Egy ember nem véletlenül születik az adott országba. Feladata van. Ettől elválaszthatatlan a nemzet családpolitikája, ami sehol a világon nem éri el a jelenlegi magyar színvonalat.

A műtőssegéd nem egészségügyi alkalmazott?

A műtőssegéd nem szakmunkás, ezért nem kaphatná meg a garantált bérminimumot sem. Az más kérdés, hogy egy-egy intézményben, a létszámhiány csökkentése miatt sokakat a szakképzettek közé soroltak. A műtőssegédek képzettsége nem egyenlő a szakdolgozókéval, ezért ők alacsonyabb bérben részesülnek. Azok az országok, amelyek lepkehálóval fogják össze a magyar egészségügyi szakembereket, kevesebb pénzért dolgoztatják őket, mint a saját állampolgáraikat, fizessék ki hazánknak a tanítási költségeket.

Ki tehet az egészségügyi dolgozók bérének mértékéről?

Nem a mostani magyar kormány hibája, hogy ekkora bérkülönbségek vannak Nyugat-Európa és a volt szocialista államok között. Sokkal inkább a magyar szakszervezeti mozgalmat teszem felelőssé, amelyeknek vezetői háttéralkukat kötöttek 1988-tól a multinacionális cégekkel. Sólyom László volt köztársasági elnök is felelős. Az, hogy most milyen lehetőségei vannak egy pályakezdőnek, nem a jelenlegi kormány időszakában dőlt el.

A Fidesz hét éve regnál. Nekik nincs felelősségük?

Négy szoclib kormány nem volt hajlandó erről tárgyalni 2010-ig. Ez az oka a súlyos lemaradásnak, de a javulás lassan már érzékelhető. Sok orvos jött vissza a közalkalmazotti státuszba. (…) Ha a humánerőforrás kérdést megoldjuk, akkor sem tudnék más mondani annak, aki elégedetlen, hogy ha ez kevés, akkor tovább lehet állni. Azt viszont egyetlen kormánytól sem lehet elvárni, hogy mindent egyszerre oldjon meg, ha az elődök a szakszervezetekkel együtt eltáncolták az állam vagyonát.

A kórházi fertőzések száma megsokszorozódott, mit gondol ezzel kapcsolatban?

Ha valós az Ön által feltett kérdés alapja, akkor annak csak és kizárólag a privatizáció az oka.(…) Ha valakinek nem tetszenek a magyar kórházak, nézzen körbe Romániában és Bulgáriában. Ámultam és bámultam, hogy az 500 milliárd forintos uniós forrásból milyen fejlesztések mentek végbe a vidéki intézményekben. Rendezett kórtermeket, műtőket, kiszolgáló egységeket és még tiszta vécéket is láttam.

Cser Ágnes részéről nem meglepő, hogy így látja a magyar egészségügyet, hiszen eddigi munkásságát végignézve, eddig még nem találtunk arra példát, hogy szakszervezetisként a dolgozók érdekeit képviselte volna Orbán kormányával szemben.

Kívánjuk, hogy ne kelljen testközelből megtapasztalnia, milyen is a kórházakban a valós helyzet. Tudathasadás lehetne a vége, és akkor újabb kezelések várnának rá. Ki tudja, mikorra kapna időpontot?

Megbecsülés helyett a kormány listázza az egészségügyi dolgozókat?

Az „elmúlt hét év” tette fizetőssé az egészségügyet – de nem „bőszül” a magyar