„Az idióták százalékos aránya lényegesen kevesebb itt, mint például Európában, vagy Amerikában” – Dél Koreában 50 millió lakosra jut 3-400 új beteg

Eugenia S. Lee, Dél-Koreában élő író, újságíró napi rendszerességgel számolt be tavasz óta közösségi oldalán a koronavírus-helyzetről, amit az engedélyével közöltünk. „Nálunk járvány már hosszú ideje nincs, 50 millió lakosra jut 3~400 új beteg naponta, abból 30~40 külföldről jön” – számolt be a pillanatnyi helyzetről.

Eddig a kórházban ápolt krónikus beteg időseket és az egészségügyi dolgozókat oltották

Tegnaptól oltják a többi embert. Jelenleg a 65+ korosztályt, eddig a 80+ volt soron.

Nálunk a helyi egyetem egyik épülete lesz az oltóközpont, ami a Pfizer vakcina igényes tárolása miatt szükséges.

Online is lehet jelentkezni, oda is lehet telefonálni, a tévé is folyton mondja, hogy hol és kiket, melyik vakcina érkezett épp az országba, illetve az itt gyártott Astra Zeneca milyen tempóban áll rendelkezésre. Ingyenes mindenkinek, még az illegális bevándorlók is kapnak név nélkül, hiszen senkinek nem érdeke, hogy bárki kimaradjon.

Elméletileg nem lehet választani a vakcinák között, gyakorlatilag lehet,

mert nyilvános, hogy épp melyik érhető el, illetve, hogy melyik oltóközpont épp mivel olt, de nem mutatkozik igény erre vagy arra az oltóanyagra, ami tulajdonképpen furcsa is lehetne, hiszen halljuk, látjuk, hogy Európában vérrög képződést vettek észre az oltást követően, de itt nem fordult elő hasonló. Ettől függetlenül minden oltás utáni halálesetet kivizsgálnak, eddig anafilaxiás sokkból is csak egy volt, ellátták, köszöni jól van, oltás okozta haláleset eddig nem történt. A koruk miatt tegnap oltották Mun elnököt és a feleségét is. Az elnököt nyilvánosan, bár erre itt nem feltétlenül lett volna szükség, nemigen van olyan, aki ne szeretne oltást.

Koronavírus-infó Dél-Koreából: "itt a hír az hír, és nem vélemény" - tények, következtetések az oltást követően halálesetekről.....

Nálunk járvány már hosszú ideje nincs, 50 millió lakosra jut 3~400 új beteg naponta, abból 30~40 külföldről jön

Az esetek góca továbbra is az együtt étkezés, a gyógyfürdők, amit különösen a koreai idősebb generáció nagyon kedvel, és a templomok.

A betegek kilencven százaléka a fővárosból és annak vonzáskörzetéből kerül ki. Szerencsére ezek lekövethető esetek, és a különböző vírusvariánsok is csak egészen kis mértékben vannak még jelen. Ennek ellenére, ha a lakás bejárati ajtaja felé közeledem, automatikusan nyúlok a fogasra a maszkomért, én moshatót használok, és mindig van nálam tartalék KF 94 – es is. Hogyha csak kilépek féllábbal az ajtón, hogy behozzam a futár által letett dolgaimat, amit online rendeltem, akkor is rajtam van a maszk, mert mondjuk épp jöhet valaki arra a többi lakásba, vagy takarítani, vagy bármilyen egyéb céllal.

Nem tudom megmondani, hogy utoljára mikor voltam lakáson kívül maszk nélkül, de azt sem, hogy mikor láttam akár csak egyetlen embert maszk nélkül az utcán.

Számomra a leghihetetlenebb a kamasz fiatalok „bandázása” talpig maszkban

Lazák ők és lázadnak is, ahogy azt abban a korban tenni kell, de helyesen viselt maszkban. Nagyon aranyosak, mert ha arra sétálok, lejjebb veszik a hangerőt és abbahagyják a káromkodást is. Vélhetőleg ezek olyan alapvető dolgok, amelyek léte bennük nem is tudatosul. Olyasmi lehet, mint hogy nem WC-zünk a járda közepén, például.

Itt délen egyáltalán nincs beteg, összesen 65 volt eddig, mióta csak létezik ez a pandémia.

A szabályok szerint van tanítás, nyitva vannak az éttermek és a kávézók, a mozik, boltok, minden.

Amíg mi elmentünk a "kézrátétes fertőzésmegállapítás" irányába, addig Dél-Koreában.....

Rendkívül jól szervezett az online vásárlás, bármiről is legyen szó

Mondjuk kitalálom most, hogy holnap ebédre mit főznék, megrendelem a hozzávalókat, vagy egyszerűen egy meal kit-et, amit hajnalban kihoznak visszaadós zippzáras táskában. Amikor felébredek, kimegyek az ajtó elé, behozom és kész. Ha nem élelmiszert rendelek, akkor az kartonban jön, de általában nagyon gyorsan. Így aztán a boltba, vagy pékségbe járás nem szükségszerű, csak egy opció, hogy ne legyünk teljesen elszigetelve.

Az elnöki házaspár Astra Zenecát kapott, most az van épp soron

Pfizer is jött ma, hallottam a híradóban. Szöulban és Puszánban polgármester választás lesz, leginkább az köti le a híréhes emberek figyelmét, a maszk, védekezés, oltás, oltóanyag körül itt eddig sem volt semmi probléma vagy elégedetlenség. Ilyen szempontból roppant egyszerű, ahogy gondolkozunk. Adott egy fertőző betegség, ami ellen a maszk véd, úgyhogy maszkot hordunk. Idő közben adódott a lehetőség, hogy védőoltást kapjunk ellene, természetesen megyünk oltakozni, amikor a mi korosztályunk kerül majd sorra.

Nagyjából mind az 50 millió ember itt így gondolja, és meglepő számukra, hogy sok más országban ez nem így van.

Naponta többször is lehet külföldi körképet látni, hallgatni koronavírus ügyben, szokták a tüntetéseket is mutatni, de itt a hírek véleményezése az olvasó, néző joga, nem a híradóé, az a fajta hírolvasás, amit propaganda néven szoktak emlegetni, ebben az országban elképzelhetetlen, ugyanis még emlékeznek rá, hogy milyen volt, amikor itt is olyan időket éltek. Épp korrupciós botrány van egy állami tulajdonban lévő építőipari vállalatnál, na, az aztán tényleg mindenkit érdekel, hogy ne legyen ilyen.

Ez vár ránk is a járvány után? - Kicsit sivár jövőkép Dél-Koreából nézve

Leírtam már milliószor, de egyszerűen ez a dolog titka, az egymás érdekében használt önfegyelem

Bárki megtehetné, hogy nem hord maszkot, nem mos kezet, hiszen senki sem felügyeli ezt, de egyszerűen nem teszik, kész, végtelenül egyszerű. Emiatt aztán kezelhető keretek között maradt a betegség, pedig Kínából egyenesen idejött, mi voltunk rögtön a második célpont és mégis.

Az idióták százalékos aránya lényegesen kevesebb itt, mint például Európában, vagy mondjuk Amerikában.

Egyszer feltettem egy magyar ismerősöm fotóját, azon az IKEA áruházban állt sorban hatalmas tömegben egy férfi és maszk helyett a simléderes homlokpánt volt az orrára húzva. Én viccesnek találtam, viszont a koreaiak reakciója teljesen más volt.

Rögtön azt kérdezték, hogy esetleg annak a férfinak nem jutott maszk, vagy nincs rá pénze és hogy küldjünk neki…

Én úgy szégyelltem magam, mint még soha

Teljesen komolyan össze akartak adni pénzt maszkra neki. Nem próbáltam meg rontani a helyzeten, csak annyit írtam, hogy megoldódott, és amint múlóban volt az érdeklődés, levettem a képet. Egy másik alkalommal szigetelő anyagokat néztem, a koreai kínálatban kizárólag olyat találtam, ami arról szól, hogy a saját lakásunk zaja ne menjen ki, ne zavarjon másokat, a magyar kínálatban viszont pont fordítva. Én abból a világból jöttem ebbe, és bár nagyon szeretem ezt, de néha tudatosan figyelmeztetnem kell önmagam, hogy itt nem úgy működnek a dolgok, mint ott működtek, amikor még ott éltem. A maszkot könnyen és gyorsan megszoktam, a folyamatos kézmosást is, meg az első hullám idején a komplett bezsilipelést a lakásba is, ami olykor egész viccesre sikerült, különösen ha egyszerre többen értünk haza, forgalmi dugót képezve az előszobában. Igazából azért nem probléma, mert mindenki más is ugyanúgy tesz, mint én, védjük egymást és ezáltal közvetve saját magunkat.

Milyen kínos lenne, ha kevésbé lennék fegyelmezett, mint a második dackorszakukat elő teenager-ek.