Egyházi lakásügynökség Isten áldásával? – Ízlelgessük: szeretetszolgálat, mint követeléskezelő!

Átadja a kormány az állami bérlakások kezelését az egyházaknak. A máltai szeretetszolgálat és a református szeretetszolgálat cége követeléskezelőként is működik majd. Újabb klasszikus állami feladatot szervez ki a kormány az egyházaknak és jól bevált szokás szerint adja hozzá az ingatlanokat is, ez esetben több ezer lakást – konstatálta Z. Kárpát Dániel (Jobbik) országgyűlési képviselő az „egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról” szóló jogszabálytervezet hétfői parlamenti vitájában.

Átpassz lesből?

A képviselő szerint önmagában azzal nem is lenne baj, ha az egyházak besegítenének a szociális lakásgazdálkodásba, támogatnák a bérlőket, de a Nemzeti Eszközkezelő maradékának szétbombázása, az állami tulajdonú lakóingatlanok ingyenes átadása túlmutat ezen. Mint mondta, a kormány láthatóan nem képes a lakhatási biztonság kialakítására, így egyszerűen átpasszolja a feladatot az egyházaknak mindenféle állami garancia nélkül. Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter már korábban benyújtott egy 36 oldalas salátatörvényt az állami tulajdonban vagy üzemeltetésben lévő

„stratégiainak nem minősülő”

ingóságok és ingatlanok

„állami tulajdonból való kikerülését”

menedzselő szervezet, a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. létrehozásáról. Az indoklásban külön kiemelték, hogy a nem kívánatos vagyonelemek kivezetésének minél gyorsabban meg kell történnie. Az ellenzék hevesen tiltakozott, mondván

„az Orbán-kormány mindent vinne, ami az állami vagyonból még mozdítható”.

A kormány viszont rögvest hozzákezdett a megvalósításhoz.

A kedden elfogadott törvénnyel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. tulajdonába adják a Fidesz számára csak nyűgöt jelentő állami bérlakásokat.

„Az állam tulajdonában és a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. vagyonkezelésében lévő lakhatási célú és lakásbérleti jogviszony keretében hasznosított ingatlanokat”

2022. január elsejével ingyen kapja meg a lakásügynökség, amely azután szabadon gazdálkodhat velük,

akár el is adhatja azokat, mindössze annyi a feltétel, hogy a befolyt pénzt a lakásgazdálkodási feladatok ellátására kell fordítani. Az ingatlanok kezelése mellett a bérlők mentorálását is a lakásalap végzi majd. A szociális segítő-szolgáltató szerep mellett azonban rájuk bízzák a Nemzeti Eszközkezelő Programba bekerült, majd onnan részletfizetéssel kivásárolt lakások lebonyolítói és követeléskezelői feladatait is.

Jövő januártól a lakásalap szedi be a lakbéreket is.

Az összetett feladatot nem ingyen végzi majd a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett lakásalap

Fónagy János államtitkár éppen azzal utasította vissza az ellenzéki vádat, miszerint a kormány a kiszervezéssel egyszerűen szabadulni akar a szociális lakhatás problémájától, hogy

az állam ezért a tevékenységért költségtérítést fizet a lakásalapnak egy később kötendő közszolgáltatási szerződés alapján. Ennek összege egyelőre nem ismert, de még ezenfelül is sok a homályos pont. A Máltaiak legalábbis erre hivatkozva hárították el a válaszadást a Népszava kérdéseinkre.

A két egyházi szervezet által kiadott közleményben mindenesetre az szerepel, hogy a lakásalap fő célja, hogy a fenntartható lakhatást és kiszámítható feltételeket biztosítson a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő bérlőknek. (A törvény ennél szélesebb kört határoz meg.) A szolgálatok szerint az állam által kínált visszavásárlási lehetőséggel élni nem tudó bérlők sérülékenyebbek, így számukra különösen fontos az általuk évek óta nyújtott segítség, amelynek fontos célja a tartozások felhalmozódásának elkerülése.

A két karitatív szervezet közlése szerint 4620 ingatlan tulajdonjogát veszik át, további 22800 család esetében pedig a részletfizetést bonyolítják, illetve a követeléskezelést végzik

Az átvett lakások felújítására, illetve állagmegőrzésére 2022-ben és 2023-ban összesen 6 milliárd forintot kapnak, továbbá legalább évi 1,1 milliárd forint összegű állami támogatásban részesülnek.

Kiszervezett, hátrahagyott adósok

A járvány miatti veszélyhelyzet megszűnése utánra halasztotta a bukott devizahiteleseknek épült szociális lakópark lakbéremelését Bukodi Károly, Ócsa polgármestere. Az önkormányzat eredetileg idén januártól igazította volna a településen alkalmazott tarifához a devizahitelesek bérleti díját, ami az esetek többségében drasztikus díjemelést jelent. Akad olyan bérlő, akinek a korábbi 21 ezer forint helyett 84 ezret kell majd fizetnie. Az ócsai lakópark a tavaly bezárt Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. ingatlanportfóliójának része volt.

A szervezet több mint 30 ezer ingatlant vásárolt fel 2012-től a csődbe ment adósoktól. A kormányt az ócsai kudarc után egyre kevésbé érdekelte a program.

A lakások visszavásárlását lehetővé tévő törvény részletszabályaiból azután gyorsan kiderült, hogy a végső cél a program teljes felszámolása. Az egykori adósok kilencven százaléka élt is az akciós lehetőséggel, 27 ezer lakást megvettek, a kiárusítás végére jószerivel csak a hátralékosok maradtak. Őket első körben az egykori Teleki László Alapítvány (TLA) cégére, a TLA Vagyonkezelő és hasznosító Kft.-re bízták. Most pedig az egész átkerül az új, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett lakásalaphoz.

Az eladott 27 ezer ingatlan teljes 115 milliárdos vételárából 84,5 milliárd részletekben folyik be a költségvetésbe. A szakértők éppen ezért úgy vélik, hogy a NET beszántásának nem pénzügyi oka volt, sokkal inkább üzent vele a kormány: nem kívánnak foglalkozni a járványt követő gazdasági válságban adósságcsapdába kerülőkkel. (Ezt most megerősítették azzal, hogy a megmaradt bérlőket is kiszervezték az egyházaknak.)

A kiárusítás megdöbbentette a lakhatási szegénységgel foglalkozó szakembereket

A több mint 30 ezer ingatlan kiváló alap lehetett volna egy új bérlakásrendszerhez, amelyre a járvány alatt felerősödő lakhatási válságban nagy szükség lenne. A Pénzügyminisztérium januári adatai szerint a háztartások 59 százaléka – 1,6 millió adós – élt a hitelmoratórium lehetőségével. Tíz százalékuknál az MNB szerint komoly a bedőlés kockázata. A családokhoz a járvány miatt befolyó kisebb jövedelem, illetve az elszabaduló infláció miatt egyre nehezebbé válik a közműszámlák fizetése is. A halmozódó tartozásokból pedig gyorsan összeállhat egy olyan adósságörvény, amelynek a vége a lakásvesztés.

Forrás

 

egyhaz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük