Levélben kért soron kívüli intézkedéseket Orbán Viktor miniszterelnöktől a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, amiben például azt írták,

kevés a védőfelszerelés,

és egy havi plusz bért is kértek az egészségügyi dolgozóknak. A kamara általános alelnöke, Babonits Tamásné beszélt erről a Medicalonline-nak.

Két nappal később azt a választ kapták

a Miniszterelnöki Kabinetirodától, hogy a levelet továbbították Pintér Sándor belügyminiszternek, az operatív törzs vezetőjének és Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének. Bár érdemi választ nem kaptak, a kamara elnöke szerint történtek változások:

Volt előrelépés a védőfelszerelésekkel és kézhigiénés termékekkel való ellátottságban, védőeszközökhöz jutottak az otthoni szakápolást és hospice ellátást nyújtó kollégáink, akiknek jelenleg rendkívüli a leterheltségük, hiszen a kórházból otthonukba bocsátott betegek gondozása is rájuk hárul. Bővítették az adókedvezményre jogosultak körét a humán egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal – bár ez utóbbi a szakdolgozók tekintetében nem annyira jelentős réteg.

Civilek visznek ennivalót a dolgozóknak!

Babonits, majd hozzátette, hogy

a munkaidő alatti étkeztetés még mindig nincs biztosítva nekik, pedig szerinte ezt különösebb intézkedések és jelentős pénzügyi ráfordítás nélkül is meg lehetne oldani. Bár most a civilektől adományokat kapnak, az elnök szerint ez hosszútávon nem lehet biztos megoldás.

Bár kaptak maszkokat,

de Babonits szerint “a kamarához érkező visszajelzések alapján mennyiségileg és minőségileg még nem elegendő a betegellátáshoz a később tömegessé váló fertőződések idején. Egyértelműen érezzük, hogy nem megfelelő az ellátottság, és vannak problémák a szállításokkal.

Volt olyan intézmény, ahol a fejenként napi két darab, egyszer használatos sebészi maszk mellé kaptak a kollégák egy vasalót, hogy hővel fertőtlenítsék azokat.

Az egyhavi plusz bért a kamara azért kérte Babonits szerint, mert az egészségügyi dolgozóknak nincsenek tartalékaik, és csak úgy tudnak a feladataikra koncentrálni, ha nincsenek anyagi bizonytalanságban.

Volt olyan egészségügyi intézmény, ahol egyszerre tíz dolgozó mondott fel

“Naponta 20-30 telefonhívás, és ugyanennyi levél fut be a kamarához, a panaszokat összegyűjtjük, és anonimizálva eljuttatjuk az egészségügyért felelős államtitkárhoz is. Rengeteg munkajogi problémával keresnek meg bennünket, például azzal kapcsolatban, hogy a magán egészségügyi szolgáltatók 70 százaléka bizonytalan ideig szünetelteti a munkát, vagy fizetés nélküli szabadságra küldi a dolgozóit, felmondással fenyegetve őket”

– mondta. Hozzátette azt is,

A TÖMEGES MEGBETEGEDÉSEK SZAKASZÁBAN AZ ÉLVONALBAN ALKALMAZHATÓ INTENZÍVTERÁPIÁS SZAKÁPOLÓK SZÁMA NEM ÉRI EL A KÉTEZRET AZ ORSZÁGBAN.

“Rettegek attól, hogy milyen veszteségeink lesznek.

Ha a kollégáink megbetegszenek, és el nem is veszítjük őket, maradandó egészségkárosodást szenvedhetnek, és nem lesz, aki naponta 14 kilométert gyalogol az osztályon. Nem lesz, aki ápolja, gondozza a betegeket. Ha most nem biztosítjuk a számukra a megfelelő eszközöket, akkor egy maroknyi sereggel fogjuk az elkövetkező évek betegellátását végezni”

Forrás

figyu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét