Elborzadunk a Csernobil filmen, de áhítattal bólogatunk a nagy mágus, született Kedves Vezető szavaira

Meg Gyuri bácsi miatt férges persze a barack,

és miatta üldögélek én is perpillanat bokáig tajtékban, a „hűvös” 40 fokos szobámban. Merthogy telehisztizi a világot az öreg ezzel az ostoba klímaváltozással. Kövér szerint. De jóvanezígy’! Nekünk jó. Itt ülünk a 40 fokban, holnapra már 45, kétnaponta elönt minket a leszakadó zöldár, a méheket lassan csak múzeumban látjuk gombostűre szúrva…apa, apa, nézd már! Az mi? Méhecske? Jajj haggyadmán’ tompika, Soros bácsi hisztizett…. a fecskéket a biztonság kedvéért mi verjük le fészkestől. Mit repdesnek azok is?

Elborzadunk a Csernobil filmen, de áhítattal bólogatunk a nagy mágus, született Kedves Vezető szavaira

Persze! Az atom a tiszta energia, az kell nekünk, ha mondják. A horvátoktól meg idehordjuk szó szerint a szart ezertonnaszám, aminek a körmönfont kormányzati neve amúgy szennyvíziszap. Pedig csak szar az. Nagyjából Zágráb teljes éves termése nálunk kötött ki. A biznisz az biznisz. Nekik! A K. Vezetőéknek. Szerintük abból gyártunk majd jó magyar földet…. Ember! Elhiszed? Tényleg benyeled ezt a dumát? Akkor Gratulálok!

Néhány őrült törpe,

köztük Kövér elvtárs, aki már önmaga karikatúrájának is durva lenne, tekeri azt a rohadt verklit, a hűvös, biztonságos, testőrök által ezerszeresen védett palotájában, belehibbanva a hatalomba, valami Sorosról, miközben napról napra pusztul körülöttünk az ismert világ, és vele pusztulunk mi is.

De ez csak hiszti. A Sorosé. Ki másé?

Mi meg itt ülünk a pusztulat kapujában, hallgatva-tűrve Kövér elvtárs, meg a többi gazember őrült rohamait, néha bambán brekegünk kicsit, mint valami hülye béka a forró vízben. Normálisak vagyunk?

Csernobil és a magyar jövő