Banánköztársaság
Heti Tapló – Az elmúlt hét történéseiből szemezget Lendvai Ildikó
Lassan annyi a tapló, hogy már külön növényhatározó kell a megkülönböztetésükhöz. Kezdjük ott, hogy van Kültapló és Beltapló. Az egyiknek a termőtalaja a külpolitika, a másik inkább belföldi használatra terjed. A Kültaplók fajtájából e héten az Európai Unióval kapcsolatos megjegyzések között akadtak szép példányok. A Beltaplók között a legméretesebbek a foci és az Orbán-Matolcsy konfliktus mezején nőttek ki.
Lassan annyi a tapló, hogy már külön növényhatározó kell a megkülönböztetésükhöz. Kezdjük ott, hogy van Kültapló és Beltapló. Az egyiknek a termőtalaja a külpolitika, a másik inkább belföldi használatra terjed. A Kültaplók fajtájából e héten az Európai Unióval kapcsolatos megjegyzések között akadtak szép példányok. A Beltaplók között a legméretesebbek a foci és az Orbán-Matolcsy konfliktus mezején nőttek ki.
1. Miközben a miniszterelnök az uniós bírálatok kereszttüzében áll -mondhatnánk, ég, mint a rongy-, mit csinál a pápa, na mit?
Elindította Robert Schuman szentté avatásának procedúráját. Azét a Schumanét, akitől a II. világháború után az európai szövetség, a későbbi Unió gondolata eredt.
Kínos időzítés, szerintem direkt csinálja! Jellemző. Jó, hogy nem magát az EU-t avatja szentté! Régen sejtettük, hogy a pápa magyarellenes. Bayer Zsoltot igazságtalanul tartottuk taplónak, amikor szenilis vénembernek, komcsinak minősítette a katolikus egyház fejét. Neki volt igaza! Nagyon helyesen, meg akarta védeni a kereszténységet a pápától.
Szerintem Szíjjártónak ideje volna behivatni a pápát, és a szőnyeg szélére állítani. Már az összes nagykövettel megtette, és ott is mennyit használt!
Vagy ha nincs ideje, ajánlom megvalósításra a drMáriás képén ábrázoltakat. Az ironikus kedvű festő új műalkotásának címe: „Orbán Viktor és Áder János megkereszteli Ferenc pápát a Balatonban”. Magyarázata szerint
„elviszik a pápát a Balatonra, ahol megkeresztelik őt az ország vezetői a tóban, hogy elillanjon keresztényellenességének gyanúja.”
Megnéztem a képet. Orbán és Áder szépek és színesek, ahogy az érdeklődő halak is. A pápa kevésbé. De meg is érdemli! Még hogy Schuman…
2. A miniszterelnök az Európai Unió teljes átalakítására felszólító nagyszabású tervvel állt elő,
amelyet emberei fizetett hirdetésben próbálnak elhelyezni a külföldi lapokban. Remélem, ott kint nem olyan taplók, hogy a házassági hirdetések közé teszik, amikor éppen a kapcsolatok lazításáról van benne szó. A lényege, hogy valamennyi európai szervezetet (Parlamentet, Bíróságot), amelyek rossz jegyet adtak Orbán politikájára, át kell szervezni, szét kell zavarni, le kell váltani, mert azok „zsákutcát” jelentenek.
Ez nem taplóság, hanem nagyon is szellemes, eredeti gondolat. Hogy ez Karinthynak a „Tanár úr, kérem”-ben nem jutott eszébe!
Ott a pocsék bizonyítvány után a diáknak csak arra a szánalmas magyarázatra futotta, hogy a rossz jegyet adó algebra tanárnak, „Fröhlichnek pikkje van rám”. Ahelyett, hogy határozottan rámutatott volna: Fröhlich egy zsákutca, akit át kell szervezni!
3. Amikor a magyar csapat derekasan helyt állt az EB két mérkőzésén,
a Hír tv Sajtóklubjának vendégei acélos bátorsággal kimondták:
„Ez Orbán Viktor óriási diadala!”
Azt is hozzátették, ezt
„minden szolgalelkűség nélkül”
vallják. Ők csak tudják, vagyis biztos, hogy szó sincs holmi tapló hajbókolásról.
Csak azt nem értem: Orbán hogyhogy csak döntetlent ért el? Minimum győznie kellett volna. Hát lehet valaki, aki épp olyan jó volt, mint ő?
Ez csak egy módon lehetséges. Ha a miniszterelnök saját maga ellen játszott. Akkor értem a döntetlent. Egyik Orbánt se győzhette le senki. De szép lehetett, ahogy külön-külön mindketten eléneklik a Himnuszt! Remélem, azért félidőben nem felejtettek el a pályán helyet cserélni.
Orbánnak az ilyesmi menni szokott. Ha kell, világnézetet és mezt is cserél.
4. Matolcsy -akinek kapcsán az „elvesztette közpénz jellegét” szólás született- a héten elvesztette jobbkéz jellegét
Összekülönbözött Orbánnal, szidta a magas inflációt hozó költségvetést. Taplóság tőle azok után, hogy a miniszterelnök úgy bízott benne. Nemcsak a jobbkezének nevezte, de pár éve még azt is mondta: ahhoz, hogy meginogjon a bizalma Matolcsyban, „égnek és földnek össze kell szakadnia”. Én azóta is teljes frászban lesem az eget, szakad-e. Az ózonlyuk után, ugye, már nem lehetne csodálkozni ezen sem. Csak akkor nyugodnék meg, ha együtt kiállnának, és kéz (jobbkéz) a kézben elénekelnék az LGT „Ugye, mi jóbarátok vagyunk?” című nótáját:
„Mi együtt játszottunk éveken át…”
Csak sajnos, a dalban az is benne van:
„Tudod, az első pofon a legnagyobb, aztán a többit lassan megszokod.”
Most itt vergődöm a legnagyobb kételyek között. Matolcsy adta a pofont Orbánnak a kritikájával, vagy Orbán fogja ezek után Matolcsynak lekeverni.
Talán taplóság, de tudj isten, egyiknek sem tudok igazán drukkolni. Persze ettől még pofozkodjanak nyugodtan, isten ments, hogy megzavarjam őket!
Szerző
