Telex: eltörlik a kötelező emelt szintű érettségit a felsőoktatási felvételiknél, avagy butulj magyar?

Szeptember 30-ig kell döntenie az egyetemeknek a felsőoktatási felvételi részletszabályairól, a kormány szeptember első felében fogadja el a szükséges módosításokat.

Ne csak a nők, úgy általában senki ne okosodjon?

Az új változások szerint nem lesz kötelező elvárás az emelt szintű érettségi, az ötödik érettségi tárgyról az egyetemek dönthetnek, és eltörlik a minimumponthatárt

– ezt írta Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus 19-én az egyetemek rektorainak küldött levelében, ami a Telex birtokába jutott.

A levélből kiderült, mire adhatják az egyetemek a plusz 100 pontjukat

Mint írják, július végén derült ki, hogy a kormány jelentősen átalakítja a felsőoktatási felvételi rendszert, a módosítások 2024 szeptemberétől lépnek életbe. Hankó leveléből az derül ki, hogy igaz 2024 szeptemberétől lesz hatályos a módosítás, de annak részletszabályait az egyetemeknek idén szeptember 30-ig kell kidolgozniuk. Az intézmények eddig azt dönthették el a felsőoktatásért felelős miniszterrel együtt, melyik tantárgyból várnak el emelt szintű érettségit. 2024-től arról is dönthetnek, hogy kell-e egyáltalán emelt szintű érettségit tennie a hozzájuk jelentkező diákoknak.

Az új szabályozás szerint az egyetemek nem csak a hatáskörükbe tartozó 100 pontról dönthetnek majd, hanem nagyobb beleszólásuk lesz a tanulmányi pontok meghatározásába is.

+ 100 pont, de mire?

A tanulmányi pontokat most a jelentkező 9–12. évfolyamos középiskolai osztályzatai, és az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményei adják. Hasonlóan a feltételek enyhítését jelenti a minimumponthatár eltörlése.

Eddig legalább 280 pont kellett ahhoz, hogy valaki bármilyen felsőoktatási szakra bekerüljön.

Mostantól nem lesz ilyen központi minimális elvárás, tehát elméletben azok is mehetnek egyetemre, akik nem érik el ezt a pontszámot.

Adható lesz például:

• Emelt szintű érettségi vizsga,
• nyelvvizsga,
• nyelvtudás,
• tanulmányi és művészeti versenyek,
• sporteredmény,
• szakképesítés,
• esélyegyenlőség (például fogyatékosság, hátrányos helyzet),
• ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítottak érettségi pontot, az azonos szakra való jelentkezésnél a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél.
• munkatapasztalat,
• szóbeli vagy írásbeli saját vizsga.

A levélben Hankó Balázs, helyettes államtitkár kiemelte, hogy ezek pusztán példák, de az egyetemek maguk is meghatározhatnak szakonként minimumpontszámot.

Friss!

• Kormány-mézesmadzag: lehet, hogy emelik a köztisztviselők bérét – Ez kicsit olyan, mint amikor az volt a hír, hogy időben jön a nyugdíj
  Megosztás Érdekes új tendencia látszik meghonosodni a magyar közszolgák megszólalásaiban. Emlékeznek, amikor annak örülhettünk, hogy időre kifizetik a nyugdíjakat? A mostani lebegtetést Navracsics Tibor vette a nevére: közölte, dumcsiztak arról, hogy szeptembertől és januártól összesen 30 százalékkal emelhetik a kormánytisztviselők bérét. Lehet, hogy gratulálhatunk? Navracsics Tibor, akit jelenleg közigazgatási és területfejlesztési miniszteri poszton tartunk el,… További információ: Kormány-mézesmadzag: lehet, hogy emelik a köztisztviselők bérét – Ez kicsit olyan, mint amikor az volt a hír, hogy időben jön a nyugdíj
• Így számol Ő – Kovács Zoltán átszámolta: javította a „magyar emberek”-matekját „szavazók” 95%-ára
  Megosztás Kovács Zoltán, akit nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkári és egyben nemzetközi szóvivői tisztségben tartunk el, első „majd bepisilős” örömében azt találta kiiratni közösségi oldalára, hogy „a magyar emberek 95%-a” szavazott, ám kis idő teltével, ahogy leüllepedett az eufória, javította „szavazók 95 %-ra a Voks 2025 összesített eredményét. Hiába no, Ő mégis csak egy… További információ: Így számol Ő – Kovács Zoltán átszámolta: javította a „magyar emberek”-matekját „szavazók” 95%-ára
• Lánczi szerint kifogásolható, ha valaki „olyan személynek ad több mint egyórás interjút, aki minden ellentartás nélkül kiszolgálja az ő háborús propagandacéljait”
  Megosztás Lánczi Tamás, akit jelenleg a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjeként tartunk el nem is akárhogy, tekintélyét és szavának összes súlyát bevetve ment neki többek között a valaszonline.hu portálnak, aminek ürügye az általuk publikált nagyinterjú volt Volodimir Zelenszkijjel. A portál olvasata A Válasz Online érvei a perindítás mellett: „Jó hírnévhez fűződő jogunkat, hitelességünket sértette meg a Szuverenitásvédelmi… További információ: Lánczi szerint kifogásolható, ha valaki „olyan személynek ad több mint egyórás interjút, aki minden ellentartás nélkül kiszolgálja az ő háborús propagandacéljait”
• Csád nem tart igényt a katonáinkra – A kormány valamit félrehallott, amikor dühödt honpolgárok éppen elküldték melegebb éghajlatra?
  Megosztás Mahatma Idriss Déby elnök egyelőre blokkolja azt a magyar tervet, ami szerint 200 magyar katona menne Csádba – írja a 444.hu az Africa Intelligence hírére hivatkozva. A fogadó ország vezetőjének álláspontja azért furcsa, mert ő volt az, aki a Csádi Köztársaság elnökeként 2023. szeptember 19-én „meghívólevelet” küldött Magyarországnak, kifejezetten kérve a magyar katonai jelenlétet a közép-afrikai országban. Bezzeg a tevetej-fejés… További információ: Csád nem tart igényt a katonáinkra – A kormány valamit félrehallott, amikor dühödt honpolgárok éppen elküldték melegebb éghajlatra?
• Tarjányi Péter: a kérdés nem az, hogy megtörténik-e, hanem, hogy készen állunk-e rá!
  Megosztás Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő rendszeresen vet fel közösségi oldalán olyan kézzelfogható problémákat és válaszolja meg őket, amiről a magyar politikusok nem beszélnek, amiről a regnáló nem indít milliárdos téjékoztató kampányt. Most arra keresi a választ, hogy tudjuk-e, hogy mit tennénk, ha egyik pillanatról a másikra lekapcsolnák az áramot.  „Tíz óra elég volt. És nem… További információ: Tarjányi Péter: a kérdés nem az, hogy megtörténik-e, hanem, hogy készen állunk-e rá!