Kerítésen innen
Gárdonyban kileng a hepaj-mérő – 116.000 forintot kér az önkormányzat az eladott városi ingatlanok listájáért
Többször beszámoltunk a Velencei-tó parti településen, Gárdonyban az önkormányzat és a polgármester hathatós közreműködésével folyó történésekről, amik messze nem a helyiek, vagy az odalátogatók érdekeit szolgálják. A Gárdonyi Közlöny Facebook oldal jóvoltából “újabb fejleményről” tudósíthatunk.
Többször beszámoltunk a Velencei-tó parti településen, Gárdonyban az önkormányzat és a polgármester hathatós közreműködésével folyó történésekről, amik messze nem a helyiek, vagy az odalátogatók érdekeit szolgálják. A Gárdonyi Közlöny Facebook oldal jóvoltából “újabb fejleményről” tudósíthatunk.
Gárdony polgármestere, Tóth István jelenleg a negyedik ciklusát tölti városvezetőként, ezalatt a település legalább 2.6 milliárd forintért értékesített – többet rendkívül gyanús körülmények között – önkormányzati ingatlanokat, köztük a Gárdonyi félszigetet, számos part menti, közvetlen tóparti és tömegével egyéb városi telkeket. Ehhez a képviselő-testület kormánypárti tagjai egyhangúlag, szó nélkül asszisztáltak, ezt teszik a mai napig is – adta hírül a Gárdonyi Közlöny.
A város honlapján már 2018 előtti ingatlaneladások sem elérhetők,
ezért önkormányzati ciklusonként, három külön közérdekű adatigénylés benyújtásával kértük a 2006 és 2018 között Gárdony Város Önkormányzata által értékesített ingatlanok listáját és az értük kapott vételárakat.
Az önkormányzat válaszában összesen 116.400 forintot kér a adatigénylés teljesítéséért mert állításuk szerint összesen 63(!) munkaórába telik számukra megadni a kért információt! Ezalatt 6 órán (!!) át egyeztetnek a kérelemről, 45 órát (!!!) kutatnak, digitalizálnak.
Abban a 12 munkaórában pedig, amelyért nem kérhetnek pénzt, nem tudjuk mit csinálnak, pedig a jogszabályok szerint kötelesek lennének ismertetni a dataigénylőkkel ezt is. Persze ez egy újabb nyilvánvaló és következetlen hazugság a polgármestertől és az általa irányított jegyző, Jankovics Zoltánné részéről. Ennek bizonyítását két pontban ismertetjük.
1. A jegyző levele azért nyilvánvaló hazugság,
mert nemrég Eötvös Pál ellenzéki képviselő is kért a városvezetéstől egy szinte teljesen megegyező listát, 2007-től kérte ki az önkormányzattól az eladott városi ingaltanok listáját. Akkor is megtagadta a válaszadás az önkormányzat, de „mindössze” 28.212 forint kértek volna a 20 órás „munkáért”. Némi önellentmondást vélünk felfedezni munkaóra és a költségtérítés tekintetében is.
Az erről szóló városi dokumentum itt megtekinthető. Egyébként a jegyző Eötvös Pálnak írt válasza a hatályos önkormányzati törvény szerint jogellenes(!) hiszen Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. §(2) értelmében az önkormányzati képviselők többek között az alábbi jogokkal rendelkeznek:
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
Emiatt kötelesek lettek volna térítésmentesen biztosítani az információt a képviselő számára. De nem tették!
2. A jegyző levele azért is nyilvánvaló hazugság,
mert négy évvel ezelőtt 9 millió forint EU-s forrásból egy olyan új elektronikus ügyviteli rendszer kiépítésére (ASP – Application Service Provider) nyert vissza nem térítendő támogatást a város, amely minden hivatali munkát egységes felületen tesz elérhetővé az önkormányzat munkatársainak számára.
Így bármely városi adat és információ ugyanazon alkalmazás/program segítségével, pár kattintással lehívható és továbbítható lenne az adatigénylő számára. Ebben az estben is nagyából 10 perc alatt lehívható lenne minden adat.
A rendszer bevezetésével pedig minden dokumentumot azonnal digitalizálni kellett, így nem értelmezhető, miért is hivatkoznak erre a költségtérítés megállapításakor, miért kell 45 órán(!) keresztül kutatni és digitalizálni.
Kezd egyre kínosabb és átlátszóbb lenni a városvezetés hazudozása
Az adatok visszatartása egyszerűen azért történik, mert minden bizonnyal borzasztó kínos lenne rájuk nézve, amennyiben a működésük másfél évtizedes távlatában láthatóvá válna a városi ingatlanvagyon felélése, elherdálása. A 2006 – 2010 közötti ingatlaneladásokról szóló jegyzői válasz itt olvasható, a 2010 – 2014 közötti ingatlaneladásokról szóló jegyzői válasz ide kattintva böngészhető, a 2014 – 2018 közötti ingatlaneladásokról szóló jegyzői válasz pedig itt olvasható.
A kommentekből….
„Már bocsánat! Ha ezt munkaidőben végzik el akkor azért kapnak fizetést. Miért kéne munkaidőben elvégzett munkàt külön pénzzel sarcolni?”
„Sajnos ezt az önkormányzatot valakik megválasztották!!”
„Közvagyonról van szó. Ennek a kezeléséért, hasznosításáért kapják a fizetésüket. A munkáltató a lakosság. Be/elszámolási kötelezettség a lakosság felé van elsődlegesen. És ez benne kell, hogy legyen a díjazásukban. Szerintem.”
„Az adatok eltitkolása mellett valószínűsíthető, hogy nagy kupleraj van a nyilvántartásban, hiába a korszerű szoftver, ha nem viszik be az adatokat. Nagyon elkelne egy részletes felügyeleti ellenőrzés. Az önkormányzati törvényt számtalan módon megsértik”
„ha jogellenes dolgok történnek, akkor az ellenzéki képviselők miért nem viszik ezeket jogi útra?”
Szerző
Pingback: Zamárdinak annyi? Tíz hektáros területet akar az önkormányzat "nagyvárosias lakóterületté" nyilvánítani! - Városi Kurír