Kerítésen innen
Ha a megfigyelőség ára 100 millió dollár, mennyit taksál, ha beveszik Magyarországot -rendes- Türk-tagnak?
A Magyar Közlöny csütörtöki száma szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, konkrétan Nagy Márton gyakorolja a jogokat a 100 millió dollár felett, mellyel a kormány Magyarország nevében beszáll a Türk Befektetési Alapba. Ez nagyjából 37,5 milliár forint. Ne feledjük: A Türk Államok Szervezetének tagja Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán, Magyarország megfigyelőként van jelen.
Halottak napjára készülve…?
Megjelent Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete arról, hogy Magyarország a Türk Befektetési Alap 500 millió dolláros jegyzett tőkéjének egyötödét vállal hozzájárulásként. Azaz magyar állam százmillió dollárral, a jelenlegi kissé eklektikus árfolyamon nagyjából 38 milliárd forinttal száll be a buliba, nyilván a gazdasági semlegesség jegyében.
A részjegyek feletti tulajdonosi jogokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete értelmében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gyakorolja. A kormánytagok feladatkörét meghatározó jogszabály szerint általában is az ő joga kijelölni az állami vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlóját, ezért fordulhat elő, hogy most önmagát jelölte ki, írja a hvg.hu.
Szándéknyilatkozat?
A Türk Államok Szervezetének befektetési alapjához Magyarország már tavaly csatlakozott. Szijjártó Péter akkor arról beszélt, hogy a TÁSZ a bajnoka annak, ahogy a keletre és nyugatra blokkosodó világban viselkedni kell.
A szervezet tagjai: Törökország, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, illetve természetesen Magyarország is. Mi még csak megfigyelőként, de a TÁSZ idén júliusi csúcstalálkozóján részt vett Orbán Viktor is, jelezve szándékaink komolyságát.
Emlékeztetőül
Magyarország 2023-ban csatlakozott a Türk Államok Szövetsége (TÁSZ) befektetési alapjához. Szijjártró Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor azt hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt a TÁSZ megerősítésében, mivel szerinte Európa lépései a világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak, márpedig ezt Közép-Európa nem akarja, ugyanis a térség mindig veszített Kelet és Nyugat konfliktusán. Ehelyett konnektivitásra, globális együttműködésre van szükség.
„Márpedig ha ennek van bajnoka, akkor az épp a Türk Államok Szövetsége. Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, s Magyarország kész ennek az európai pillérévé válni”
– hangzott el egy éve a kazahsztáni Asztanában.
Euro, vagy dollár?
Eleinte arról volt szó, hogy százmillió euróval szállunk be, de most Nagy Márton rendelete valamiért az Egyesült Államok valutájában számol:
az alap 500 millió dolláros jegyzett tőkéjének ötödét, százmillió dollárt vállal a magyar állam hozzájárulásként.
Ráerősítés?
Orbán Viktor november 5-én hivatalos látogatásra érkezik Kirgizisztánba. A miniszterelnök 5-én és 6-án tárgyal a közép-ázsiai országban, valamint részt vesz a Türk Államfők Szervezetének ülésén is.
A kirgiz elnök három héttel ezelőtt, október 11-én járt Magyarországon. A miniszterelnök hivatalos látogatásáról Muratbek Azymbakiev, a kirgiz elnöki adminisztráció külpolitikai osztályának vezetője számolt be. A látogatás részeként magas szintű megbeszéléseket terveznek, amelyek során a felek a kirgiz-magyar stratégiai partnerség számos kérdését vitatják meg. A találkozót követően a tervek szerint több, a kétoldalú együttműködés további fejlesztését és erősítését célzó dokumentumot írnak alá.
Orbán Viktor ezen felül részt vesz a Türk Államok Szervezete államfői tanácsának november 6-án tartandó ülésén is
– írja a 24.kg.
Nyitólép: Cseri László
Szerző
