Fiatal, kezdő anyaként nemcsak az volt nagyon fontos volt számomra, hogy úgy általában jól neveljem a kisfiamat, hanem az is, hogy olyan ember váljék belőle, aki békében, mindenféle megkülönböztetés nélkül akar élni másokkal, akinek soha, eszébe sem jut, hogy az elégedetlenségét, háborgását fegyverrel akarja megoldani. Túl elevenen éltek bennem gyermekkori emlékeim 1956-ról, az akasztásokról, a gépfegyverrel grasszáló kamaszokról.
Fiatal, kezdő anyaként nemcsak az volt nagyon fontos volt számomra, hogy úgy általában jól neveljem a kisfiamat, hanem az is, hogy olyan ember váljék belőle, aki békében, mindenféle megkülönböztetés nélkül akar élni másokkal, akinek soha, eszébe sem jut, hogy az elégedetlenségét, háborgását fegyverrel akarja megoldani. Túl elevenen éltek bennem gyermekkori emlékeim 1956-ról, az akasztásokról, a gépfegyverrel grasszáló kamaszokról.
Kilinccsel is lehet lőni
Így aztán hiába szeretett volna karácsonyra, szülinapra játékfegyvert, vízipisztolyt a fiam, én ellenálltam. Egyszer, amikor a kötelező oltás után beszélgettünk a gyerekorvossal, valahogy szóba került ez a „fegyverkezési mánia” is. A doktor, akivel egyidősek voltunk, és hasonló „élményeket” mondhatott magáénak, azt mondta, megérti a pacifizmusomat, de azt tanácsolja, vegyek legalább egy vízipisztolyt, mert ha nem teszem, az én békés, szelíd kisfiam egyszer csak leszereli az ajtóról a kilincset, és azzal fog „lövöldözni”.
Meggyőzött.
A fentiek Mike Pompeo amerikai külügyminiszter mai budapesti látogatása kapcsán jutottak eszembe A HVG szerint Pompeo Orbán Viktor miniszterelnökkel, Szijjártó Péter külügy- és Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel fog találkozni. A tárgyalás fontosabb témái:
a biztonsági együttműködés erősítése, az orosz agresszió elleni fellépés és a NATO elrettentő erejének erősítése.
Pompeo különösen fontosnak tartja a védelmi-, ezen belül a légvédelmi és rakétavédelmi együttműködést.
Erről eszembe jutott, hogy honvédelmi miniszterünk nemrégiben hatalmas méretű honvédségi beruházásokról beszélt, természetesen igen sok milliárdért. Békeidőben, amikor nem látszik ellenség, a katonai kiadásokon spórolnak a kormányok. A magyar kabinet épp fordítva tesz: most vág bele olyan fejlesztésekbe, amelyek jó eséllyel ezen a két területen fogják elvinni szinte az összes ilyen célú pénzt.
Orbán beteljesületlen álma
Tudjuk, hogy a kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyekkel igencsak kivívta az USA nemtetszését. Hogy csak a nekem legfájóbbat, a CEU kiutálását említsem. Nem véletlen, hogy hiába vágyakozik Orbán Viktor a Fehér Házba, egy Trumppal való közös fotózkodásra, erre nem került mindeddig sor. Pedig Orbán gratulált elsőként Trump elnökké választásához.
Fájó pont ez a mi Nagy Vezérünknek. S miután úgyis ezerrel szórjuk a milliárdokat korszerű fegyverekre, az illetékesek gondoltak egy merészet: vásároljunk harci eszközöket az Egyesült Államoktól is! A cél szentesíti az eszközt, s ezzel talán teljesül még egy Orbán-álom. S ahogy elnézem, miről fognak ma tárgyalni, meg azt, hogy a honvédelmi miniszter is részt vesz a megbeszélésen, a megegyezés egyáltalán nem lehetetlen.
A brazil elnök magyar példaképe
A lányom nemrégiben jött haza Brazíliából. Azt mesélte, hogy az új elnök – akit az emberek nagyon nem szeretnek, aki egyre-másra hozza az Orbánéhoz nagyon hasonló törvényeket – kétharmadát a háttérből Trump segített megvalósítani, cserébe a megígért brazil fegyvervásárlásért.
Csoda, ha mindezek ismeretében igencsak háborog a pacifista énem?! Tudom, a fegyvergyárosoknak is élni kell valamiből. Gyilkoló csodákat gyártanak, amiket el kell adni. És ezért – béke ide vagy oda – háborúra készülnek…
Csak apró szépségflastrom – legalábbis nekem –, hogy az amerikai külügyér a kormány mellett a civil szféra két fontos szereplőjével is tárgyal.
