Orosz-ukrán háború
Háborús napló 24, egy nap a fronton – A csehek és a litvánok támogatják Ukrajna EU-s felvételét
A szerdán örömmel észlelt apró fény az alagút végén egyre halványabb figyelembe véve mi következett a nap hátralevő részében és az éjszaka folyamán a háború ukrán frontjain. Ukrán cégek Kárpátaljára települnek, a csehek, és a litvánok támogatják Ukrajna EU-s felvételét.
A szerdán örömmel észlelt apró fény az alagút végén egyre halványabb figyelembe véve mi következett a nap hátralevő részében és az éjszaka folyamán a háború ukrán frontjain. Ukrán cégek Kárpátaljára települnek, a csehek, és a litvánok támogatják Ukrajna EU-s felvételét.
120 ukrán cég települ át Kárpátaljára
Csütörtök. 17-10 Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke arról számolt be, hogy eddig 120 háborús övezetben lévő cég döntött úgy, hogy áttelepül vidékünkre, írja a gordonua.com. A megyevezető közlése szerint szerteágazó tevékenységeket folytató vállalatokról van szó, amelyek az államfő javaslatának engedve úgy határoztak, hogy a gazdaság életben tartása érdekében békésebb és biztonságosabb vidékre települnek át. A vidékünket választó cégek közül négy már elkezdte a kárpátaljai működését.
Viktor Mikita szerint Kárpátalja bizonyult eddig a más régiókból áttelepülni kénytelen cégek, vállalkozások számára a legvonzóbbnak. Jelenleg további 300 vállalattal folynak egyeztetések a vidékünkre történő költözésről. További kétszáz még fontolgatja a költözést.
Csehország és Litvánia támogatja ukránja felvételét az Európai Unióba
Csütörtök: 16-10 Csehország és Litvánia közös álláspontot képvisel az ukrajnai orosz támadás ügyében. Egy demokratikus ország indokolatlan megtámadása, a civilek gyilkolása nem maradhat visszhang nélkül – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter csütörtökön Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel, aki rövid látogatát tett Csehországban. A találkozó utáni sajtótájékoztatón mindkét tárcavezető egybehangzóan leszögezte: országaik támogatják Ukrajna felvételét az Európai Unióba.
“AZ OROSZ ÉS A FEHÉROROSZ RENDSZER MEGTÁMADTA A DEMOKRÁCIÁT, A SZABAD JOGÁLLAM ALAPJAIT”
– mondta Lipavsky újságíróknak.
Csehország és Litvánia azon államok közé tartozik, amelyek a legnagyobb konkrét segítséget nyújtják Ukrajnának.
“Olyan fegyvereket, fegyverrendszereket, haditechnikát küldünk az ukránoknak, amelyek segítenek megállítani, vagy legalább lassítani az oroszok előrenyomulását”
– mutatott rá Landsbergis.
A litván külügyminiszter szerint most arra lenne szükség, hogy a többi állam is növelje az Ukrajnának nyújtott támogatásokat.
“Oroszországot el kell szigetelni, s ebbéli igyekezetünkben nem szabad lankadnunk”
– hangsúlyozta Landsbergis. Bírálóan szólt arról, hogy egyes államok még a mai napig sem mondták meg egyértelműen, hogy kinek az oldalán állnak. Bár újságírók kérdezték, konkrét államokat nem volt hajlandó megnevezni.
Csehország és Litvánia támogatja Ukrajna európai uniós tagságát.
“Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy még azok az államok is, amelyek ebben a kérdésben tartózkodóbbak, támogassák Ukrajna európai ambícióit”
– jelentette ki Lipavsky. Landsbergis szerint szakértői csoportot kellene felállítani, amely Ukrajnának segítene az uniós csatlakozásban
Kilenc orosz hadifogolyra cserélték ki Melitopol polgármesterét
Csütörtök: 11-10Az Az ukrán Elnöki Hivatal közleménye szerint Ivan Fedorovot öt napig tartották fogva az orosz megszálló erők. Darija Zarivna, az Elnöki Hivatal vezetőjének sajtótitkára szerdán egy televíziós műsorban bejelentette, hogy Melitopol polgármesterét kilenc orosz hadifogolyra cserélték ki. A szóvivő kiemelte, hogy a hadifoglyok mindegyike szinte gyerek, 2002 és 2003-as születésű orosz sorkatona, miközben Moszkva azt állítja, hogy Ukrajnába nem küldtek kiskatonákat. Zarivna megjegyezte, hogy Melitopol polgármesterét több mint öt napig tartották fogva a megszállók. Hozzátette: fogva tartói Fedorovot megpróbálták meggyőzni arról, hogy álljon át Oroszország oldalára. Szabadulása után Volodimir Zelenszkij elnök beszélt a polgármesterrel.
Kenyérért álltak sorba, agyonlőtték őket
Csütörtök: 09-07 Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége szerint tíz embert agyonlőttek az orosz erők Csernyihivben, akik kenyérért álltak sorba. Csernyihiv vezetője elmondta, hogy tegnap 53 ember halt meg a városban. Három gyerek holttestét találták meg a város egyik épületében.
Elloptak 400 Ukrajnának szánt golyóálló mellényt
Csütörtök: 08-10 A helyi rendőrség közlése szerint mintegy 400 Ukrajnának szánt golyóálló mellényt loptak el egy New York-i nonprofit szervezettől. A rendőrök által adományozott eszközöket az Amerikai Ukrán Kongresszus Bizottságának és az Amerikai Ukrán Nők Ligájának a manhattani Second Avenue-n található irodáiból vitték el. A mellényeket valószínűleg polgári biztonsági és egészségügyi csapatok használták volna, köztük az Oroszország elleni harchoz csatlakozott civilek, nem pedig az ukrán katonák.
Az ukrán külügyminiszter keményen beleszállt Szijjártó Péterbe
Csütörtök: 07-10 Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének Facebook-oldalán osztott meg egy írást, melyben kemény kritikával illette Szijjártó Pétert – számolt be az SzMo.hu.
„Szijjártó Péter kollégám nyilatkozatait olvasva kezdek kételkedni benne, hogy emlékszik-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcra, amikor az orosz hadsereg leverte a magyarok küzdelmét, vagy 1956-ra, amikor Budapest utcáin szovjet tankok taposták el szabadságukat, a magyarok pedig a Nyugat segítségét kérték, amit nem kaptak meg” – fogalmazott Kuleba, aki szerint „a magyar állampolgárok biztonságára való törődés nem azt jelenti, hogy szemet hunyunk az ukrán állampolgárok meggyilkolása felett”,
ezért felszólította a magyar hatóságokat, hogy határozottan álljanak Ukrajna mellé.
Majd így folytatta:
„tévedés abban reménykedni, hogy a behízelgő politika megállítja Putyint”. „Kossuth Lajos azt mondta, hogy a szabadság mindenkié. Úgy gondolom, hogy ő ma határozottan Ukrajna mellett állna” – zárta sorait a külügyminiszter. „
Lebombáztak egy óvóhelyűl szolgáló színházat
Csütörtök: 06-10 A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért – derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből. Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a “Gyermekek” feliratot festették fel. (Főképünk) A városvezetés korábbi közlése szerint a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el.
Bojcsenko azt is jelezte, hogy az elmúlt két napban 6500 személyautó tudott távozni Mariupolból, jóllehet a város környékén nem volt tűzszünet.
Tűz alatt a menekülők konvoja
Csütörtök: 04-50 Az orosz erők tüzet nyitottak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városából menekülő lakosok egyik autókonvojára, legalább öten, köztük egy kisgyermek súlyosan megsérült – közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai adminisztrációjára és az ukrán vezérkarra hivatkozva.
A jelentés szerint a Zaporizzsja megyében lévő Sztepnohorszk településnél az autópályán érte “ellenséges tüzérségi támadás” a konvojt, szerda délután négy óra körül. A megyei vezetés egyelőre öt sérültről tud. Az ukrán vezérkar szerint halálos áldozatai is vannak a támadásnak, de számokat egyelőre nem közöltek.
Szerző
