Orosz-ukrán háború
Háborús napló 25. – Németország pellengéren – cikkünk folyamatosan frissül
Ahelyett, hogy tisztulna a kép ami a békéhez vezető utat mutatja, egyre csak kuszálódik minden az ember egyik percben a reménykedik a másikban „végleges” csüggedés vesz rajta erőt, hiába na, a háborús hullámvasút, nem a vidámparkban áll.
Ahelyett, hogy tisztulna a kép ami a békéhez vezető utat mutatja, egyre csak kuszálódik minden az ember egyik percben a reménykedik a másikban „végleges” csüggedés vesz rajta erőt, hiába na, a háborús hullámvasút, nem a vidámparkban áll.
Hazaárulás vádjával tartóztakka le egy orosz tábornokot
Péntek: 07-50: Christo Grozev, a Belllingcat nevű nemzetközi oknyomozó portál újságírója három, egymástól független forrásra hivatkozva közölte, hogy az orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberi őrizetbe vették Roman Gavrilov tábornokot, az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) vezetőhelyettesét. Grozev szerint a Roszgvardija „óriási veszteségeket” szenvedett el a háború kezdete óta, és ez állhat Gavrilov őrizetbe vétele előtt. Az egyik forrása szerint Gavrilovot felelősség terheli bizonyos katonai információk kiszivárgása miatt, amelyek „emberéletek elvesztéséhez vezettek”. A másik két forrás viszont azt nyilatkozta, hogy a lépés a Roszgvardija egységeinek rendelkezésére álló üzemanyag „felelőtlen pazarlásával” állhat összefüggésben (mint korábban megírtuk, az oroszoknak e tekintetben komoly logisztikai nehézségei vannak). A Belllingcat újságírójanak kijelentését más források azonban cáfolták. Alexander Kinstein orosz parlamenti képviselője a Telegramon azt írta: semmi alapja nincs az arról szóló kijelentéseknek, miszerint Roman Gavrilov őrizetben lenne, őt egyszerűen menesztették. Az orosz állami hírügynökségek egyelőre szintén azt közölték, hogy Gavrilovot őrizetbe vették. A tábornok esete különösen annak fényében érdekes, hogy Vlagyimir Putyin szerdán egy videókonferencián már olyan „nemzetárulókról” beszélt, akik titkon a Nyugatot segítik és ezért halad lassan a hadművelet. Csütörtökön a nemzetközi repülésfigyelő radarokon azt észlelték, hogy több magánrepülő is Dubajba távozott Oroszországból – vagyis elképzelhető, hogy néhány befolyásos orosz ember megijedt és elmenekült az országból.
Légiriadó után hatalmas robbanások Lvivben
Péntek: 06-21 Legalább három robbanást lehetett hallani a nyugat-ukrajnai Lvivben magyar idő szerint 5:30 körül, írja az Ukraine 24 tévécsatorna híre alapján a Sky News és a BBC. A CNN stábja a helyszínen is több robbanást hallott, miután péntek hajnalban megszólaltak a légvédelmi szirénák.
Magyar idő szerint 5 óra után nem sokkal adtak ki légiriadót Nyugat-Ukrajna több megyéjére, így a Lvivi mellett a Rivnei, Ternopili, Volinyi és Ivano-frankivszki területre is.
Moldova megtelt
Péntek: 04-10 Az apró ország nem képes már több, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt befogadni és ellátni, miután a 2,6 millió lakosú országban napok óta több mint százezer menekült tartózkodik – közölte csütörtökön a román G4Media.ro hírportál Dumitru Udreának, a chișinăui kormány főtitkárának egyik rádióinterjúját idézve. Udrea a román közszolgálati rádió által a moldovai fővárosban alapított Radio Chișinăunak elmondta: a háború kezdete óta 340 ezer ukrán állampolgár érkezett Moldovába, akik közül 103 ezren maradtak az országban, a menekültek csaknem fele pedig kiskorú. Az ukrajnai szülők eddig 650 gyermek számára kérvényezték a felvételt a moldovai iskolákba és óvodákba. A moldovai hatóságok azt remélik: a tanulók egy része számára lehetővé tudják tenni, hogy online bekapcsolódhassanak az Ukrajna nyugati részén működő iskolák tanóráiba – magyarázta a chișinăui kormány főtitkára.
A tisztségviselő elmondta, hogy az ENSZ menekültügyi szolgálatának legutóbbi felmérése szerint Moldova mintegy 25 ezer menekült befogadására képes. Az országban jelenleg 96, hatóságilag engedélyezett befogadóközpont is működik, közülük 42 a fővárosban. Mivel az ország négyszer annyi menekült ellátásáról gondoskodik, mint amennyire elvileg képes lenne, a moldovai hatóságok Románia és más európai uniós országok felé irányítják az ukrajnai menekülteket, közvetlenül az ukrán–moldovai határátkelőktől vagy légi úton – mondta a kormányfőtitkár.
Moszkva dühöng
Péntek: 03-23 Az ENSZ Nemzetközi Bíróságának (ICJ) nincs joghatósága Ukrajna Oroszország elleni keresete ügyében – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a tárca honlapján csütörtökön megjelent közleményében.
“AZZAL, HOGY A NÉPIRTÁS BŰNTETTÉNEK MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGBÜNTETÉSÉRŐL RENDELKEZŐ EGYEZMÉNY ALAPJÁN KERESETET NYÚJTOTT BE A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGON, UKRAJNA EGYÉRTELMŰEN VISSZAÉLT ANNAK JOGHATÓSÁGÁVAL. A BÍRÓSÁGNAK NINCS JOGHATÓSÁGA EBBEN A KONKRÉT ÜGYBEN, ÉS MI TARTJUK MAGUNKAT EME OBJEKTÍV TÉNYHEZ”
– írta Zaharova, kommentálva a Nemzetközi Bíróság ideiglenes intézkedéseiről hozott határozatait az Ukrajna által Oroszország ellen indított új perben.
A szóvivő szerint Kijev “példátlan nyomást gyakorolt a bíróságra, ami teljesen elfogadhatatlan és törvénytelen beavatkozás annak munkájába, az átpolitizálás céljával”.
“OROSZORSZÁG TISZTELETBEN TARTJA A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG TEKINTÉLYÉT, ÉS ELÍTÉLI AZ ILYEN KÍSÉRLETEKET. SZERETNÉNK EMLÉKEZTETNI ARRA, HOGY AZ UKRAJNAI KÜLÖNLEGES KATONAI MŰVELETET AZ ENSZ ALAPOKMÁNYÁNAK 51. CIKKE SZERINTI ÖNVÉDELEM JOGA ALAPJÁN HAJTJUK VÉGRE, NEM PEDIG A NÉPIRTÁS ELLENI EGYEZMÉNY ALAPJÁN.
Ami az (utóbbi) egyezményt illeti, annak megsértésével éppen Kijevet vádolták meg, és ezzel összefüggésben a bíróság arra kötelezte Ukrajnát, hogy tartózkodjék a helyzet súlyosbításától” – tette hozzá a szóvivő.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága szerdán, az Ukrajna keresete nyomán meghozott ideiglenes intézkedések részeként felszólította Oroszországot, hogy “haladéktalanul függessze fel az ukrajnai katonai műveletet”.
Az ukrán miniszter Németországot szapulja, mint az uniós gazdaság egyik motorját
Péntek: 02-10 Egy sor uniós tagállam tisztában van azzal, mit jelent az orosz megszállás, ezért aktívan támogatják Ukrajnát, de még mindig vannak kivételek, amelyek nem állnak készen arra, hogy beszüntessék az Oroszországgal való kereskedést, közölte Olekszandr Kubrakov ukrán infrasrukturális miniszter, írja az ukranews.com.
A tárcavezető felsorolta azokat az uniós tagországokat, amelyek csatlakoztak az Oroszországgal szembeni kereskedelmi embargóhoz, mint Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovákia és mások. Ezek az államok blokkolják a területükön áthaladó útvonalakat az orosz és fehérorosz teherforgalom elől. Viszont mások nem akarják követni a példát.
Az ukrán miniszter Németországot szapulja, mint az uniós gazdaság egyik motorját, amely következetesen kiáll a Moszkvával való kereskedés fenntartása mellett. Kubrakov nem érti, miért. És szerinte nagyon rosszul teszik a németek, hogy még mindig az Ukrajna ellen háborúzó Oroszországtól vásárolnak energiahordozókat, élelmiszereket. Pedig az ukrán példát is követhetnék e téren, hisz Ukrajna már bebizonyította, hogy más piacokról is lehet venni szenet, gázt és egyéb dolgokat. Az ukrán tárcavezető úgy véli, hogy az EU vezető gazdasága számára is az ukrán példa volna a követendő.
