Hatszor is megállították a fideszes úthengert az elmúlt négy évben

Nem a hódmezővásárhelyi választás ütötte ki először a Fideszt, 2014 óta évente volt egy-egy nagy, szimbolikus ügy vagy szavazás, ahol a kormánypárt látványosan vereséget szenvedett, vagy csak meghátrált. Ettől a hatalom alapjai egyáltalán nem inogtak meg.

A hódmezővásárhelyi vereség a közelgő országgyűlési választás miatt nagyon rosszkor jött a Fidesznek, az elmúlt négy évben azonban nem Márki-Zay Péter volt az egyetlen, aki meg tudta állítani a fideszes úthengert. Volt néhány ügy, amiben a Fidesz így-úgy, de vereséget szenvedett, vagy látványosan meg kellett hátrálnia.

Az internetadó

A kormánynak a 2014-es választások után támadt egy vad ötlete, és azt mondta, hogy gigabájtonként 500 forinttal megadóztatják az internetes adatforgalmat. Az adót a tervek szerint a távközlési cégeknek kellett volna fizetnie (bár azt semmi nem garantálta, hogy ne tolják tovább a felhasználókra), az ötlet azonban úgy kiverte a biztosítékot, hogy rögtön két, több ezer, sőt, több tízezer embert megmozgató tüntetés is szerveződött az adó ellen. A kormány nem várta meg a harmadik, akkor már szerveződő tüntetést, Orbán Viktor bejelentette, hogy nem vezetik be a netadót.

Három időközi választás

A négy évvel ezelőtti választások után gyors egymásutánban három időközi választást is tartottak, a Fidesz pedig mindhármat elbukta. Az első 2014 novemberében volt a XIII. kerületben, ennek kevésbé volt jelentősége, hiszen végül egy szocialista jelölt nyert meg egy szocialista bástyának számító körzetet, egy olyan választáson, amelyet a korábbi szocialista képviselő halála miatt kellett kiírni.

A veszprémi és a tapolcai időközi választáson viszont az ellenzék már a Fidesztől szerezte meg a mandátumokat, a veszprémi időközinek ráadásul önmagán túlmutató jelentősége is volt: ott veszítette el a kormánypárt a kétharmados parlamenti többségét.

Vasárnapi boltzár

2015 márciusában hatályba lépett a kisebbik kormánypárt, a KDNP régóta dédelgetett terve, a vasárnapi boltzár. Majd egy évig volt érvényben, ez alatt az idő alatt az ellenzék többször is próbálkozott azzal, hogy népszavazásra vigye az ügyet, a kormány pedig az utolsó pillanatig védte boltzárat, a lehető legpiszkosabb eszközökkel. Az MSZP hónapokon keresztül nem tudta leadni a saját népszavazási kérdését a különböző trükkök miatt, végül pedig a hatalom odáig ment, hogy Nyakó Istvánt kopaszok akadályozták meg abban, hogy időben benyújthassa a boltzár eltörléséről szóló kérdését a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

Végül a Kúria is rábólintott Nyakó kérdésére, indulhatott volna az aláírásgyűjtés, a kormány azonban ekkor szinte egyik napról a másikra kihátrált a zárvatartás mögül.

Kvótanépszavazás

A kormánypártok kezdeményezésére 2016 októberében Magyarországon megtartották a kvótanépszavazást, amely elvileg arról szólt, hogy az EU ne írhassa elő Magyarországnak menekültek befogadását, jogilag azonban semmi értelme nem volt, hiszen az EU semmi ilyesmit nem akart akkor előírni. A több milliárd forintos kampány ellenére a népszavazás érvénytelen lett, mindössze 39 százalékos volt a részvétel.

A budapesti olimpia

A 2024-es budapesti olimpia és a vasárnapi zárvatartás ügye kísértetiesen hasonlít egymásra: mindkettő a kormány szívügye volt, mégis mindkettőt azon nyomban elengedték, ahogy reális közelségbe került, hogy az emberek népszavazáson fognak véleményt mondani róla.

A 3-as metró akadálymentesítése

Ez a harmadik olyan ügy az elmúlt négy évből, amely megmutatja, mennyire nem szereti a népszavazásokat a kormánypárt. Hiába az irdatlan pénzből megvalósuló felújítás, az egész úgy kezdődött el novemberben, hogy a főváros a forgalmas metróvonal állomásainak majd felét a mozgássérült emberek számára használhatatlan állapotban hagyta volna.

Emiatt a mozgássérült szervezetek tiltakozni kezdtek, utcai tüntetéseket szerveztek, volt, amelyiken több tucatnyi mozgássérült szervezett vett részt. Végül Horváth Csaba ellenzéki képviselő helyi népszavazást kezdeményezett az akadálymentesítésről. Eközben a mozgássérült szervezeteket tömörítő MEOSZ folyamatosan igyekezett egyeztetni mind a fővárossal, mind a kormánnyal az akadálymentesítésről.

Végül MEOSZ februárban jelentette be, hogy a kormány és a főváros képviselőivel folytatott egyeztetésen elérték, hogy a M3-as metró 20 állomása közül 18 akadálymentes lesz. A maradék kettő akadálymentesítésének finanszírozását pedig megfontolja a kormány.

(Forrás: 444)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük