Hol tart ma az ellenzéki választási felkészülés? – „Nem vagyunk elkésve jól állunk”

Az utóbbi időszak alighanem egyik legtárgyilagosabb elemzését tette közzé az ellenzék  választási felkészüléséről a 24.hu. A cikk a kampányt irányítók  gondolataira alapozva készült.

„Nem vagyunk elkésve, jól állunk”

A Márki-Zay-stábban ugyanakkor a nyugalom és az elégedettség jeleit tapasztaltuk-írják

„Ez egy ilyen műfaj, nem volt cél, hogy látszódjon az elmúlt két hónap. Október 23. után össze kellett állítani a kampánycsapatot, irodát kellett bérelni, több száz ilyen-olyan megbeszélés folyt. A meglévő fórumok mellé nemsokára becsatlakozik a kormányzati előkészítő tanács. Ez mind idő.”

Forrásunk megjegyzi: őt meglepte, hogy milyen jó a hangulat, már-már barátiak ezek a találkozók, nincs ellenségeskedés.

„Sokkal több eredményt értünk el, mint vártam. Nincsenek éles viták, de mindig van konszenzus, a többi közt azért, mert a miniszterelnök-jelölt mindig kompromisszumképes”

– mondja, hozzátéve,

nem gondoljuk, hogy az ellenzék el lenne késve. 12 órát dolgozik mindenki. Nemsokára kész a közös program, és reméljük, feltűnt, hogy az ellenzéki politikusok már nem válaszolnak minden kérdésre mást, a december végi programbemutató sajtótájékoztatók is azért voltak, hogy mindenki lássa, egy nyelvet beszélünk.

Egy másik stábtag azt mondja, egyáltalán nem rutintalanok a kampány terén, és bár

„van mit javítani, alapvetően jól állunk. Amúgy is minden kampányban van fejetlenség. És nekünk szerencsére van egy karmesterünk, Péter, aki összehangolja ezt a sokszínű zenekart.”

Az állítólagos rutintalanságra pedig azt mondja a Márki-Zay-stáb egyik tagja:

lehet, hogy a pártok nagyon profik, de eddig három kétharmadot hoztak össze a Fidesznek. Másrészt az előválasztáson épp mi, a kezdő, lelkes civilek vertük meg őket.

Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójának eredményváróján 2021. október 17-én.
A múlt hét fejleménye, hogy a korábbi MSZP-s tárca nélküli miniszterhez, Ficsor Ádámhoz, illetve Együtt-elnökhöz, Szigetvári Viktorhoz köthető DatAdat mérésekkel, adatsorokkal támogatja majd Márki-Zay kampányát, ezt a cég részéről is megerősítették a 24.hu-nak.

Elmaradt az ellenzékváltás

Említettük, hogy nemcsak személyes diszharmóniák állnak az ellenzéki döcögés hátterében, de politikai jellegűek is. Ez pedig alapvetően arra vezethető vissza, hogy Márki-Zay Péter milyen mozgásba fogott meglepő októberi győzelme után. Egy vele rendszeres kapcsolatban álló forrásunk állítja: a közös kampány lehűtése a kormányfőjelölt kérése volt.

Azt mondta, hogyha folytatnánk a kampányt, abba a választók belefáradnának. De ez a döntés hiba volt, egy esély elszalasztása, a kezdeményezés átadása a Fidesznek.

Egy parlamenti képviselő szerint az előválasztás után Márki-Zaynak megvolt a lehetősége, hogy a pártok előtt „fáklyaként menjen”, olyan közös témákról beszélve, mint az oktatás, a korrupció és az elvándorlás elleni harc, az egészségügy, ehelyett decemberre inkább ellenzéki árulókról, a Jobbik fukarságáról és a hetedik frakció tervéről kezdett el beszélni.

Márki-Zay a frakcióalakítási igényét már egy nappal az előválasztáson aratott győzelme után bedobta, hogy aztán csak a múlt héten engedje el, a pártok elzárkózását követően.

Ha Péter az előválasztás után összehív egy pártelnöki találkozót, és ott kijelenti, hogy ez az egy kérése van, kér erről egy szándéknyilatkozatot, a pártok nem tudtak volna kislisszolni belőle. Olyan lendülete volt akkor, hogy öngyilkosság lett volna szembemenni. Ezt azonban nem tette meg, elszalasztotta a lehetőséget, és a lendület is odalett

– hangzik több ellenzéki véleménye a hetedik frakcióról.

Egy forrásunk ehhez azt teszi hozzá, logikus, hogy Márki-Zay szeretne parlamenti hátországot maga mögé, de ezzel a lépéssel önellentmondásba keveredett, mert

„a rá szavazó választóknak, éppen az volt vonzó, hogy Péter felette áll ezeknek az ügyeknek, most pedig látják ezt a vagdalkozást a hatalmi kérdések körül. Most akkor benne van a pártokráciában, vagy kívül van rajta? Bele akar szólni a listaügybe vagy sem? Ha frakciót akar, miért mondja, hogy nem szól bele?”

Az végül csak a múlt héten dőlt el, hogy – elsősorban az előválasztási felkészülés óta egymással szorosabban egyeztető, egyesek szerint minikoalícióként viselkedő, a megbeszélésekre előre egyeztetett álláspontokkal érkező DK és Jobbik nyomására – nem lesz saját frakciója Márki-Zaynak; a Telex szerint erről a hat pártelnök a miniszterelnök-jelölt nélkül egyezett meg. Ez a fejlemény pedig mindenképp túlmutat önmagán.

A hetedik frakció megvétózása ugyanis végképp lezárta azt a kérdést, hogy Márki-Zay bele tud-e nyúlni az ellenzéki pártok erőviszonyaiba, át tudja-e alakítani őket. Most már egyértelmű, hogy nem képes erre, noha az előválasztási győzelem után az ellenzékváltó szerepben is megfürdött. Ez a lehetőség egy időre biztosan elúszott számára.

Ráadásul az elmúlt hetekben az előválasztáson meglepően gyengén teljesítő Jakab Péter több hónap újra alakítója lett az ellenzék történetének azzal, hogy sikeresen belehelyezkedett – Gyurcsány Ferenc áldásával – a Márki-Zayt megzabolázó pártelnök szerepébe.

Mit hoznak a következő hetek?

A múlt héten készült el a közös arculat, erre a hétre várják a közös szóróanyagokat, és pénteken befejezik a közös program írását is, melyet ezt követően nem sokkal nyilvánosságra hoznak. A legnehezebb kérdés most a közös lista, amelynek lezárása – egy egyéni jelölt szerint – megtörténhet „két héten belül is, de elhúzódhat egy jó hónapig is.” A téma azért ennyire ingoványos és időigényes fejezete az ellenzéki együttműködésnek, mert miközben alapvetően határozhatja meg a választás utáni erőviszonyokat, mégis

„egy olyan társasjátékot kezdtünk el játszani, amelynek nem fektettük le a szabályait az előválasztás előtt. Akkor meg kellett volna mondani azokat a szempontokat, amely alapján kialakítható lett volna egy algoritmus, és nem kellene az alkudozás felé menni. De most ez történik. A pártok 45 befutó hellyel számolnak, de mindenki közel 30 százalékkal mond a valós igényei felett, ezért sem jön ki a matek.”

Hátráltatják a megállapodást Márki-Zay Péter elvárásai is (három roma politikus a lista befutó helyén), de az árnyékkormányban sincs egyetértés: az természetesen a kormányzati pozíciófogás közvetlen előszobája lenne, a pártok azonban erről nem akarnak a választás előtt dönteni.

Egy ellenzéki politikus így összegzi a helyzetet:

Nincs olyan felállás, hogy ez a kirakós, a sok egyeztetés a hét szereplő közt, akik között számos érdekellentét is van, könnyű legyen. Pláne úgy, hogy bizalmatlanság és más tényezők is nehezítik ezt. Ha valaki enged, akkor egyből kér érte valamit. Ha Márki-Zay lemond a hetedik frakcióról, kér érte valamit, például nagyobb beleszólást a kampányba. Alkudozás, csencselés megy: pont úgy, mint egy koalíciós kormányban.

Olvassa el Nagy Gergely Miklós teljes cikkét a 24.hu-n!

Kapcsolódó

Kikkel épít hátországot Márki-Zay Péter? Filozófiai bakugrások egy új párt érdekében