Magyar idő szerint reggel 6 órakor (helyi idő szerint 7 órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában, ahol a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról dönt Románia csaknem 19 millió választópolgára a vasárnap estig tartó kétnapos alkotmánymódosító népszavazáson.


A referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon” alapul, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a nemsemleges „házaspárok” fogalom szerepel.

Romániában az alkotmányt legalább kétharmados parlamenti többséggel elfogadott törvénnyel lehet módosítani, amelyet érvényes és eredményes népszavazásnak is meg kell erősítenie.

A család fogalmának pontosítását célzó alkotmánymódosító népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százaléka (több mint 5 millió 685 ezer választó) leadja voksát, és a névjegyzékben szereplő polgárok több mint 25 százaléka (csaknem 4 millió 738 ezer polgár) igennel voksol.

Romániában a rendszerváltozás után, 1991-ben elfogadott alkotmányt egyetlen alkalommal módosították, 2003-ban, amikor az euro-atlanti és európai uniós csatlakozás követelményeihez igazították a román alaptörvényt.

A alkotmánymódosítást lényegében az egyházak kezdeményezték

A mostani alkotmánymódosítást az egyházi hátterű Koalíció a családért nevű, 44 – részben szélsőjobboldali, homofób, ortodox fundamentalista – egyesületet tömörítő ernyőszervezet kezdeményezte. Első alkalommal történik meg, hogy polgári kezdeményezésként indult az alkotmánymódosító folyamat Romániában, amelyhez – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírását mellékeltek. A román alaptörvény átfogó módosítására 2013-ban, az akkor kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) is kísérletet tett, de tervezetük nem jutott el a népszavazásig, mivel az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a változtatások meghaladnák az alkotmánymódosítás (alkotmányban rögzített) kereteit.

A család alkotmányos meghatározását módosító indítványt a törvényhozók három negyede és a parlamenti pártok többsége támogatta. A pártok nem fordítottak nagy erőket a választók mozgósítására, miután a kezdeményezők arra figyelmeztették őket, hogy ne próbálják politikai célokra kisajátítani a referendumot. A kampányban főleg az egyházak buzdították voksolásra híveiket.

A romániai magyarokat is megosztja a homofób referendum

A magyar pártok mindegyike azt kérte szimpatizánsaitól, hogy vegyenek részt a népszavazáson. A két kisebb párt – a Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – igen voksra buzdít, míg az RMDSZ azt kéri választóitól, lelkiismeretük szerint szavazzanak a referendumon és ne engedjenek semmilyen uszításnak.

Miközben a pártok és a történelmi magyar egyházak a népszavazás és a „hagyományos keresztény család” védelmezőiként lépnek fel, magyar civilek bojkottra szólítanak, illetve csatlakoznak román szervezetek bojkottjához.

Kelemen Hunor szerint el kell menni szavazni

A szombaton és vasárnap zajló romániai népszavazáson való részvételre buzdított Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az Aradon tartott szombat reggeli sajtótájékoztatóján.

Kelemen Hunor sajnálatosnak tartotta, hogy a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szervezett népszavazás kampányát az egymásnak feszülő felek manipulációja határozta meg, és nem sikerült racionálisan megvitatni a család és a házasság kérdését. Azt is bajnak tekintette, hogy a román alkotmány összekeveri a házasság és a család fogalmát, és ezt a mostani népszavazás sem rendezi. Ennek ellenére úgy vélte, hogy el kell menni szavazni.

“Akik bojkottot hirdetnek, rosszat tesznek a demokráciának” – jelentette ki. Azt a látszatot keltik ugyanis hogy nem érdekli őket a téma. Hozzátette: nem lehet egyszer az urnáktól való távolmaradásra, máskor pedig részvételre biztatni az embereket.

Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy a népszavazás után azzal lehet levezetni a kampány során felgyűlt társadalmi feszültséget, hogy a román parlament törvényt alkot a bejegyzett élettársi viszonyról.

Egy másik kérdéssel, a román nyelv kisebbségi elemi iskolákban történő oktatásával kapcsolatban az RMDSZ elnöke kijelentette: meg kell változtatni azt a miniszteri rendeletet, amelynek értelmében nem lehet kifizetni a magyar tanítók által megtartott románórákat. Kijelentette: a szövetség álláspontja szerint minden túlórát ki kell fizetni.

Amikor egy újságíró a véleményét kérte azzal kapcsolatban, hogy a tisztségéből múlt héten lemondott Valentin Popa oktatási miniszternek nem sikerült románul szót váltania a csíkszentdomokosi általános iskola 6. osztályos magyar diákjaival, Kelemen Hunor kijelentette: “Valentin Popával elég nehéz is szót érteni, higgyék el nekem.” Azt is hozzátette, ha hatodik osztályos korában őt kérdezik románul a csíkkarcfalvi iskolában, akkor valószínű, hogy ő sem tudott volna válaszolni.

Nemzetközi emberi jogi szervezetek sora tiltakozott,

az Európai parlamentben ezen a héten sorra került román jogállamisági vitában is a kormány „bűnei” közé sorolták a referendum támogatását valamint azt, hogy uniós pénzekből kampányol a Dancila-kabinet egy nyíltan homofób, diszkriminatív kezdeményezés mellett, ám minden figyelmeztetés ellenére a népszavazás sorra kerül és minden bizonnyal érvényes lesz, az igenek pedig győzni fognak.

A népszavazás kétnapos lesz, a szavazókörök szombaton és vasárnap is mindenütt helyi idő szerint 7-től 21 óráig tartanak nyitva.

Alacsony a részvétel az első felmérések szerint

Alacsony részvételt jeleznek az első felmérések a kétnapos romániai alkotmánymódosító népszavazás első napján.

A központi választási bizottság (BEC) becslése szerint szombaton az első három órában országszerte kevesebb mint 178 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis a választói névjegyzékben szereplők 0,97 százaléka.

Az erdélyi megyékben többnyire elmarad a részvétel az országos átlagtól. A magyar többségű megyék a sereghajtók: Hargita megyéből 0,34 százalékos, Kovászna megyéből pedig 0,47 százalékos részvételt jelentettek helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.

A legmagasabb részvételt, 1,67 százalékot Bihar megyében jegyezték fel.

A román média közvetlenül a szavazás előtt szembesült azzal, hogy a választási hatóság (AEP) a részvételi arányt az állandó névjegyzékben szereplő romániai lakcímmel rendelkező állampolgárokhoz viszonyítja. Kimarad tehát a számításukból és vélhetően a 30 százalékos érvényességi küszöb megállapításánál sem veszik figyelembe a külföldi lakcímmel rendelkező mintegy 600 ezer román állampolgárt, akik azonban – román állampolgárként – voksolhatnak külföldön, ha feliratkoznak a pótlistára.

(Forrás: MTI, Népszava)

Kapcsolódó:

Megkéseltek két amerikai kosárlabdázót Romániában

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét