Online szervezi meg az Oktatási Hivatal Budapesti Pedagógiai Központja a 2022-es Budapesti Diákparlament rendezvényét – derült ki a résztvevő intézmények igazgatóinak küldött meghívóból. Azt nem közölték, miért nem ülhet össze a parlament élőben.
A világháló nem tüntet….
A rendezvény november 30-án 10 órakor kezdődik, a szükséges linket előző nap küldik el az intézményvezetőknek, belépni a Teams applikáción keresztül tudnak majd. A technikai problémák megelőzése érdekében technikai próbát is tartanak egy héttel előtte.
A HVG szerkesztősége megkereste az Oktatási Hivatalt, miért nem élőben tartják a rendezvényt, amire azt írták,
ezt a tanulók érdekei és az „erőforrások ésszerű felhasználása” szolgálja. Budapesti és Pest megyei diákokat várnak, így legalább nem kell fizetniük az utazáésrt és szállásért.
A harag napja az oktatásban - Több mint tüntikézés, élőlánc és sztrájk
Országos az ötlet
Noha az OH a költséghatékonyságra hivatkozik, azért felvetődik, hogy
attól tarthatnak, a diákok demonstrációra használnák fel a rendezvényt.
Az elmúlt hetekben ugyanis egymást érik a tüntetések az oktatás helyzete miatt, az országos tiltakozások epicentruma Budapest.
Élőlánccal indul a nap! - Hol, mikor-kisokos! A cikk folyamatosan frissül
„A Független Diákparlament (FDP) egy oktatáspolitikai diákszervezet, amelynek fő céljai a Magyarországi oktatásban résztvevők képviselete, illetve oktatáspolitikai ismeretterjesztés a diákok körében. A szervezet elvi hátterét a John Loflin-féle Tanulói Jogok Nyilatkozata adja, továbbá tagjai elfogadják a Bibó István által a A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata című munkájában foglalt rendelkezéseket. A szervezet a Civil Közoktatási Platform tagja.
A diákszervezet a 2014-es alapítása utáni években is szervezett közéleti, elsősorban oktatási szakpolitikai témákkal kapcsolatos megmozdulásokat. A 2018-as magyarországi országgyűlési választások kampányában több nagy sajtóvisszhangot nyert rendezvényt és demonstrációt tartottak. A szervezet 2019-ben mozgalommá alakulásával megszűnt. Jelenleg a helyébe, nem folytatásként, az ADOM Diákmozgalom akciócsoport lépett, habár a koronavírus járvány miatt tevékenysége korlátozott módon lehetséges. A szervezet civil diákkezdeményezésre jött létre. Az iskolai tanév elején online választáson dönthetnek a diákok, hogy ki képviselje a szervezetet. A választáson minden magyarországi diák szavazhat. A felhatalmazást minden tanévben 90 diák, 10 hallgató, 10 tanár, 10 szülő és 5 öregdiák kapja meg. Az éves őszi plenáris ülésen a diákok bizottságokat alakítanak, melyek egy-egy konkrét oktatáspolitikai témakörrel foglalkoznak a tanév során. Év közben bizottsági szintű munka zajlik, továbbá vitaesteket tartanak. A nyilvánossággal való kapcsolatért a szervezet kommunikációs stábja felel. Ha valamely bizottság javaslattal szeretne élni, a szervezet a dokumentumokat eljuttatja az Emberi Erőforrások Minisztériumának.
A szervezet elsősorban a szavazó tagságát képviseli, de célja minden magyarországi diák érdekének érvényesítése. Saját meghatározásuk alapján elsősorban az Y generáció diákságának képviseletét látják el.”
A tanár-diák tüntetésről nem, a szankciókról, a lehetséges ársapka-bővítésről, az unió hibás döntéseiről annál többet beszélt Orbán a Kossuthon