Kerítésen innen
Jávor Benedek: a magyar kormány jelenleg súlyos fenyegetést és biztonsági kockázatot jelent a kárpátaljai magyaroknak
Hiába kérték Orbán Viktor miniszterelnököt a tavaly decemberi EU-csúcson, hogy Magyarország ne blokkolja Ukrajna csatlakozását a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához, a kormányfő nem engedett. A konfliktus Kijev és Budapest között a kisebbségi jogokról szól, de az orosz fenyegetés közepette a minimális biztonsági lépés lett volna, ha Ukrajnát kisegítheti a NATO.
Hiába kérték Orbán Viktor miniszterelnököt a tavaly decemberi EU-csúcson, hogy Magyarország ne blokkolja Ukrajna csatlakozását a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához, a kormányfő nem engedett. A konfliktus Kijev és Budapest között a kisebbségi jogokról szól, de az orosz fenyegetés közepette a minimális biztonsági lépés lett volna, ha Ukrajnát kisegítheti a NATO.
Az Orbán-kormány már évek óta blokkolja az ukrán NATO-csatlakozási folyamatot,
Szijjártó Péter külügyminiszter pedig egy január végi interjúban el is mondta, hogy az ukrán euroatlanti közeledést minden fronton blokkolni fogja Budapest, amíg a kinti magyarok helyzete nem rendeződik. A kérdés egyébként már a legmagasabb szinten is felvetődött: az Azonnali arról ír, hogy
a decemberi EU-csúcson Kaja Kallas észt kormányfő próbálta rábeszélni Orbán Viktort, hogy legalább a kibervédelmi központ esetében engedjen a vétóból, de a magyar miniszterelnök hajthatatlan maradt.
Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának csütörtök reggeli ülésén Michael Gahler német kereszténydemokrata képviselő azt mondta Hidvéghi Balázsnak, az egyetlen jelen lévő fideszesnek,
„vigye haza az üzenetet, hogy a magyar kormány ne blokkolja tovább az ukrán csatlakozást a CCDCE-hez!”
Közben ukrán részről is egyre nagyobb feszültséget vált ki az Orbán Viktor vezette kormány hajthatatlansága
Sőt, már amiatt is támadják a kormányt, hogy az a kijevi vezetés szerint aktívan beleavatkozik a kinti belpolitikába a Bethlen Gábor Alap támogatásaival, amelyekről állítják, hogy politikai szervezeteket finanszíroz. Azt is kifogásolják, hogy ukrajnai politikusokat támogatnak a magyar kormány tagjai, így Szijjártó Péter külügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Jávor Benedek szerint….
„A magyar kormány a kárpátaljai magyar kisebbség védelmére hivatkozik, amikor a nyelvtörvény miatt évek óta blokkolja Ukrajna euroatlanti közeledését.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Ukrajnában a magyarnál jóval nagyobb román és lengyel kisebbség él, és ezek az országok is határozottan kifogásolták az – amúgy valóban több ponton diszkriminatív és jogkorlátozó – nyelvtörvényt, és megoldást sürgettek a felvetett problémákra.
Mindez azonban egyáltalán nem akadályozta meg őket abban, hogy kiálljanak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, illetve támogassák az ország közeledését az EU-hoz és a NATO-hoz.
Ami amúgy az ott élő kisebbségeknek is eminens érdeke, például sokkal jobban lehet érvényesíteni a kisebbségi jogokat
Ezt hívják egyébként külpolitikának és diplomáciának, amit Magyarország sajnálatos módon több mint 10 éve nélkülözni kénytelen, az EU-val szembeni handabandázás és az Oroszországnak való gerictelen alásimulás különösen visszataszító elegye van helyette.
A mostani helyzetben azonban megakadályozni Ukrajnát, hogy a kibervédelemben együttműködhessen a NATO-val,
nem csupán Ukrajna és a NATO-szövetségeseink arcpirító elárulása, de a kárpátaljai magyaroké is.
Az ő országukat fenyegeti Putyin
Az ő országuk ezzel a fenyegetéssel szembeni védelmi képességeit ássa alá a magyar kormány. Ha elfajulnak a dolgok, az ő fiaik fognak meghalni a fronton,
mert Ukrajna nem jut hozzá olyan információkhoz vagy kibervédelmi képességekhez, amelyek csökkenthetnék a veszteségeket.
A magyar kormány jelenleg súlyos fenyegetést és biztonsági kockázatot jelent a kárpátaljai magyaroknak. Ennyire fontosak ők Orbán Viktor számára, ha a hatalmi érdekei (Putyin kiszolgálása) ezt diktálják. Tanulságos ez a többi határon túli magyar közösség számára is.”
Szerző
