Szinte az egész világon végigsöpört felháborodás, amikor a magyar miniszterelnök év eleji nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem akarják a bíróság által megítélt 100 millió forint kártérítést kifizetni a szegregált  oktatásba kényszerített gyöngyöspatai roma gyerekek családjainak. 

A kormány felebezett, a kúria csütörtökön döntött

“Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben azt kérték, hogy pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket, ha pedig erre nem lenne lehetőség a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését is kérte.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak. Az ügyben az 1959. évi Polgári Törvénykönyvet kellett alkalmazni, amely 1978-tól ismerte a nem vagyoni (erkölcsi) kártérítés intézményét, amelyet a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvben a sérelemdíj intézménye váltott fel.

A Kúria az 1959. évi Ptk. törvényszövege, annak indokolása, továbbá a jogintézmény több évtizedes bírósági gyakorlata és jogirodalma alapján azt állapította meg, hogy a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.

A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg.”

Forrás: Kúria Sajtótitkársága

koronavírus

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét