Kisajátítja a kormány a lakásod? Ezentúl nyista cserelakás-kötelezettség!

A múlt héten elfogadott igazságügyi törvénymódosító-csomag részeként változnak a kisajátítás szabályai. 2022. január 1-től a lakók számára kedvezőtlenebbek lesznek, ugyanis törvényesen bújhat ki kötelezettsége alól az eistandot kezdeményező – hívta fel a figyelmet az Utcajogász.

Eddig….

A kisajátítás részletes szabályai szerint a kisajátítást kezdeményező eddig köteles volt megfelelő cserelekást felkínálni a lakónak, amennyiben a lakó (legyen akár tulajdonos vagy lakáshasználó) a kártalanítás összege helyett inkább erre tartott igényt, a tulajdonában pedig nem volt másik lakás, ahová ugyanazon a településen beköltözhetett volna.

Ez január 1-jétől nem lesz így

A kormány által előterjesztett és a kormánytöbbség által múlt héten elfogadott új szabályok szerint a kisajátítást kérő nem köteles cserelakás felajánlására. Akkor sem, ha a lakó ezt külön kéri. A módosítás lényege, hogy

ha az állam vagy az önkormányzat, azaz a kisajátítást kérő nyilatkozik, hogy nem tud felajánlani lakást és valószínűsíti, hogy a cserelakás felajánlása miatt a kisajátítás elhúzódna, akkor nem köteles cserelakást biztosítania.

Az Utcajogász önkéntes jogászai szerint a módosítás nem jelent más, mint hogy

a kisajátított lakások lakói számára szűkülnek a választási lehetőségek.

A lakásárak az egekben….

A lakásárak meredek emelkedése idején sokkal jobban járhatnának azok, akiknek cserelakást kínálnak fel, mint akinek pusztán kártalanítási összeget, amely gyorsan értékét vesztené. A kisajátítási eljárás egyébként is egyenlőtlen helyzetbe hozza a lakót – figyelmeztet az Utcajogász –, hiszen egy rendkívül gyors és (a felek közötti vita esetén) költséges eljárásban kell fellépnie az állammal szemben.

A kormány indoklása szerint a módosításra a közérdekű beruházások védelme érdekében van szükség.

Az Utcajogász jogsegély-szolgálatának is volt már tapasztalata olyan kisajátítási üggyel, ahol

a kisajátítást kérő önkormányzat által felajánlott összeg csak arra volt elegendő, hogy a lakók kölcsönt vegyenek fel az állam által felvett lakásuk pótlására.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy sok fog múlni azokon a bíróságokon, akik a jogszabályt alkalmazzák

A közigazgatási bíróságtól fog ugyanis függeni, hogy mennyire szigorúan kérik számon a kisajátítást kérőn az eljárás elhúzódásának “valószínűsítését.”

Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a lakó időben pert indít a kormányhivatal kisajátító döntésével szemben.

Forrás

Kapcsolódó

Fű alatt elővásárlási jogot szerzett a kormány a tuti helyen lévő 200 négyzetméternél nagyobb lakásokra! - Semjén Zsolt ebből sem maradhatott ki!

Orbán kormánya és a jogállamiság - Rémálom vagy a jövő egy lehetséges változata? - Kiutunk az Európai Unióból