Kocsis Máté: nem lehet az Országgyűlés stílusa a trágárság és az erőszak – marad az egyeduralom

Kocsis Fidesz parlamenti frakcióvezető élete nagy pillanata volt a vasárnap reggeli, bekerült a főnöke által kiült szék a Kossuth rádió Vasárnapi újság című örökbecsűjébe. Neki jutott a tisztesség, hogy magyarázza a heti magyarázhatatlant.

A „mellényzsebből” fizetés…

Azt kellett megindokolnia, hogy Kövér házelnök milyen alapon korlátozza a szólás szabadságát az ország házában.

az ellenzék egyre több agressziót és trágárságot visz be az ülésekre, az eddigi fegyelmi szabályok pedig nem rendelkeztek elég visszatartó erővel.

A tiszteletdíj csökkentését a képviselők

„mellényzsebből kifizették”

és folytatni akarták volna a trágár és erőszakos viselkedést.

Visszatartó ereje csak akkor lesz a szabályoknak, ha komoly pénzbüntetést vonnak maguk után.

-vetítette előre a szerinte egyértelmű folytatást.

Hadházy Ákos: „Több táblányi” pénz gyűlt össze - mindenkinek köszönöm.....

Máshol sincs ez máshogy…

A frakcióvezető felidézte, a törvényjavaslat előkészítésekor európai országok gyakorlatát is vizsgálták és azt találták, hogy sok helyen a magyarnál szigorúbb szabályok vannak.

Egyes országokban 10-30 napra is el lehet tiltani valakit a parlamenti munkától és a képviselői státusszal járó jogokat is fel lehet függeszteni.

Azt persze nem említi a Fidesz frakcióvezetője, hogy azokban a bizonyos „más országokban” vagy kimondottan diktatúra van, vagy pedig demokrácia. Mecsoda különbség!

más uniós országokban elképzelhetetlen lenne, hogy a levezető elnököt ne engedjék a helyére és ezzel gátolják a parlamenti munkát.

itt sem említi meg, hogy azokban a bizonyos „más országokban”

nincs szükség hasonló figyelemfelhívásra, mert az ellenzék hangját figyelembe veszik az éppen regnálók, vagyis demokrata az ellenzék és a kormányzó párt(ok) is. Nem gombnyomogató bábok ülnek a regnáló oldalon, hanem gondolkodó, a véleményüket vállaló politikusok.

Ja, és a sajtó munkásait sem zárják karámba,

hanem válaszolnak az általik feltett kérdésekre, ami nem kegy a részükről, hanem kötelesség. Ilyenkor ugyanis nem az éppen ott állókat korlátozzák hivatásuk teljesítésében, hanem a választóknak intenek be, amíg azok nem ébrednek öntudatra és nem zavarják el a bizalmukkal visszaélőket.