Korábban hal meg a magyar! – Egészségtudatosság a béka feneke alatt, tombolt a koronavírus-járvány, elmaradtak a szükséges egészségügy beavatkozások

Csökken a várható élettartam Magyarországon. Csata egy láthatatlan ellenséggel? Háborús helyzet a kórházakban? Vagy csak egy kis nátha? Egy kis influenza? A Központi Statisztikai Hivatal adatai egyértelmű képet festenek: a koronavírus-járvány Magyarországon húszéves csúcsra emelte az elhunytak számát és akkora zuhanást okozott a várható élettartamban, amire a rendszerváltás óta nem volt példa -.írta meg a Portfólió.

Csúcsot döntött a halálozások száma

Tavaly 143 ezren haltak meg, ami több mint 10 ezerrel haladja meg a megelőző évek adatait, és jól látható, hogy a koronavírus-járvány megtörte az évtizedek óta tartó, kedvezőnek mondható halálozási trendet. (Érdemes megjegyezni, hogy az már a járvány előtt is világos volt, hogy az elkerülhető halálozások száma érdemben tovább csökkenthető lenne.)

A standardizált halálozási arány alakulása néhány országban. Forrás: Eurostat adatok alapján Ferenci Tamás számításai

A születéskor várható élettartam ezzel párhuzamosan 75,52 évre csökkent 2020-ban az előző évi 76,16 évről, ami 0,64 éves mérséklődésnek felel meg. Ilyen drasztikus visszaesésre a rendszerváltás óta nem volt példa.

Magyarországon a koronavírus-járvány előtt átlagosan 0,2 évvel nőtt a várható élettartam évente

Az extrém mértékű visszaesés azonban nem meglepő, Európa legtöbb országában – ahol nem tudták megfékezni a koronavírus-járványt – hasonló számokat láthatunk. Habár Magyarországon nem lehet tudni, hogy az egyes megyékben mennyien haltak meg a koronavírussal összefüggésben, annyi biztos, hogy a várható élettartamot mindenhol negatívan befolyásolta a járvány. Azt sem lehet tudni, hogy inkább azért esett vissza a várható élettartam egy megyében nagyobb mértékben, mint egy másikban, mert nagyobb volt a járvány, vagy azért, mert a vírus miatt háttérbe szorultak egyéb egészségügyi ellátások. Ahol jelentős – megközelíti vagy meghaladja az egy évet – a csökkenés mértéke, ott nem kizárt, hogy mindkét tényező egyszerre következett be.

Mi az a születéskor várható élettartam?

„A várható élettartam (amelyet gyakran várható átlagos élettartamnak neveznek) a halálozás komplex mérőszáma, amelyet a halandósági tábla segítségével számítunk ki, írja a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI). Ferenci Tamás biostatisztikus rámutat: a várható élettartam egy hipotetikus érték: azt mutatja meg, ha egy – képzeletbeli – csoport az adott évben érvényes halandóságoknak lenne kitéve minden életkorukban, akkor a körükben mennyi lenne az átlagos élettartam. Az adott évi mutató tehát nem az adott évben megszületők életkilátásait méri. Az NKI szerint mivel a halandósági tábla az adott év korspecifikus halálozási rátáiból indul ki, a várható élettartam valójában nem azonos azzal az életidővel, amelyet egy személy átlagosan a továbbiakban élni fog. Ennek oka, hogy a számításhoz használt korspecifikus halálozási ráták időben változnak, általánosságban javulnak. A koronavírus-járvány időszaka, amikor romlanak, kivételesnek számít.”

(Olvassa el a teljes cikket a Portfolio-n!)

Kapcsolódó

Mi lesz veled, (velünk) egészségügy? - A beteg jelenleg nem kapja meg a megfelelő ellátást!

Hol volt, hol lesz - a negyedik hullámról

Lantos Gabriella: mátol megszűnik a közfinanszírozott egészségügyi ellátás!