Kormány-dózer – avagy mi vár a Földművelésügyi Minisztérium épületére?

Orbánék nagyobb és barbárabb pusztítást végeznek a műemlékeinkben, mint amit a szocializmusban csináltak (sőt, ott a rendszer vége felé kifejezetten jobban működött a műemlékvédelem, mint most). Hadházy Ákos kétségbeesett levelet kapott arról, hogy a kormány nagyjából ugyanazt a sorsot szánja a nemzet főterén álló eddig kiemelt védettségű Földművelésügyi Minisztérium épületének, mint amit az Orbán család tett a szintén műemlékvédelmi védettségű hatvanpusztai majorsággal.

A teljes ledózerolást

Az alábbi levelet egy felelős értelmiségitől, egy VALÓDI műemlékvédő szakembertől kaptam az ügyben

– írta Hadházy közösségi oldalán. A műemlékvédelmet még az egészségügynél is többször köpi le és alázza meg a kormány, persze nekik sokkal csendesebb a hangjuk. Sajnos nem tudtam neki segíteni, az általa javasolt jogi megoldások elvégzésére nem találtam ügyvédet . Így csak annyit tehetek, hogy osztva a levélíró dühét és elkeseredését közzéteszem a teljes, precíz, de végtelenül elkeseredett levelet.

” Kedves Képviselő Úr!
Önt egy országos jelentőségű ügyben keresem, jelesül a Kossuth téren, az ország tulajdonképpeni „főterén” álló Földművelési Minisztérium részleges bontásával kapcsolatban. Miként talán Ön is értesült róla, ennek az értékes műemléknek a kiemelt védelmét a napokban megszüntették és lefokozták (hivatalosan „átsorolták”), hogy ezt a műemlékromboló tevékenységet a legalitás álcája mögött végezhessék el. Íme az ezt kimondó rendelet, 3. §-ban a nevezett épülettel:

Mivel ez az ügy már a sokadik, amelyben a műemlékekért felesős, Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség fontos és kitüntetett helyen álló műemlékek lerombolásához asszisztál, indokoltnak gondolom az Alkotmánybírósághoz fordulást e visszaélésszerű jogalkotási és joggyakorlási sorozat ügyében, sőt, még a büntetőfeljelentés megtételét is megalapozottnak érzem a Btk. 305. §-ra, vagyis hivatali visszaélés bűntettére hivatkozva.

A miniszter ugyanis

„hivatali helyzetével egyébként visszaélve”

a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványait – így a műemléki védelem megszüntetését/leminősítését kimondó miniszteri rendelet alkotását – tudatosan, annak társadalmi rendeltetésével ellentétesen, szabályellenesen, alakilag törvényesnek tűnő eljárás keretében gyakorolja.

A fenti magatartás révén más személyek jogtalan előnyhöz jutnak, hiszen a műemléki kötöttségek hiányában jelentős könnyebbséggel hajtatnak végre számukra előnyös, profitorientált építési beruházásokat, miközben a közérdeket helyrehozhatatlan kár éri a kulturális örökség többé helyre nem állítható sérelme okán.

A bevált gyakorlat minden esetben ugyanaz:

• 1. a jogellenes és értékromboló tervek elkészíttetése a beruházó (jelen esetben a SIP Zrt., vezetője Wachsler Tamás) részéről,
• 2. az ügy kiemelt beruházássá nyilvánítása a hatósági kötöttségek csökkentése érdekében a Miniszterelnökség részéről,
• 3. a védettség megszüntetése/lefokozása a műemléki korlátozások kiküszöbölésére a Miniszterelnökség részéről,
• 4. végül a jogellenes engedély kiadása Budapest Főváros Kormányhivatala részéről.

Az alábbiakban tehát a Földművelési Minisztérium esetét mutatom be két fő pontban; elsőként a tervek jogellenességét, másodikként a védettség átsorolásának-visszaminősítésének jogellenes voltát. Elnézést kérek a nagy terjedelemért, de az eset összetettsége okán ennél rövidebben nem tudom összefoglalni a lényeget, így viszont minden fontos jogi és szakmai vonatkozás benne van, amire csak szüksége lehet.

A következőkben foglalható össze a tényállás és annak jogi háttere:

I. A Bukovics Gyula főművének tekinthető Agrárminisztérium minden lehetséges védettség terén a legmagasabb szinten áll:

I. kategóriás műemlék (amely kategóriát a legutolsó törvénymódosításkor KIEMELTEN VÉDETT műemlékké nevezték át), a világörökségi magterület kellős közepén áll, annak legfontosabb terén, illetve műemléki jelentőségű területen helyezkedik el. Ennél több védelem már nem képzelhető el egy épületen. Arról nem is beszélve, hogy a kormány által kitalált egyetlenegy ún. kiemelt nemzeti emlékhelynek is részét képezi. Ehhez képest, mint az általam mellékelt bizonyítékok is igazolják, épp a kormány akarja minden áron lebontani az épület legalább fele részét.

Ennek a műemléknek a jelentőségét aligha kell részleteznem

Ez az ország egyetlen olyan épülete, amely eredetileg is minisztériumnak – épp az Agrárminisztérium számára – épült és ma is azt a funkciót tölti be. (Jellemző, hogy bár a minisztériumok visszaköltöztetéséről, ill. régi minisztériumi épületek visszaépítéséről döntött a kormány, ezt az egyetlen eredetit tönkretennék, bár nyilván ez esetben is az eredeti állapotok helyreállítására fognak hivatkozni.) Az, hogy a sajtó által bő fél évtizede is hosszasan taglalt Steindl Imre Program keretében esetleg felújítanák, még nem aggályos, de itt jóval többről van szó.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kormány elhatározta, miszerint három szintnyi mélygarázst (!!!) létesít az épület alatt, ezt viszont ezt úgy akarja megvalósítani, hogy a fölötte lévő épületrészeket teljesen lebontja, majd kitermeli a szükséges földmennyiséget.

Mindez az általam bizonyítékként mellékelt (1. melléklet), de szigorúan titkosan kezelt műelírás szerint a következőket tenné szükségessé (ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEMHEZ c. dokumentum, 6. oldal):

„a három szintes mélygarázs kialakíthatósága miatt az épület keleti oldala, valamint az északi és déli udvarai elbontásra és visszaépítésre kerülnek oly módon, hogy a fenti funkcionális igények racionálisan teljesíthetőek legyenek.”

Ez azt jelenti, hogy az épületből a Kossuth téri főhomlokzaton, valamint a két oldalhomlokzaton és az azok mögötti egyetlen megtartandó traktuson (az épületszárnyak most háromtraktusosak!), valamint a főbb közlekedőtereken kívül mindent, az épület összes többi részét – így a teljes hátsó, Kálmán Imre utcára néző tömböt és a belső udvarokat is ideértve – a földdel tennék egyenlővé, majd három szint mélyen kibányásznák az alatta lévő részt.

A nevezett dokumentáció 12. oldalán látható bontási alaprajz nyomán készítettem egy saját illusztrációt, mivel az eredeti ábra a szürke különböző árnyalataival ábrázolja a bontandó és a megtartandó részeket, szemben az építészi gyakorlattal, ahol jól feltűnő piros színt kapnak a bontandó részek. Ez azért történt, mert még a tervezők sem merik nyíltan és látványosan jelölni, hogy az épület felét elbontanák. Ezért nincs önálló bontási terv sem a benyújtott tervanyagban, csak egy ilyen kis méretű, szövegbe bujtatott ábra. A bontás mértékét érzékelteti ez a hátsó homlokzatra vonatkozó eredeti tervlap is, amelyet az engedélyezéshez nyújtottak be (2. melléklet). Itt kivételesen pirossal szerepel a bontandó rész.

Mindemellett elbontanák az összes középfőfalat,

az épület belső struktúráját teljesen szétverve ezáltal, megsemmisítenék az összes tetőt, így az eredeti, megmaradt tetőrészeket is, kidobnák az összes nyílászárót, holott a dokumentáció 11. oldala és az értékleltár is rögzíti, hogy „a nyílászárók többsége eredeti, és közel eredeti formájában áll a helyén”, valamint azok megtartandó értéket képviselnek.

A házból – amely két világháborút és egy szocializmust vészelt át minden komolyabb sérülés nélkül, nem helyrehozhatatlan átalakításokkal – jószerivel nem marad más, mint egy csontváz a Kossuth tér felé. Természetesen mindent visszaépítenének vasbetonból. Mindez azért teljesen jogellenes, mert az épület pár nappal ezelőttig ún. KIEMELTEN VÉDETT műemlék volt. Erre vonatkoznak a legszigorúbb szabályok.

(…) Kérem, hogy a fentiek értelmében szíveskedjen az Alkotmánybírósághoz fordulni,

kérve úgy a konkrét átsoroló miniszteri rendelet, mint a kiemelő kormányrendelet felülvizsgálatát, illetve kérve annak általános kimondását, hogy ez a megrendelésre történő, értékpusztítást eredményező jogalkotási gyakorlat súlyosan veszélyezteti úgy a kulturális örökség elemeinek a fennmaradását, mint a jogbiztonságot. Kérem, hogy a Földművelésügyi Minisztérium bontásának megkezdése ellen is tegyen meg minden szükséges intézkedést, legyenek azok jogi természetűek, vagy történjenek a nyilvánosság igénybevételével.

Emellett kérem, hogy – amennyiben indokoltnak és lehetségesnek tartja – szíveskedjen büntetőfeljelentést is tenni e sorozatos és rendszerszintű visszaélések ügyében.”

További részletekért mindenképpen kattintson a képviselő Facebook oldalára!

Orbán Viktor, a "politikai termék" - A "nép egyszerű gyermekének" esete a hatvanpusztai birodalmával

Hadházy: Orbánék mélygarázsa - hazugságból épült majorság Hatvanpusztán