Kerítésen innen
Kövér Lászlónak papírja van róla, hogy megsértette a sajtószabadságot!
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró (köztük két indexes) szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből.
Az Index kérdezett…..
A portál két kollégánk, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc 2016 április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról
kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek.
Pontosan ugyanezt tették a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai. Az Index kérdezősködésének ez a videó lett az eredménye:
Másnap az Index és a többi lap főszerkesztője levelet kapott az Országgyűlés sajtófőnökétől:
KOLLÉGÁINKAT (AHOGY A TÖBBI ÚJSÁGÍRÓT IS) KÖVÉR LÁSZLÓ HATÁROZATLAN IDŐRE KITILTOTTA A PARLAMENT ÉPÜLETÉBŐL (ÉS A KÉPVISELŐI IRODAHÁZBÓL),
mert olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad, és ezzel megsértették a házelnök 2013-as rendelkezését a parlamenti tudósítások rendjéről.
2011 óta 17 esetben tiltottak ki a Parlamentből újságírókat vagy éppen teljes szerkesztőségeket
– főként azért, mert nem engedélyezett helyen zajlott forgatás. Az érintett újságírók és szerkesztők többször kifogásolták a gyakorlatot, de a magyar bíróságoknak és az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre vizsgálni ezeket az ügyeket.
Az országgyűlési sajtótudósítás sajátos rendjét az mutatja a legjobban, hogy
- a szabályait Kövér László alkotta,
- Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,
- Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,
- a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni,
- és persze mivel Kövér kormánypárti politikusként, a kormánypártok szavazataival lett házelnök, nemcsak jogi, de politikai garancia sincs rá, hogy a döntései nem önkényesek.
Hazai jogorvoslati lehetőség híján
a hat újságíró a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi EJEB-hez fordult. Beadványában, ahonnan az előző felsorolás is származik, a TASZ kifejtette, hogy
AZ INDOKOLATLANUL JOGKORLÁTOZÓ PARLAMENTI SAJTÓSZABÁLYZAT MŰKÖDTETÉSÉVEL MAGYARORSZÁG MEGSÉRTETTE AZ ÚJSÁGÍRÓK SZÓLÁSSZABADSÁGÁT, A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ ÉS A HATÉKONY JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOGÁT,
mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, a Parlamentben, és az átláthatatlan döntés ellen nem élhettek jogorvoslattal.
Felhozták, hogy a kitiltott újságírók
- akadályozták a parlamenti munkát azzal, hogy politikusokat kérdezgettek,
- más, a Parlamentben dolgozó emberek munkáját is akadályozták,
- zaklatták a kormánypárti képviselőket
A precedensjog alapján működő strasbourgi bíróság döntése azt jelenti, hogy mostantól minden, a Parlamentből hasonló indokkal kitiltott újságíró sikerrel perelhetné Magyarországot. Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza az Indexnek azt mondta, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de
A RENDSZERBŐL AZ KÖVETKEZIK, HOGY ORVOSOLNI KELL A KITILTÁSRA LEHETŐSÉGET ADÓ JOGI SZABÁLYOZÁST, ÉS AZ ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZE LESZ A GYAKORLAT MEGVÁLTOZTATÁSA.
A helyzetet némileg bonyolítja,
hogy a konkrét kitiltási ügy óta, amely alapján az ítélet született, a szabályozás több ponton is megváltozott. Tavaly októberben ugyanis Kövér László új házelnöki rendelkezést adott ki, amelynek látványos következménye lett például a kordonok felállítása , illetve az, hogy a parlamenti plenáris ülés folyosóján kamera nélkül sem tartózkodhatnak újságírók, vagyis fizikailag sem juthatnak a képviselők közelébe.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja.
Via Index
Szerző
