Sajnos pedofil vagyok, bár ezt csak most tudtam meg. A házelnök kijelentette, hogy a meleg emberek erkölcsi értelemben pedofilok, ha örökbe fogadni szeretnének. Mégpedig azért, mert “mindkettő esetben a gyermek egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze.”


Szégyenkezve vallom be,

hogy ugyan nem vagyok meleg, és eddig úgy tudtam, pedofil sem, de én is éppen azért akartam gyereket, majd unokákat, mert tudtam, hogy a boldogság és öröm forrásai lesznek, és vele, velük lesz teljes az életem. Így is lett. Szóval -én gyalázatos pedofil- élveztem az együttlétünket, önmegvalósítottam és kiteljesedtem. Biztosan jobb lett volna, ha kötelességből vagy a mindenkori kormányzat elismerésére vágyva szülök, de akármilyen rettenetes, ez eszembe sem jutott.

Kövér szerint továbbá

“egy normális homoszexuális…nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak”.

Lakner Zoltán már rávilágított arra, hogy ez a modell milyen remekül alkalmazható lesz mindenkire, akiket a rezsim megvetésre alkalmasnak, alacsonyabb rendűnek pécéz ki. Ha tudomásul veszik, hogy nem egyenrangúak és nem is követelnek ilyesmit, akkor szinte normálisnak számítanak, és meghúzhatják magukat a NER-ben

Már csak azt szeretném tudni, mikor minősül egy közjogi méltóság normálisnak?

Talán néhány konkrét példával fel is frissíthetnék a memóriámat, már olyan régen nem találkoztam ilyennel.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét