Blogbazár
Magyar György: a vírus után jön a feketeleves?
A kormány bocsánatkérést vár mindazoktól, akik tájékozatlanságból vagy rosszindulatból kételkedtek a határidő nélkül kihirdethető rendkívüli jogrendről szóló törvény visszavonásában. Bocsánat, hogy ezzel kapcsolatban aggályokat fogalmaztunk meg, másfelől meg hiába jár majd le a rendeleti kormányzás időszaka, mert egy újabb tervezet szerint csak a miniszterelnökön múlik – és ehhez már a parlament hozzájárulására sem lesz szükség –, hogy a járványhelyzetre hivatkozva ismét különleges intézkedéseket vezessenek be.
Emlékszik még rá valaki,
hogy a kormány 2016-ban a tömeges bevándorlás okán válsághelyzetet hirdetett ki? Ezzel felhatalmazást nyert arra, hogy a rendőrség és a honvédség utakat, közterületeket, de akár épületeket is lezárjon, s nyilvános intézmények működését korlátozza. Na, ez a rendelkezés máig hatályban van, miközben „migráncsokkal” a hatóságok hosszú ideje csak elvétve találkoznak.
Bocsánat, hogy mindezek után a járványhelyzet kapcsán született felhatalmazási törvény ügyében is gyanakodtunk
Erről is beszéltem az ATV Start című műsorában május 27-én. Menekültek szinte nincsenek, viszont a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet szabályai máig hatályban vannak. Nem kell nagy rosszindulat ahhoz, hogy bárki azt feltételezze: a rendkívüli intézkedések függetlenek a valós helyzettől. Mindegy, hogy jönnek-e a „migráncsok”, s mindegy, hogy támad-e a koronavírus, a kormány a kétharmados parlamenti többség birtokában úgyis azt tesz, amit akar.
Most ugyanezt tapasztaljuk:
a felhatalmazási törvényt ugyan visszavonnák, de olyan új szabályokat alkotnak, amelyek gyakorlatilag teljes felhatalmazást adnak Orbán Viktornak arra, hogy ismét bevezesse a rendeleti kormányzást. Ha úgy hozza az úri kedve, erről bármikor dönthet, hiszen a koronavírus – szakértők szerint – akár hónapokon belül megint ránk támadhat.
Arról nem is beszélve, hogy senki nem tudja,
mit hoz a kijárási korlátozás megszüntetése vagy a vendéglátóhelyek, strandok újra nyitása. Ha ismét emelkedik a betegek száma, a kormány a parlamenthez beterjesztett – a joghoz értők számára is nagyjából emészthetetlen, csaknem négyszáz paragrafusból álló – salátatörvény elfogadása után az országos tisztifőorvos javaslata alapján akár hat hónapra egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, ami tetszőleges ideig meghosszabbítható. És akkor nagyjából ugyanaz lesz a helyzet, mint a sokak által kifogásolt felhatalmazási törvény esetén, amely – miközben alkotmányos alapjogok korlátozását tette lehetővé – nem tartalmazott határidőt.
Már bocsánat, hogy mindezek után megfogyatkozott a kedvünk a bocsánatkérésre
Hiszen a nyakunkba öntik a feketelevest, gondoljunk csak a fentebb már említett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre és annak folyamatos meghosszabbítására. A jogalkotó szerencsére addig nem akart merészkedni, hogy egészségügyi válsághelyzetre hivatkozva – például a tartózkodási hely elhagyásának tilalma mellett – korlátozhatnák a gyülekezési jogot, és el lehetne halasztani a parlamenti választást is. Köszönjük, hogy a felhatalmazási törvényt hatályon kívül helyezik, de a helyébe lépő új rendelkezéseknek sem örülünk.
A jogban kevésbé járatos olvasóktól most elnézést kérünk,
de nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy egészen elképesztő módon helyeznék hatályon kívül a felhatalmazási törvényt: a tervezet szerint az Országgyűlés felhívja a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére. A parlament tehát kér valamit a kormánytól, amely vagy eleget tesz ennek a kérésnek, vagy nem.
A felvetés persze teoretikus, hiszen az egészet nyilván előre lejátszották. Szóval a T. Ház felhívja a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, az Orbán vezette kabinet pedig bizonyosan eleget is tesz ennek. Ami önmagában is abszurd, de a jogalkotó ezt még tudta fokozni: a felhatalmazási törvény megszüntetéséről szóló újabb törvény ugyanis akkor lesz hatályos, ha annak életbe lépését a miniszterelnök egyedi határozatával megállapítja. Az egyik hatalmi ág vezetője így töri meg a másik hatalmi ág szuverenitását.
Úgy tűnik, az önteltségnek nincs határa,
s a következő lépés az lehet, hogy a parlament által elfogadott minden törvény életbe lépését a kormányfő beleegyezéséhez fogják kötni. Ennyit a jogállamiság, a jogbiztonság és a hatalmi ágak megosztásának elvéről. Úgy fest, a Nemzeti Együttműködés Rendszere most már formálisan is fittyet hány az egészre.
Szerző
