Blogbazár
Magyar György: Orbán egyetért Matolcsyval: hegyi utakon is kanyarban kell előzni, de ez olyan, mint ha orosz rulettet játszanánk
A Kossuth Rádió egykori Kabarécsütörtök című műsora helyett jött a pénteki kabaré: Orbán Viktor miniszterelnök rendszeres reggeli szózata az ő népéhez. Érdemes hallgatni, mert mindig szolgál vicces meglepetéssel. Legutóbb azt mondta, hogy Matolcsy György igen bátor ember, aki sokat segít neki, s a mellényzsebében tartja az egyik fontos gondolatát: „kanyarban kell előzni”. Amúgy odavágott a multiknak is, akiket „beengedtünk”. Miközben milliárdos támogatásokkal csábítjuk ide őket.
„Szellemileg Matolcsy György egy nagyon bátor ember, sokat segít nekem. Itt hordom a mellényzsebemben a mondatát, hogy kanyarban kell előzni”
– mondta Orbán Viktor legutóbbi szokásos pénteki kinyilatkoztatásában arról, hogyan fogja fel a gazdasági válságkezelés műfaját. Például támogatják a beruházásokat – hangsúlyozta –, ezért
„jobb állapotban fogunk kijönni a járványból, mint ahogy belementünk”.
De kanyarban előzni olyan, mint az orosz rulett: vagy jön szemben valaki, vagy nem
„A következő években (…) újból szakadékos hegyi utakon visz az út felfelé, viharos időkben. Elég egy rossz mozdulat és jön a baj. De a sok kanyar ellenére is sokat lehet előre lépni a versenyben, ha valaki tisztában van a kanyartan és az előzés tudományának néhány szabályával” – osztotta meg gondolatait idén februárban Matolcsy György jegybankelnök.
Kétségtelen, hogy az unortodox – a kanyartan és az előzés tudományát ismerő – gazdaságpolitika eddig bevált
Bár korábban is kanyarban előztünk, de az általános gazdasági fellendülés elmúlt évtizedében szerencsére nem jött velünk szembe senki. Az meg nem számított, hogy a GDP kétségkívül jelentős növekedésének, illetve az államadósság csökkentésének a kevésbé tehetős, a NER-rel nem kompatibilis emberek és a nyugdíjasok fizetik meg az árát. Senkit nem hagyunk az út szélén – ez is a Fidesz kedvenc szlogenje, ezért aztán inkább belelökik őket az árokba, és akkor a probléma megoldódott.
Orbán szokása szerint odavágott Brüsszelnek is:
„a nagy fenét, nem kapunk pénzt az uniótól, csak visszaszereztük az innen a nyugatiak által kivitt pénz egy részét”.
Ez szerinte jár nekünk, hiszen
„negyvenévnyi kommunizmus után megengedtük a nyugatiaknak, hogy idehozzák védővámok nélkül az áruikat, megengedjük, hogy beruházzanak, hogy versenyre kényszerítsenek bennünket, holott mi körhátrányból indulunk. Ezért cserébe elvárjuk, hogy az itt keletkező profit egy méltányos részét juttassák ide vissza”
Tényleg nagyvonalúan megengedtük, hogy a nyugati multik beruházzanak?
Ez is a pénteki kabaré része, hiszen tavaly decemberi hír: alaposan belehúzott a kormány a munkahelyteremtési támogatások osztogatásába, és egy hónap alatt tíz cégnek ítéltek meg pénzt, összesen 23,4 milliárd forintot.
A legtöbbet, 6,4 milliárd forintot a német tulajdonú győri Audi kapta az e-motorgyártás bővítésére. Ennek keretében 250 munkahelyet terveznek létrehozni, vagyis egy új foglalkoztatott 25,5 millió forintjába kerül az adófizetőknek. Ami azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek a bérét a magyar állam előre kifizette legalább hat-nyolc évre. Mellesleg a szintén német hátterű Robert Bosch-csoport két magyarországi leányának is jutott vagy hatmilliárd.
Minden fél tartja az ígéreteit, és teljesíti a kötelezettségeit, így a debreceni BMW-gyár létesítéséről szóló, 2018 nyarán bejelentett szerződés 2020 június végén módosítás nélkül hatályba lép – jelentette ki korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, a beruházás értéke több mint egymilliárd euró, amelyhez a magyar kormány 12,3 milliárd forintos támogatást nyújt. Szóval nekik is „megengedtük”, hogy beruházzanak.
Orbán logikájából kiindulva olyan hülyék mégsem lehetünk,
hogy magunk alatt vágjuk a fát. Tehát nem kéne akárkit beengednünk. Másfelől sajnálatos tény, hogy a magyar GDP több mint felét külföldi érdekeltségű, alapvetően multinacionális vállalkozások állítják elő. Akkor most mi a helyzet?
A miniszterelnök a saját nyilatkozata szerint a fél életét edzőtáborokban és öltözőkben töltötte el, tehát nem idegen tőle a verseny. De azért annak jobban örülnénk, ha arról beszélt volna, milyen teljesítményt nyújt a pályán. Hangoztathatja fellengzősen, hogy elviszi a hátán a libernyákokat, legyőzi a Soros-ügynököket, móresre tanítja „Brüsszelt”, de sokkal érdekesebb, képes-e segíteni az elszegényedő magyarok millióin, a nyomorgó nyugdíjasok során, a NER számára kevésbé fontos, csőd szélén tántorgó hazai kis- és közepes vállalkozásokon?
Ha jól is szórakozunk a miniszterelnök kinyilatkoztatásain, Orbán Viktornak mégsem kellene elvennie a teret a hazai stand-up comedy szereplőitől.
Akik ráadásul kockázat nélkül játszhatnak orosz rulettet: vagy bejön a poén, vagy nem. Ráadásul a kormányfő a poénnal is rendre adós marad.
Szerző
