Merünk nagyok lenni, külpolitikai anomáliák feloldás nélkül

A Szabad Európa egy hosszabb cikkben elemzi, a magyar külpolitika miértjeit, és meddigjeit. Ennek az elemzésnek az egyik legizgalmasabb részletét   szemlézzük.

Uniós kapunyitás a Balkán felé

A magyar külpolitika mindig bővítéspárti volt, de a Fidesz-kormánynak Magyarország régiós vezető szerepének erősítésében lett fontos eszköze a balkáni országok uniós csatlakozása melletti intenzív lobbizás. (Magyar uniós bővítési biztossal.)

„Ez a legpozitívabb része a magyar külpolitikának. De azzal nem értek egyet, hogy feltétel nélkül támogassuk ezen országok csatlakozását. Szerintem nem lehet gyengíteni az uniót azzal, ha nem teljesítik a csatlakozás demokratikus feltételeit. Szijjártó Péter az ellenkezőjét mondja”

‒ állítja Szent-Iványi István volt nagykövet.

Nem tartja irreálisnak ezt a kelet-európai vezető szerepet egy Fidesz-közeli elemző.

„Ezt most nem is játsszuk rosszul. Nemzetiségi ügyekben befelé nagyvonalúak vagyunk, még ha néha nemzetállamról beszélünk is, amit ha egy román mond, akkor kiver a víz. Ez egy vihető szerep, csak a minket körülvevő botrányok mérséklik az érdekérvényesítő képességet. De az meg tetszik a népnek, hogy naponta elküldünk mindenkit a fenébe.”

Illusztráció:

 

Szkeptikusabb egy másik elemző:

„Magyarországnak ténylegesen van egy ilyen geopolitikai helyzete, kérdés, hogy lehet-e ma azt a szerepet játszani a nagyhatalmak között, amilyen a finn, az osztrák vagy a jugoszláv szerep volt a hidegháború korában.”

külpolitika

Orbán két “nézete”

Orbán Viktor politikai megítélése pozitívabb a régióban, mint Bécsen túl. És nemcsak a rebellis széljobb körökben, hanem a főáramban is.

„A magyar miniszterelnök regionális ambícióját kicsit irigykedve figyelik Romániában, mivel ők is szeretnének regionális vezető pozíciót betölteni, és Románia geopolitikai értelemben erre alkalmasabb is lenne.”

A magyar kormány régiós hegemón törekvéseinek eszköze és bizonyítéka a próbálkozása a szomszéd országok médiapiacának átformálására. A Fidesz nemcsak a szinte teljes kárpát-medencei magyar sajtót vásárolta föl (részben pártemberek általi tulajdonlással, részben hatalmas anyagi támogatással, pl. több millió euró a Ma7 csoportnak Szlovákiában), hanem Szlovéniában és Horvátországban többségi médiumokat is vásárolt.

Ukrajnában pedig az állam diszfunkcionális működése miatt Magyarország részben állami feladatokat is ellát.

(Olvassa el Kerényi György teljes cikkét a Szabad Európa oldalán!)

külpolitika

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük