Mi történt? Újabb rejtély a Covid körül, magyarázat helyett magyarázkodások

Különös adatok jelentek meg a hivatalos kormányzati Covid-statisztikákban. A kormány hallgat, a szakértők pedig egyelőre nehezen találják a magyarázatot arra, hogy az utóbbi napokban többen voltak kórházban, mint tavaly ilyenkor, még az oltások előtt.

Az oltások ellenére is több a korházi kezelés, mint egy éve

Különös adatok jelentek meg a hivatalos kormányzati Covid-statisztikákban.-írja Népszava. Az utóbbi napokban ugyanis nem egyszer volt példa arra, hogy többen vagy közel annyian voltak a koronavírus miatt kórházban és lélegeztetőgépen, mint tavaly ilyenkor. Akkor a második, most a negyedik hullám indult, csakhogy egy éve még senki nem kapott vakcinát, mára pedig már mintegy 5,8 millió embert egyszer, 5,5 milliót kétszer, 461 ezret pedig háromszor beoltottak. Kedden azt jelentették, hogy a Covid miatt 210 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 24-en voltak lélegeztetőgépen. Tavaly ugyanekkor „csak” 164 koronavírusos beteget ápoltak, akik közül 11-en voltak lélegeztetőgépen. Tegnap 215-en voltak kórházban, 26-an lélegeztetőgépen. A 2020. szeptember 9-ei adatok: 221 beteget ápoltak kórházban, közülük 13-an voltak lélegeztetőgépen.

Minderről megkérdezte a lap a humántárcát, a Nemzeti Népegészségügyi Központot és az Operatív Törzset is. Válaszukban az oltás fontosságát hangsúlyozták, de arra nem feleltek, hogy mi magyarázza a különös adatokat, és milyen következtetés vonható le azokból. Arról sem kaptunk információt, hogy kórházban ápoltak közül hányan kaptak korábban oltást.

Szakmai vélemények

Tény, hogy az elmúlt héten gyorsabban nőtt a kórházban kezeltek és a lélegeztetettek száma, mint az esetszám, miközben ennek éppen a fordítottjának kellene történnie – mondta lapnak a jelenségről egy szakember. Hozzátette azt is, hogy a jelenség merőben szokatlan és egyelőre nincs is rá magyarázat. Igaz – hangsúlyozta – egy hétnyi adatnál többre volna szükség. Szerinte az új esetek számának észlelésében lehet hiba: például nem ott tesztelnek, ahol a járvány a leginkább terjed, mert kevés az oltatlan ember, hanem ott, ahol magas az oltottak száma. Vagy az is lehet, hogy az alacsony esetszámok mellett egy véletlen ingadozás látható.

Egy másik szakember viszont arra hívta fel a figyelmet: nem lehet összehasonlítani a tavalyi és az idei év azonos szakaszát, hiszen a delta-variáns teljesen másként érkezett az országba, mint a múlt év őszi járványhullám. Csak ha vége lesz, akkor van értelme a két időszakot összehasonlítani – mondta.

Pusztai Erzsébet infektológus szerint sem lehet az elérhető kevés napi adat alapján egyértelműen kijelenteni, hogy többen vannak súlyos állapotban, mint tavaly ilyenkor. Hosszabb távon derül ki szerinte, hogy hogyan alakul a kórházban ápolt, esetleg intenzív kezelésre szorulók aránya. Jelenleg a nemzetközi példák alapján két dologban lehetünk biztosak szerinte. Egyrészt abban, hogy míg az alapvírusnál egy fertőzött három másiknak adta át betegséget, addig a Delta esetében hat-nyolcnak, ezért sokkal komolyabban kellene ellene védekezni. Másrészt azt is tudjuk nemzetközi példákból – tette hozzá az egészségügyi szakember –, hogy ha egy oltatlan ember elkapja a vírust, sokkal valószínűbbek lesznek a súlyos légzési panaszok, mintha egy oltott társát fertőzik meg.

Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos nem tartja meglepőnek az emelkedő járványadatokat, a kórházban ápoltak és lélegeztetőgépre kerülők emelkedő számát, mert számításai szerint nagyjából ötmillió Magyarországon tartózkodó ember jelenleg védtelen a vírussal szemben, amely sokkal fertőzőbb a korábbi variánsoknál, könnyebben, gyorsabban terjed és aki ezzel fertőz, abban sokkal több vírus van.

Mit hoz még a negyedik hullám?

Ha az kiszámíthatatlan is, hogy milyen terhet ró az újabb hullám a korházakra, az már most is megjósolható, hogy romboló hatása sokkal tovább tart majd mint maga a járvány. Gondoljunk csak kórházi várólistákra, amelyek, többek között, az eddigi három hullám rossz kormányzati járvány-kezelésének köszönhetően (is) mára  már kezelhetetlenné váltak.