Mit tudhat és kiről Farkas Flórián?

Bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Farkas Flórián nevével fémjelzett Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Híd a munka világába programjának ügyében. Az 1,6 milliárd forintos programot korábban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálta, sőt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) fel is mondta a támogatási szerződést a védhetetlen visszaélések miatt.

Mik meg nem történnek Orbániában…!

A Farkas Flórián, korábbi fideszes képviselő nevével összeforrt program ügyében 2015-ben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ORÖ-nek ugyanis a program keretében létre kellett volna hozni egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, ami munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak.

Az uniós forrásokat azonban többek között autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötték.

Példátlan módon az OLAF vizsgálatát követően maga az EMMI is elismerte a visszaéléseket, felmondta a támogatási szerződést és kötelezte az ORÖ-t, hogy fizessék vissza az 1,6 milliárd forintos támogatást.

Az összegből azonban 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, így a roma önkormányzatnak végül csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.

„…bizonyítottság hiányában…”

Korábban az OLAF jelentése ugyanis megállapította, hogy a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el. Szintén az OLAF anyagából derült ki az is, hogy

az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben maga a minisztérium állapított meg a szabálytalanságot.

A közel 800 oldalasra hízott nyomozati anyag szerint ráadásul a hatóságok az elmúlt hét évben egyszer sem kérdezték ki Farkas Flóriánt, pedig akkori pozíciójában ő volt az aláírója a program szerződéseinek is.

Hadházy Ákos szerint….

„Megkaptam én is a Farkas Flóriánt kimentő gyalázatos határozatot, amelyben már egyetlen szó sincs Farkas Flóriánról. Tegnap a sajtó már beszámolt arról, hogy hét év „nyomozás” után vádemelés nélkül lezárta a NAV a „Híd a munka világába” program vizsgálatát. A lényeget ez a tény el is mondja – illetve mindennél többet mond a magyar „igazságszolgáltatás” és a legfelső szintről szervezett korrupció közötti viszonyról. De a határozat néhány részletéről szeretnék beszámolni, illetve néhány megjegyzést még tenni az ügy kapcsán.

• Korábban beszámoltam róla, hogy az általam megismert kihallgatási jegyzőkönyvek szerint a nyomozók egyszer sem kérdeztek rá Farkas Flórián esetleges szerepére a 110 tanúnál. A most megkapott lezáró határozatban sem merül fel egyetlen egyszer sem a szerepe. Még csak „Tudjukki” elnevezéssel sem.
• Pedig a határozat szerint a projekt „külsős” menedzserei (többek között a második gyanúsított) leginkább azzal védekeztek, hogy a PROJEKT LEGTÖBB LÉNYEGES DÖNTÉSÉT NEM ŐK, HANEM A ROMA ÖNKORMÁNYZATBAN HOZTÁK MEG.
• A „nyomozás” a rengeteg kamu szerződésből csak néhány tételt (az ingatlanvásárlásokat – köztük a teljesen használhatatlan, lepusztult ingatlanokét– , a soha nem használt méregdrága számítástechnikai rendszereket, a bútorokat, egy soha, semmit nem dolgozó személy kifizetését és a Roma Nemzetiségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat egy szerződését) vizsgált. Az 1,6 milliárd elvert forintból csak kb. 500 millió forint sorsával foglalkoztak, a többire rá sem néztek. Nem bolygatták például a havi 500 ezer forintért bérelt, használt Opel Corsákat sem. Az autókról annyit ír a határozat, hogy azt a „mentorok” használták és végül nem fizették ki őket, tehát nem volt ott semmi látnivaló.
• A „nyomozás” során meggyanúsítottak néhány embert, az ORÖ volt vezető tisztségviselőjét, két projektmenedzsert és a fent említett, vicces nevű szervezet, az RNKFMI két vezetőjét. De aztán gyorsan meg is szüntették az eljárást, mert elfogadták a védekezésüket, hogy a) ők nem akartak semmi rosszat, ők tényleg meg akarták valósítani a projektet b) a döntések nagy részét nem ők, hanem
  az ORÖ vezetői hozták.
• Arról a határozat nem szólt, hogy ha a nyomozók elfogadják az utóbbi védekezést, akkor miért nem hallgatták meg az ORÖ vezetőit, elsősorban Farkas Flóriánt? (érdekes módon az OLAF-nak ez eszébe jutott).
•  Arról sincs szó a határozatban, hogy miközben eltűnt 1,6 milliárd forint, a nyomozók számítógépeket, e-maileket vizsgáltak volna át, telefonokat hallgattak volna le.
• Felmerülhet a kérdés, hogy ebben az esetben nem lehetne-e kipróbálni a kormány által az EU-nak az Európai Ügyészség helyett felajánlott vádkikényszerítés intézményét.

Ezzel kapcsolatba pár felvetés:

• a) Bár én a határozatot megkaptam csütörtökön, ma reggelig az ügy nem volt fent az erre szolgáló honlapon, pedig a határozat dátuma december 1.
• b) Az eset jól mutatja, miért nem helyettesíti az Európai Ügyészséget ez a lehetőség. Egyrészt rámutat, hogy az eset lezárásán vagy a nyomozás elutasításán kívül mennyi lehetősége van a kormánytól függő „bűnüldöző” szerveknek a nyomozás szabotálására. Másrészt a vádkikényszerítés intézménye Németországban arra való, hogy egy korrekt nyomozás végén a levont rossz következtetéseket támadják meg „kívülről”. Magyarországon viszont elszabotált nyomozások adataival kellene meggyőzni a bíróságot. Kívülről ugyanis nem lehet nyomozni. A konkrét esetben a hatóság dolgozgatott valamit, de aztán elfogadta a
  gyanúsítottaknak, hogy nem ők voltak a hibásak. Azt viszont meg sem próbálta kideríteni, hogy akkor ki. Pedig, ha a gyanúsítást fenntartja és komoly büntetéssel „kínálja meg” a delikvenseket, már előrébb tarthattak volna azzal, hogy a gyanúsítottak nyilván megnevezték volna, hogy kiktől kapták az utasításokat. Nem is beszélve például e-mailek vizsgálatáról és más, fedett nyomozati cselekményekről.
• c) Mindazonáltal látjuk, hogy a Fidesz már elengedte Farkas Flóriánt. Pozícióitól, befolyásától megfosztotta. Akár fel is használhatná arra az esetet, hogy Farkast odadobja a vádkikényszerítés lehetőségének, megmutatva, hogy „lám, lám, milyen jó fiúk vagyunk mi”. Az időzítés legalábbis nagyon erre utal. Ebbe viszont én nem vagyok hajlandó belemenni – inkább mutasson rá Farkas szabadulása a magyar „bűnüldöző” szervek minden bajára. Viszont ha megváltoztatnák úgy a törvényt –vannak olyan információk, hogy az EU ezt követeli –, hogy korábbi ügyeket is elő lehessen így venni, akkor ígérem, hogy például Tiborcz LED-lámpái esetén az elsők között fogok újra nekifeküdni annak az ügynek.