A magyar állam újra kilépett a devizakötvény-piacra, és megkezdte egy japán jenben jegyzett államkötvény-értékesítés előkészületeit, napokon belül felveheti a devizahitelt a kormány – derül ki a Portfolio.hu cikkéből.
Szamurájkötvény
Magyarország július közepén már tartott egy virtuális roadshow-t, amelynek keretében a szamuráj-kötvény vásárlás lehetőségéről tájékoztatta a lehetséges befektetőket.
A kibocsátás megszervezésével a Nomura, a Daiwa és az SMBC Nikko bíztuk meg.
A magyar állam eléggé rá van szorulva a külföldi finanszírozásra,
hiszen nemrég vallotta be a kormány, hogy az idei államháztartási hiány elszáll, az ígért sokszorosa lesz. (Az évet még 1 százalék körüli hiánycéllal indította a kormány, most már 7-9 százalékot mond a GDP arányában.)
Ezt meg kell finanszíroztatni, állampapírt kell kibocsátani
– ez történik most is, a kormány által oly sokat szapult devizahitelt fogja felvenni a magyar állam.
Arról nincs adat, hogy mikor és mennyit kell visszafizetnünk nekünk, mindannyiunknak.
Nem ez az első kormány-hitelfelvétel….
Tavasszal már egyszer vett fel, 3,5 milliárd euró, azaz több mint 1000 milliárd forint értékben devizahitelt a magyar állam.
Háttér-emlékeztető
Február közepén sokak számára volt meglepő, hogy a magyar miniszterelnök évértékelő beszédében egyfajta zöld fordulatot hirdetett, és klímavédelmi akciótervvel rukkolt elő. Ennek részeként beszélt Orbán Viktor arról, hogy Magyarország hamarosan zöld kötvényt bocsát ki. Arra persze akkor nem lehetett számítani, hogy a koronavírus járvány miatt a fél világ szó szerint leáll, és időlegesen az asztalfiókba kerülnek a tervek.
A kormány szándéka viszont határozott volt, – és utólag úgy tűnik, hogy jól előkészített, – hiszen Varga Mihály bejelentése szerint Magyarország az Európai Unióban az elsők között bocsátott ki zöld kötvényt.
A pénzügyminiszter kiemelte:
a 1,5 milliárd euró értékben kibocsátott, 15 éves futamidejű kötvényekből befolyó források kizárólag „zöld” beruházásokra használhatók fel. A kötvény kibocsátásával egyértelmű üzenetet küldtünk a piacok felé Magyarország környezetvédelmi elkötelezettségéről
Mi fán terem a zöldkötvény?
A trendi név egy állampapírt takar, amelyet rendszerint intézményi befektetők vásárolhatnak meg. A normál kötvényekhez képest az alapvető különbséget az jelenti, hogy a befolyó pénz célhoz kötött. Csak olyan beruházásokat finanszírozhatnak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye. A kötvénykibocsátás során jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre. Különbséget jelent a hagyományos állampapírokhoz képest az is, hogy általában kikötik egy semleges, harmadik fél által készített értékelés meglétét. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, hogy a finanszírozandó projekt vagy eszközök köre megfelelő-e az elvárt célok szempontjából, valamint, hogy a befolyó összeg felhasználásának ellenőrzése teljes körű-e, amiről évente jelentés is készül.
