2019.04.23. Névnap: Béla

Most is lesznek halott szavazók 0 391

Kapacitása és felhatalmazása sincs a választási irodáknak arra, hogy az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét ellenőrizzék – mondta a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese, Gáva Krisztián.

Márciusban gondok voltak a kommunikációs rendszerrel

A Népszava interjút készített az elnökhelyettessel. Némelyik kérdésre érdekes választ kapott. A lap arról érdeklődött először, hogy vajon most jól működik-e a választási iroda technikai-informatikai rendszere. Márciusban országos próbát tartottak, de kétszer is lelassult, ami nem tűnik túl jó előjelnek május 26-ra.

Mint Gáva Krisztián elmondta, márciusban a kommunikációs rendszer első próbája volt. Ez a választási irodák közötti kapcsolattartást biztosítja, és semmi köze a választási adatokat kezelő Nemzeti Választási Rendszerhez (NVR). Valóban volt probléma, de azóta több próbát tartottak és most rendben működik. A Nemzeti Választási Rendszernek több eleme is van. Ezen futnak például a névjegyzékek, folyamatosan nyomon lehet követni, ha valaki elköltözik, nevet vált, vagy betölti a 18. életévét és választójoga lesz. A másik fontos része a szavazatösszesítés, ahol rögzíteni lehet az eredményeket és ezek alapján kiszámítják a végső választási eredményt. Ezt később tesztelik, nagyjából két héttel a választás előtt.

– Újra előfordulhat az, ami tavaly tavasszal, amikor összeomlott a hivatalos honlap, annak ellenére, hogy előtte komoly tesztelést végeztek azon is? – szólt a következő kérdés

– Nem omlott össze, csak háromnegyed óráig nem volt elérhető, amíg átálltunk a tartalékportálra. Vagyis nem az NVR-rel volt gond, hiszen sem a névjegyzéki nyilvántartás, sem az eredményösszesítés, sőt, semmilyen más nyilvántartás nem állt le.

– Csak éppen a hivatalos oldal vált elérhetetlenné, ahonnan mindenki tájékozódni akart.

– Valóban, a honlap lassult le a túlzott terhelés miatt, hiszen a szavazás reggelén nagyon sokan akarták megnézni például azt, hogy hova kell menniük szavazni.


A bajt erőforrás-hiány okozta

– Erre nem készültek?

– Olyan jelentős terhelésről volt szó, ami lassította az oldal működését, és a választópolgár ebből 9 órakor azt látta, hogy a honlap összeomlott. A vizsgálat megállapította, hogy erőforrás-hiány okozta a bajt. Ezt az NVI megoldotta, bővítettük a rendszert, az ehhez szükséges eszközöket tavaly beszereztük.

– Mikor közölnek majd választási eredményeket május 26-án?

– Az adatokat addig nem lehet nyilvánosságra hozni, amíg az utolsó szavazóhelyiség be nem zárt Európában. Ez Olaszországban 23 órakor lesz. Tehát akkor fogjuk tudni az első adatokat közzétenni, viszont akkor már nagyjából 90 százalék körüli feldolgozottságnál.

– Létezik valamilyen megoldás arra, ami tavaly történt, amikor is az eredményeket az állami tévé közölni kezdte este 7 után, pedig az NVI adatai még meg sem jelentek? Miért hagyják, hogy bárki beelőzze a hivatalos számokat?

– Az a feladatunk, hogy amint megvannak a jegyzőkönyvek, az adatok minél hamarabb bekerüljenek a Nemzeti Választási Rendszerbe és onnan a honlapra. De a választási hálózati rendszer csak a települési szintig épült ki, tehát egy adott szavazókörből, mondjuk egy iskolai tanteremből a jegyzőkönyvvezető nem tudja közvetlenül feltölteni az adatokat. Ilyenkor fel kell hívnia a helyi választási irodát és be kell diktálni az eredményeket. Az viszont könnyen előfordulhat, hogy a szavazókörben ülő pártdelegált már akkor leadja az információt a saját pártjának, amikor még nincs eredmény de ő már látja, hogy mondjuk az első három pártnak megvan a szavazatszáma.

Adatszivárgás abszolút lehetséges

– Akkor semmi sem gátolja az adatok idő előtti kikerülését, miközben 23 óráig kellene várni?

– Nem lehet kivédeni, hogy a pártdelegáltaktól kapott adatok alapján a pártok és a sajtó is értesüljön arról, milyen eredmények születtek. Tehát adatszivárgás abszolút lehetséges. Sem a magyar, sem az uniós jogszabály nem tartalmaz tilalmat, csak a választási szervek számára mondja ki a hallgatási kötelezettséget. Ráadásul az exit pollokat 7 óra után közzé lehet tenni, abból is képet lehet kapni a választási eredményekről. Ezek nem hivatalos adatok, és ne is jöjjön senki a választás estéjén az NVI-hez azzal, hogy úgy tudjuk, ennyi vagy annyi mandátuma van egy pártnak. Ezt mi nem kommentálhatjuk 23 óráig.

– A korábbi választásokon a határon túli szavazóknál előfordult, hogy halottak neve is volt a névjegyzékben, mivel ott – a magyarországitól eltérően – nincs automatikus frissülés; aki egyszer regisztrál, az 10 évig a jegyzékben marad és szavazhat. Most is lesznek olyanok, akik úgy kapnak szavazási csomagot, hogy már nem élnek?

– Azok esetében, akik nem Magyarországon laknak, és az adataikat egyszer bejelentették, minden változás az adott személy vagy hozzátartozója bejelentéséhez kötött. Mi nem látunk bele mondjuk a román, a szlovák vagy a szerb lakcímjegyzékbe, ezért kizárólag személyes bejelentés alapján tudnak adatokat rögzíteni a magyar hatóságok. A már regisztrált külhoniaknak levelet küldtünk, amelyben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy szerepelnek a névjegyzékben és ha valamilyen adat változott, azt jelentsék be. Ennyit tudunk tenni, de információnk egyébként nincs arról, hogy akár halott emberek is vannak a névjegyzékben. A levélszavazat kitöltéséhez ugyanakkor olyan személyes adatokat kell tudni, amelyeket csak az adott választópolgár ismerhet. Aki mégis más helyett szavaz, bűncselekményt követ el.

Jó esély van a visszaélésekre

– Javában tart az ajánlások gyűjtése, és a korábbi tapasztalatok alapján jó esély van arra, hogy ismét lesznek visszaélések, azaz a pártok egymásról másolják majd az adatokat és az aláírásokat. Van eszközük arra, hogy meggátolják ezt?

– Az ajánlóíveket az NVI adja ki, ezeken biztonsági elemek vannak, vonalkód, vízjel, és szigorúan el kell számolni minden lappal. Amelyik párt nem hozza vissza határidőben, ívenként ezer forint bírságot fizet.

– A visszaélést ez nem befolyásolja, biztonsági papírra ugyanúgy lehet ajánlást másolni, mint kockás füzetbe…

– A választási irodák ellenőrzik a leadott adatokat és összevetik a névjegyzékkel, hogy valóban olyan ajánlott, aki szerepel a névjegyzékben és van választójoga.

– A másolást ezzel sem tudják kiszűrni, mivel egy ember több listát is ajánlhat.

– A választási irodák annyit tudnak megnézni, hogy az íven szerepel-e aláírás és nem nyilvánvalóan másé, azaz például Nagy István neve mellett nem egy tisztán kiolvasható Kis József van. De ha az aláírás nem kiolvasható, a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírás hitelességét. Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul a törvényi szabályozás alapján a névjegyzéknek nem része az aláíráskép. Vagyis nincs felhatalmazás arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék. Amikor kétség van, akkor a választási irodák feljelentést tesznek a rendőrségnél. Ennyit tudunk megtenni.

– Legutóbb épp a rendőrség jutott arra, hogy bár történt visszaélés, az elkövető kilétét nem tudták megállapítani.

Lényegében az nem másol, aki nem akar?

– Ha nincsen kép- vagy hangfelvétel, esetleg tanúvallomások, a visszaélés nehezen bizonyítható. Az ugyanakkor, hogy valamelyik jelölt támogatására vonatkozó íveken hamisítottak aláírásokat, még nem jelenti azt, hogy az a jelölt tudott róla vagy ő adott utasítást erre.

– A külképviseleteken leadott szavazatokat hazahozzák vagy kint számolják meg és csak az adatok érkeznek?

– Hazahozza az urnát a jegyzőkönyvvezető. Beül az autóba vagy felül a repülőre. Ha nagy doboz van, akkor a repülőn külön helyet kell venni a szavazóurnának, ha kicsi a doboz, akkor ölbe lehet venni, de csomagként nem adható fel. A magyar választási és szavazatösszesítési rendszer papíralapú. Ezek kétségkívül nehézségek, de a másik oldalon ott vannak az előnyök: a választási eredményt nem lehet meghekkelni anélkül, hogy a szavazólapokhoz valaki hozzányúlna. Még ha a teljes informatikai szavazatösszesítő rendszer tönkre is menne, papíron mindenhol megvannak a jegyzőkönyvek és a szavazólapok, amelyeket meg kell őrizni 90 napig. Az eredményt papíralapon bármikor újra ki lehet számítani. Össze kell adni a számokat kockás papíron, legfeljebb nem lesz olyan gyorsan eredmény.

– A szavazatszámláló bizottságokba jelentkezők ugyanannyi pénzt kapnak, mint eddig?

– Csak a választott tagok kapnak pénzt, a pártdelegáltak nem. Az összeg most bruttó 35 ezer forint.


(Forrás: Népszava)

Kapcsolódó

Magyar György: Az egyszerűsített állampolgársági eljárás visszaélésekre ad lehetőséget, ezt korrigálni kell!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 × négy =

Legfrissebb cikkeink

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén, hogy a május 26-i európai parlamenti (EP-) választáson a pártok listái milyen …

Orbán és Sargentini

Mindenhová delegált álhírszerzőink jelentése szerint Orbanisztán fejedelme két legyet akart ütni egy csapásra. Titokban még jobban eltávolodni az Európai Néppárttól …

Paks

Jávor Benedek, az MSZP-Párbeszéd EP-képviselőjelöltje úgy véli, hogy a magyar kormány 2014-ben törvénysértő módon kötötte meg a paksi atomerőmű bővítéséről …

A Napszállta című filmjéért Nemes Jeles László vehette át a legjobb rendezőnek járó díjat a Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon – közölte …

Megosztás

Szerintem ez érdekelhet téged: Most is lesznek halott szavazók!
Kattints ide a cikkért: https://varosikurir.hu/most-is-lesznek-halott-szavazok/