Banánköztársaság
Nyuggersors Orbánisztánban – Számok a tisztánlátás kedvéért!
Ha egynémely kormánypárti orgánum híradásait, vagy miniszterek nyilatkozatait olvasgatom a neten, megtudhatom, hogy remek dolog nyugdíjasnak lenni a mai Magyarországon. Ha viszont a bankszámlámra érkező nyugellátást számlálgatom, azt veszem észre, hogy a nyugdíjba vonulásom évében még átlagos nyugdíjam következetesen mindig kisebb lesz az adott évi átlagos nyugellátásnál.
Ha egynémely kormánypárti orgánum híradásait, vagy miniszterek nyilatkozatait olvasgatom a neten, megtudhatom, hogy remek dolog nyugdíjasnak lenni a mai Magyarországon. Ha viszont a bankszámlámra érkező nyugellátást számlálgatom, azt veszem észre, hogy a nyugdíjba vonulásom évében még átlagos nyugdíjam következetesen mindig kisebb lesz az adott évi átlagos nyugellátásnál.
Ez eddig magánügy, dolgoztam volna többet, jobban, több pénzért és hosszabb ideig, több lenne a nyugdíjam
De ezzel a kis panaszommal aligha vagyok egyedül, ugyanis az ilyen-olyan módon megállapított nyugdíj összege az átlaghoz képest törvényszerűen csökken. Az egyéni nyugdíjalapban számításba vett jövedelmek ugyanis évről évre emelkednek, így az átlagos nyugdíj ugyancsak évről évre magasabb lesz, miközben a nyugellátás legfeljebb az inflációt követi, ha követi. Mert a nyugdíjasok vásárlói kosarának árindexe az átlagos áremelkedésnél általában magasabb, a nyugdíjak reálértéke, vásárlóereje a nyugdíjba vonulás pillanatától csökken.
Ilyen a nyuggersors Orbánisztánban. (De – gondolom – másutt is.)
A Pénzügyminisztérium számításai
(és a Portfolio.hu közlése) szerint az idén a nyugdíjasok különösen kedvező elbánást élvezhetnek a bőkezű államtól. Íme:
A tavaly 140 ezer forint körüli átlagnyugdíj a hivatalos, KSH mérte inflációhoz igazodva 2021-ben 3 százalékkal. 144 ezer forintra emelkedik. A hírneves 13. havi juttatás első negyede 36 ezer forintnyi plusz pénz az idősek bukszájában. És a nyugdíjasok kábé 26 ezer forint nyugdíjprémiumot remélhetnek az idén novemberben, ha a GDP a kormány várakozása szerint 4,5 százalékkal emelkedik. A már kiosztott és a még csak remélt emelések együttesen 112 ezer forinttal gyarapítják az átlagos nyugdíjas jövedelmét 2021-ben a tavalyi összeghez képest.
A Pénzügyminisztérium bölcs előrelátással megállapította azt is, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése számottevően növelheti a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányát: 2060-ban az állam a magyar GDP 12,8 százalékát fogja újra osztani nyugdíjkiadásokra. (Ez nem holnap lesz, erről lehet bármit írni, sajnos a mai nyugdíjasoknak nemigen lesz módja majd e számítás hitelességét ellenőrizni.)
Hanem azért azt mondhatnánk: ennek itt volt az ideje!
A KSH nyugdíjstatisztikáit böngészve kiderül, hogy a nyugellátásokra fordított kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva 2000. és 2013. között folyamatosan emelkedett, ezt követően 2019-ig minden évben csökkent. Ennek oka lehet például, hogy csökkent a nyugdíjasok száma. És valóban, ez történt.
A nyugállományban élők száma és aránya a teljes népességben 2000 óta 2019-re 3 millió 107 ezerről 2 millió 255 ezerre, 30,4 százalékról 26,2 százalékra esett.
Ezzel egy időben a nyugellátásokra fordított költségvetési kiadás 1223 milliárd forintról 3889 milliárd forintra hízott, ami irdatlan emelkedés. De hadd biggyesszek ide még egy-két számot a tisztánlátás kedvéért! Az egy ellátottra jutó havi összeg 2000-ben csaknem 33 ezer forint volt, ami 2019-re meghaladta a 126 ezer forintot.
Ámde!
Ez a nyugellátás a nettó átlagkeresethez képest a 2000 évi, csaknem 60 százalékról 2008-ra, a világválság évére több mint 69 százalékra növekedett, attól kezdve folya-matosan csökkent a 2019. évi 52 százalékra.
A 2010-ben hatalomra került kormánynak minden jel szerint sikerült a bűvészmutatvány:
fennen hirdették, hogy gondoskodnak az idősekről, hiszen meredeken emelkedik a nyugdíj, miközben az államháztartás valójában temérdek pénzt spórolt meg a nyugdíjkiadásokon.
A járvány, a gazdasági hanyatlás és az üres kormányzati fecsegés a „szépkorúak“ helyzetének javításáról napjainkra végre egységbe kovácsolta a nyugdíjas-szervezeteket. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) márciusban közreadta a nyugdíjas-társadalom rövid és hosszabb távra szóló követeléseinek listáját.
Az Én pénzem.hu oldalairól vettem kölcsön a lényeget.
- A 2023. január 1-jétől bevezethető intézkedések: az éves nyugdíjemelés az infláció mellett a béreket is kövesse; emeljék a nyugdíjminimumot; állítsák vissza a járulékplafont!
- A 2023-26-ban bevezethető intézkedések: a nyugdíjbiztosítást ismét helyezzék saját intézmény irányítása alá; tegyék újra lehetővé a rugalmas nyugdíjba-vonulást; szüntessék meg a nyugdíjrendszer torzításait!
- A 2026 után megvalósítható intézkedések: szakmai és társadalmi vita után vezessenek be új nyugdíjrendszert; vizsgálják meg a nyugdíj és a (javasolt, elképzelt) alapjövedelem lehetséges összefüggéseit; teremtsék meg az aktív élet tényei alapján a nyugdíjas élet kiszámíthatóságának lehetőségét!
Egyebekben pedig a NYUSZET külön felhívta a figyelmet a kormány alkotmánysértő magatartására,
mert az Alkotmánybíróság határozata ellenére még mindig nem rendezte a rokkantsági nyugdíjak számítási módszerének évekkel korábban bevezetett és alkotmányellenesnek bizonyult gyakorlatát. A NYUSZET ezeket a követeléseket a társdalomnak címezte és sajátos módon az ellenzéki pártoknak küldte el, de talán jutott egy másolati példány a kormánynak, Novák Katalin családügyi miniszternek sőt esetleg az Idősek Tanácsa elnevezésű testületnek is, amelynek elnöke Orbán Viktor miniszterelnök.
Nincs értesülésem arról, hogy eddig bármely címzett válaszolt volna,
ami lehet az én hibám, mert nem kutattam elég szorgalmasan. De az is lehet, hogy pillanatnyilag sürgetőbb dolgokkal vannak elfoglalva, például a járvány és a gazdasági válság elleni védekezéssel, politikai csatározásokkal a választási felkészülés jegyében, vagy apróbb, ordibálós vitákkal a házelnök büntető szándékú ámokfutásai miatt. Ám nyomatékosan az érintettek figyelmébe ajánlható:
habár húsz éve folyamatosan csökken a nyugdíjasok lélekszáma az országban (ami aligha a nekik szentelt gondoskodás kivételesen magas színvonalának köszönhető), ők 2,5 millióan még mindig választást eldönteni képes szavazótábort alkotnak.
Az ellenzéknek, ha győzni akar, célszerű lenne nagy műgonddal és őszintén ezeket a követeléseket politikai programja részévé emelni, ha már a regnáló kormány ilyen utolsó hazug, nemtörődöm módon kezelte a nyugdíjasokat több mint egy évtizedig!
