Kerítésen innen
Orbán atomháborús víziója közveszéllyel fenyegetés, vagy csak politikai blöff?
Miután Orbán Viktor miniszterelnök március végén az állami rádióban reális veszélynek nevezte a harmadik világháborút (ami miatt a Párbeszéd rémhírterjesztésért feljelentette), a Nézőpont Intézet felmérést készített, amelyből az derült ki, hogy a magyarok többsége is úgy érzi, az orosz-ukrán háborúból akár olyan világháború is lehet, amelyben az egyik fél akár atomfegyvert is bevethet.
Miután Orbán Viktor miniszterelnök március végén az állami rádióban reális veszélynek nevezte a harmadik világháborút (ami miatt a Párbeszéd rémhírterjesztésért feljelentette), a Nézőpont Intézet felmérést készített, amelyből az derült ki, hogy a magyarok többsége is úgy érzi, az orosz-ukrán háborúból akár olyan világháború is lehet, amelyben az egyik fél akár atomfegyvert is bevethet.
A felmérés szerint a választók 54 százaléka valósnak tartja a világháborús, 55 százaléka az atomháborús veszélyt. Az optimisták táborába 42, illetve 41 százalék tartozik. A fideszesek 72, az ellenzékiek 39 százaléka pesszimista. A kormánypártiak 25, az ellenzékiek 59 százaléka nem tartja elképzelhetőnek a háború ilyen mértékű eszkalációját.
Akik világháborútól tartanak jóval nagyobb arányban (81%) tartanak az atomfegyverek bevetésétől. A Nézőpont Intézet azt írja, hogy a
békepárti kormányfő munkájával egyetértő szavazók
70 százaléka tartja reális veszélynek az atomfegyverek bevetését, míg az ellenzéki szimpatizánsoknál ez az arány, 41 százalékos. (forrás)
Magyar György olvasata
A háborús „események lejtése” egy újabb világháború kitörését vetíti előre Orbán Viktor szerint, ami mindjárt atomháború lesz. Kezdjünk el félni? Építsünk atombiztos bunkereket a kertünk végében? Már ha van kertünk és pénzünk erre, de nem mindenkinek jut sokmilliárdos hatvanpusztai kúriára. Amúgy a miniszterelnök kijelentése nem több, mint cirkuszi mutatvány, a saját tábora harci kedvének megőrzését szolgáló hisztériakeltés.
Ugyanakkor felvetődhet a cirkuszi „porondmester” büntetőjogi felelőssége is, mert a rémhírterjesztés, illetve a közveszéllyel fenyegetés a Btk. szerint bűncselekmény.
Csakhogy sokra nem megyünk vele, bár pártunk és kormányunk vezetőjétől nem idegen a gyűlöletkeltés, illetve a félelmek és indulatok gerjesztése. Tapasztalataink szerint a NER-nél kínosan ügyelnek arra, hogy a megszólalásaikkal ne lépjék át a véleménynyilvánítás szabadsága és a büntethetőség között meghúzódó keskeny jogi mezsgyét.
Rémhírterjesztés
Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közveszéllyel fenyegetés
Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
„A baloldal lepaktált az ukránokkal. Ha nyernek, megindulnak a fegyverszállítmányok, elzárják a gázt, és tönkre teszik a gazdaságot.”
Ezt írta néhány hete Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök, amiért Szabó Tímea feljelentette. A párbeszédes politikus a Btk. 338. paragrafusára hivatkozott, amely szerint aki
„a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Annak egyelőre nincs nyoma, hogy mi lett a feljelentés sorsa, de igen valószínű, hogy az illetékes hatóságok a nyomozás elutasítása mellett döntenek. Ám nem is tehetnek mást, mert a Btk. kommentárja szerint „közveszély alatt olyan helyzetet kell érteni, amikor meg nem határozható vagy nagyobb számú meghatározott személyt, illetve jelentős értékű anyagi javakat sérelem bekövetkezésének reális lehetősége fenyeget”.
Alakuljon bárhogyan is az orosz-ukrán háború, Magyarország NATO-tagsága okán nem áll fenn annak reális veszélye,
hogy Moszkva hadat üzenne az északatlanti szövetség bármely tagjának. Ha megtenné, annak tényleg világháború lenne a következménye, de annyira Putyin sem lehet ostoba, hogy ha nem bír Ukrajnával sem, nekimenne a fél világnak. Szóval aligha áll meg Szabó Tímea feljelentése.
Ugyanezen okból azzal sem nagyon lehet mit kezdeni, hogy Orbán folyamatosan az atomháború rémével fenyeget. Ez alkalmas lehetne ugyan a lakosság széles körében aggodalmat kelteni, csakhogy a fentebb idézett kommentár alapján nem meríti ki a köznyugalom megzavarásának tényállását.
Mellesleg Orbán Viktortól nem idegen, hogy költői túlzásokba keveredjék
Az emberek nyolcvan százaléka meg fog fertőződni – mondta valamikor 2020 tavaszán a Covid-járvánnyal összefüggésben. Ez valós vagy valótlan tény, esetleg való tény elferdítése volt? Rémhírterjesztés vagy közveszéllyel fenyegetés? Ugyancsak ő jelentette ki: Magyarország esetében az egész népességre kivetítve mintegy kétmillió ember kórházi ellátásra is szorulhat. Szerencsére egy szó sem volt igaz mindabból, amit a nemzet váteszeként elmondott.
Ehhez képest feljelentés alapján nyomozást rendelt el közveszéllyel fenyegetés miatt Mohács azóta leváltott szocialista polgármestere ellen a rendőrség. Pedig ő csak annyit állított 2020 tavaszán, hogy a városa járványgócponttá vált. Az eljárás következményeiről semmit nem tudni, mert az interneten nincs nyoma a büntetőügy lezárásának. Leginkább az vélelmezhető, hogy az ügyet ejtették, mert hol jött ez ahhoz, hogy Orbán kétmillió fertőzött kórházi ellátását vizionálta? Igen nagyot tévedett, de emiatt nem firtatta senki a büntetőjogi felelősségét.
Bízzunk benne, hogy a „nemzetvezető” most is alaposan melléfogott, és az atomháborús riogatása még hisztériakeltésre is alkalmatlan.
Szerző
