Kerítésen innen
Orbán új európai pártot szervezhet?
Elvben igen, de valószínű, hogy egyelőre csak fenyegetőzik. Ezzel ugyanis a német és sok más kormány renitens családtagból ellenséggé minősítené át.
Elvben igen, de valószínű, hogy egyelőre csak fenyegetőzik. Ezzel ugyanis a német és sok más kormány renitens családtagból ellenséggé minősítené át.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében európai választási kampányt hirdetett. Arról beszélt, hogy a 2019-es EP-választás sorsdöntő lesz, ahol a liberálisok felé elfogult, és a Soros-terv végrehajtásán munkálkodó Európai Bizottságot le lehet cserélni egy kereszténydemokrata, bevándorlásellenes bizottságra. Ehhez szerinte az EP-választáson a Fidesszel hasonló világnézetű pártoknak kell jól szerepelniük.
Bejelentése első megközelítésre nehezen értelmezhető. Egyrészt azért, mert elvben a mostani Európai Bizottságban éppen annak a politikai csoportnak van a legnagyobb befolyása, amelynek a Fidesz is a tagja, és amely jórészt magukat már most is kereszténydemokratának valló pártokat tömörít. A 28 biztos között az elnökkel együtt 14 néppárti politikus van, és csak 8 szocialista, 5 liberális és 1 konzervatív.
A másik furcsaság, hogy Orbán váltást akar az EP-ben, holott ott jelenleg a legnagyobb frakciót a néppárt adja, amelynek a Fidesz is a tagja – írja a 444.
Ráadásul a bizottság radikális átalakulásához nem elég EP-választást nyerni, a tagállamokban is át kellene alakulniuk a kormányoknak. A bizottság tagjait ugyanis a tagállamok kormányai, és nem az EP jelöli.
Az sem életszerű forgatókönyv, hogy egy új, radikálisan jobboldali csoport egyedül képes legyen többséget szerezni, és így az akaratát teljesen ráerőltetni az egész európai intézményrendszerre.
Orbán valójában a néppártot fenyegeti
Ugyanakkor Orbán felvetésében van politikai realitás is, de az leginkább saját pártcsoportja, a néppárt felé jelent fenyegetést. Amennyiben létrejönne egy új európai pártszövetség, amely a Fidesz számára otthonosabb, mint a mostani néppárt, akkor az érdemi változást hozhat az erőviszonyok alakulásában. Csakhogy nem arra van a legnagyobb esély, hogy ez az új szövetség át tudná venni az EP irányítását, hanem a néppártot tudná inkább meggyengíteni.
Jó eséllyel a mostani fenyegetőzése is leginkább erről szól: ha kekeckednek vele, akkor szalámizni kezdi a legnagyobb frakciót.
Orbán Viktor június 16-án egy beszédében már megpendítette az új pártcsalád megalapításának lehetőségét, egy Helmut Kohl emlékére rendezett konferencián:
„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges, nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson. De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek, és tartsunk ki Helmut Kohl eszméi és pártcsaládja mellett. Dezertálás helyett inkább vállaljuk a nehezebb feladatot, újítsuk meg az Európai Néppártot, és segítsünk abban, hogy visszataláljon kereszténydemokrata gyökereihez.”
Ez egy jól csomagolt zsarolással is felér, hiszen azt állítja, hogy ha sokat kötekednek a néppárti kollégák, akkor a Fidesz az egész pártot szét tudja verni. A gondolatot még egyértelműbben fejtette ki Schöpflin György fideszes EP-képviselő, a Népszavának adott júliusi interjújában:
Arra az esetre, ha a fideszeseket kizárnák a néppártból, Schöpflin ezt a forgatókönyvet vázolta:
– Akkor lehet, hogy komolyabban vesszük majd Matteo Salvini ajánlatát, hogy legyen az Európai Parlamenten belül egy eurókritikus csoport, a Ligák Ligája. És akkor mindenki szembenézhet majd a következményekkel.
Orbán radikalizálná az EPP-t?
Nem az a fő kérdés, hogy alakul-e új európai politikai erő a Fidesz részvételével. Ugyan sok jel utal arra, hogy Orbán Viktor nyitott erre a megoldásra, a 444 brüsszeli forrásai szerint még jobban örülne, ha a már meglévő néppártot (EPP) tudná inkább a saját ízlése szerint átalakítani. Nem véletlen, hogy „kereszténydemokrata” forradalmat hirdetett Orbán, egy olyan szót használva, amit elvben a néppártiak a magukénak éreznek már most is.
A nagy különbség az, hogy Orbán azt mondja, hogy a kereszténydemokrácia nem lehet liberális, miközben a néppártiak többsége úgy tartja, hogy ők a liberális demokráciában hisznek – ahogy ezt Angela Merkel 2015 elején Budapesten közölte is.
Ha sikerülne valamilyen módon a néppártot jobbra tolni, akkor nem a fideszesek hagynák el a pártszövetséget, hanem azok a skandináv vagy benelux-államokbeli pártok, akik a Fidesz kizárását óhajtják, viszont fel lehetne venni a helyükre például a lengyel PiS-t vagy az olasz Ligát. Ám ehhez az kellene, hogy a legnagyobb delegációkat adó pártok is benne legyenek egy ilyen váltásban: a német CDU, a francia Republikánusok, a lengyel Polgári Platform és a spanyol Néppárt. Erre a mostani állás szerint nem látszik sok esély. Már csak azért sem, mert ezek a pártok határozottan euró- és integrációpártiak.
(Forrás: 444)
Szerző
