Cipolla magyar hangja újabb péntek reggeli monológjában beszélt alkotmányozó elnökről, 2020-as kétharmadról. Orbán Viktor bejelentette az újabb nemzeti konzultációt, mert szerinte meg kell kérdezni a népet arról, hogy akarnak-e örök életre szóló Soros-hitelt. Ugye, hogy nem!?

Nagy Katalin: Éppen ma van tíz éve annak, hogy Orbán Viktor letette a miniszterelnöki esküt a parlamentben 2010-ben. Nem először. Ugye, ez már a második kormánya volt, amit megalakított. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Tudta, hogy mást kell csinálni?

- Hirdetés -

Orbán Viktor: Valóban összeszámolni is nehéz, annyi kormányzati év van mögöttünk

“Tudtam, hogy mást kell csinálni, persze, két okból is: először is, hosszas történetfilozófiai fejtegetéseket mellőzve, azt kell mondani, hogy 1990-ben nem sikerült egy olyan változást elérni Magyarországon, amely meg tudta volna újítani az országot. Ugye, mindenki arra emlékszik, hogy volt egy diktatúra, aztán a kommunistákat lenyomtuk, ha szabad ilyen póriasan fogalmazni, a szovjeteket kiszorítottuk.”

A magyarok a saját kezükbe vették az ország jövőjét

“De sajnos az a harc, ami a régi rezsim, tehát a kommunista világ képviselői és az új világ képviselői között ilyenkor elő szokott jönni, az nem zárult le az első nem kommunista vagy antikommunista Antall József miniszterelnök úr – Isten nyugosztalja – vezetésével megalakult kormánnyal. Tehát nem zárult le, hanem ott az ellenfél egy óriási támadásba ment át, tehát a baloldal újraszervezte magát, nem is tagadta meg a múltját, és megkezdődött egy hosszú harc. A többi közép-európai országban ezt úgy zárták le, hogy győztek persze az antikommunista erők, és akkor gyorsan vagy megegyezve vagy nem a maradék baloldali csoportocskákkal, új alkotmányt hoztak létre. Azzal, hogy létrejött egy új alkotmány, amelyben minden ország megfogalmazta önmagát a lengyelektől a bulgárokig, ezt három-négy éven belül elrendezték, és ez a küzdelem ezzel lezárult. A múlt vesztett, a jövő nyert. Magyarországon nem így történt; hol a jövő nyert, hol meg a múlt nyert. Ez így ment húsz évig. Miután 2020-ban kétharmados többséget kaptunk, én biztos voltam abban, hogy ezt a küzdelmet le kell zárni. Nem tud úgy élni egy nép évtizedekig, hogy ilyen típusú politikai küzdelmeket folytat. A jövőnek nyerni kell, ez volt az én elképzelésem, megvolt a kétharmad.”

Fogalmam sincs, hogy Orbán milyen 2020-as kétharmadról beszél. Egyet visszalépve, az mégiscsak vérlázító, hogy megemlítik Antall Józsefet, aki ellen a Fidesz rendszeresen demonstrált az Országgyűlés. Említsük fel az egyik emlékezetes Fidesz-kivonulást, amit éppen 1990. június 4-én követtek el Orbánék. Gondolom ennek már a nyomát is kitörölték az össze közszolgálati archívumból. Így múlik el a világ dicsősége!

Megalkottuk az új alkotmányt

“Schmitt Pál elnök úrnak elévülhetetlen érdemei vannak, ő az alkotmányozó elnökünk, a parlament megszövegezte az alkotmányt, az elnök úr ezt aláírta, kihirdettük, csináltunk egy nemzeti konzultációt erről a kérdésről, ez volt az első, fantasztikus élmény volt.”

Mivel Orbán rettentően szószátyár, különösen, ha saját érdemeit kell felsorolnia, következzenek kiragadott mondatok a miniszterelnök fejtegetéséből.

  • 1998-ban megtapasztalták a magyarok, hogyha baj van, akkor ránk lehet számítani
  • 2002-ben azért vesztettük el a választást, mert a dolgok nagyjából rendbe jöttek
  • de amint beütött a baj, akkor még azok is ránk szavaznak, akik egyébként nem kedvelnek bennünket különösebben
  • én nem akartam úgy válságot kezelni, ahogy a szocialisták csinálták
  • hálát adok a Jóistennek, hogy egyfelől Schmitt Pált ideküldte nekünk alkotmányozó elnöknek, másfelől megtaláltam a korábbi együttműködés eredményeképpen ismét hosszú évekre Matolcsy Györgynek a bajtársiasságát, és megcsináltuk ezt a gazdaságkezelési programot
  • Mi, mindannyian ott, Felcsúton meg Alcsúton úgy gondoltuk, hogy mi egy nagy nemzethez tartozunk

“…én, amikor kormányzom, végső célként azt szeretném, hogyha minden magyar úgy érezné, hogy összetartozunk, egy nemzet vagyunk, egy nagy nemzet, ezért büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk…”

Magyarország sikeresebben védekezett, mint a nyugat-európaiak

“Ami egyébként az időben meghozott döntéseket illeti, én mindig azt néztem, hogy egy-egy, a járvány megfékezése érdekében hozott döntést az első fertőzéstől számított hányadik napon hozta meg egy-egy ország. S azért védekeztünk jobban, mint a nyugatiak, s ezt nyugodtan kimondhatjuk, Magyarország sikeresebben védekezett, mint a nyugat-európaiak, mert mi minden döntést korábban hoztunk meg, vagyis valószínűleg inkább időben, mint ők.”

Tehát van zavar ott a másik oldalon intellektuális értelemben

“Tehát én azt akarom mondani, hogy maradnak fönn jogosítványok. Három fontos dolog kapcsolódik a járványügyi veszélyhelyzethez és a járványügyi készültséghez. Az első, hogy az operatív törzs működése folytatódik. A második, hogy a kórházak járványügyi irányítási rendszere fennmarad, és a harmadik, hogy a tiszti főorvos pedig megerősített jogköröket kap. Ennyiben fog eltérni az életünk, mondjuk, a nyáron a korábbi időszakhoz képest. Ez a három dolog az, amivel le tudjuk írni a járványügyi készültséget, ez a jelentése.”

Az emberek akkor hajlandóak összefogni és végrehajtani közösen egy-egy intézkedést, ha azzal egyetértenek

“2010 után az az intézmény, amit bevezettünk, és nemzeti konzultációnak hívjuk – az alkotmányozásnál kezdtük ezt alkalmazni, azt hiszem, hogy talán összesen nyolc ilyen volt eddig, ez egy jó lehetőség, mert mindenki elmondhatja a véleményét. Mindenkinek van saját hangja, azt papírra tudja tenni, egy nemzeti konzultációs kérdőív kitöltésével el tudja hozzánk juttatni, és ezzel lehetőséget ad nekem, illetve a kormánynak, hogy egyetértési pontokat hozzunk létre.”

A kérdőív nagy része az elkészült, ma délelőtt még ezzel foglalkozom

“…és ha sikerül, akkor le is zárom ezt a kérdést, és ma délutántól meg tudjuk indítani a nemzeti konzultációt, ami a koronavírusról fog szólni, és a gazdaság újraindításáról fog szólni; milyen intézkedéseket hagyjunk érvényben, milyen újakat vezessünk be, egyáltalán hogyan gondolkodjunk a gazdasági válságkezelésről. S meg fogom kérdezni, mert ezt meg kell kérdeznünk, hogy azt a Soros György féle tervet, hogy adósrabszolgaságot eredményező örökkötvényeket bocsássunk ki, aminek nincs lejárata, csak egyfolytában fizetni kell, amíg élünk, sőt még az unokáinknak is, bevezessük-e vagy sem, mit gondolnak erről az emberek.”

Orbán kérdés nélkül, hirtelen rákanyarodott a Deák téri késelésre

“Csak ezen a héten is itthon itt volt ez a Deák téri késelés például, megrázza az embert, együttérzésemet szeretném kifejezni egyébként az áldozatok hozzátartozóinak, és hiába fogtuk el azonnal az elkövetőket, ez nem adja vissza az életüket. Tegnap tüntetés volt ezzel kapcsolatban, tehát zajlik az élet Magyarországon…” -zárta mondandóját a miniszterelnök.

Forrás: Miniszterelnöki Kabinetiroda

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét