Banánköztársaság
Parászka Boróka: mi a közös a ma működő autokráciákban?
Mi a közös a ma működő autokráciákban? Hogy képtelenek bármiféle hatékony stratégiát kidolgozni és fenntartani a járvánnyal szemben. Mivel leépítették a társadalmi intézményrendszereket, aláásták a politikai szervezetekkel szembeni bizalmat, ellehetetlenítették a társadalmi csoportok közötti kooperációt – ezért most tehetetlenek. Nem ismerték fel időben a járvány természetét, a tényleges és felelős döntéshozást kommunikációs trükkökkel, propagandával pótolják. Mi újság azokban az országokban, amelyeket a magyar miniszterelnök „mintaországoknak” nevezett?
Mi a közös a ma működő autokráciákban? Hogy képtelenek bármiféle hatékony stratégiát kidolgozni és fenntartani a járvánnyal szemben. Mivel leépítették a társadalmi intézményrendszereket, aláásták a politikai szervezetekkel szembeni bizalmat, ellehetetlenítették a társadalmi csoportok közötti kooperációt – ezért most tehetetlenek. Nem ismerték fel időben a járvány természetét, a tényleges és felelős döntéshozást kommunikációs trükkökkel, propagandával pótolják. Mi újság azokban az országokban, amelyeket a magyar miniszterelnök „mintaországoknak” nevezett?
A nem transzparenciáról híres Törökországban
napi ötvenezer új covidos megbetegedést azonosítanak, és kétszáz fölött a regisztrált covidos halálesetek száma. Ez a hivatalos adat, nem tudni, mekkora a valós. A feszültség robbanás közeli, Erdogan elnök naponta kitalál valami új ügyet, amivel megpróbálja elterelni a járvány tombolásáról a figyelmet – sikertelenül. Néhány hete az isztambuli egyezmény felmondásával kavart botrányt. Most az az új rögeszméje, hogy felrúgva a nemzetközi szerződéseket új tengeri csatornát épít a Fekete és a Márvány tenger között. Giga beruházás, giga befektetés, országra szóló botrány van belőle.
Kinek a teltházas Foci EB, kinek a birodalmi építkezések jutnak eszébe…
A szintén nem transzparenciáról elhíresült Oroszországban
készült el a covid diplomáciában oly fontos Szputnyik oltóanyag. Amelynek a gyártására azonban nincs kapacitása Oroszországnak, úgyhogy a gyártás egy részét kiszervezik – Indiába.
De bárhol is készül a Szputnyik: az oroszok hatvan százalékának esze ágában sincs beoltatni magát, mert, ahogy a rezsimben, úgy az oltóanyagban sem bíznak.
A járvány terjedéséről és a halálos áldozatok számáról itt sincs megbízható adat. De azt látni, hogy a halálos esetek száma tavaly április és december között 360 000 esettel volt magasabb az átlagosnál, január februában 400 000-es volt ez a különbség.
Magyarországon nem emlegették „mintaországként”, de a jelenkori autokráciák között előkelő helyet foglal el India és Brazília
India azért, mert itt működnek a legnagyobb vakcinagyárak. Narendra Modi a vakcina exportra építette fel az új diplomáciai stratégiáját. Annyira alárendelt ennek most mindent, hogy Indiában, ahol hasít a járvány, súlyos oltóanyag hiány van, sorra állnak le az oltópontok.
Brazília covid fronton a legabszurdabb ország
Bolsonaro elnökhónapokon át abból kovácsolt magának politikai tőkét, hogy a megszorító intézkedéseken gúnyolódott. Maszkot sem volt hajlandó viselni – mindaddig, amíg ő maga meg nem fertőződött. Ez lett volna a kisebbik baj, a tragédia az, hogy a felelőtlen viselkedésével, a járványtagadásával magával rántotta az egész országot.
Hónapok óta rendkívül magas a fertőzési arány, napi több, mint kétezer haláleset (a globális átlag napi 10 000 eset).
Teljes a káosz az oltóközpontokban, elkezdték az oltást AstraZenecával, de nem biztosították a második oltáshoz szükséges mennyiségeket, aztán elkezdtek oltani a még csak kísérleti fázisban lévő kínai CoronaVAc-al, és addig taktikáztak, amíg súlyos oltóanyaghiány alakult ki. Mivel ellensúlyozta ezt a kommunikáció-bajnok Bolsonaro? Hogy elkezdte blamálni a be nem szerzett, le nem szerződött, le nem kötött oltóanyagokat, például a Pfizert. A kórházak kihasználtsága 90 százalék fölötti, tíz kórházból hétben már nincs oxigén utánpótlás.
A fertőzés egyelőre ugrásszerűen növekszik napról napra, az elnök pedig továbbra is lazításról, nyitásról beszél – hátha így csökken az egyre növekvő feszültség és elégedetlenség.
Mindezek alapján nem véletlen, hogy lakosságarányt tekintve Magyarországon olyan magas a halálos esetek száma
Ez a rendkívüli halálozási arány rendszer, illetve „rezsimspecifikus” szindróma. Ezért ez, és ezek a kormányok szisztematikusan, hosszú ideje dolgoztak.
A kérdés csak az, hogy a magas halálozási arány miatt ezekben a „mintaállamokban” ki fog politikai felelősséget vállalni. Hogy a járvány magával söpri-e ezeket az autokráciákat? Erdogan vagy Bolsonaro kapkodását figyelve: ők most, biztosan nem állnak nyerésre.
Szerző
