Minden ország történelme tele van jó és rossz döntések garmadával, amiknek következményeit évszázadokon át cipelik, vagy büszkén hordozzák az adott nép fiai, lányai. A lényeg: ismerni kell őket, hogy többször ne kövessék el a rosszat, viszont merítsenek a jóból.


A tudatlanságban tartás nem megoldás!

A nemzeti kishitűségre nem lehet jövőt építeni, a történelemoktatás felelőssége, hogy megismertesse a fiatalokkal az ország hőseit, bálványait

– hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Balatonkenesén.

A hit hiába erős, ha nincs mögötte tudás….

Az 1956-os emlékévhez kapcsolódó pedagógus-továbbképzés záró rendezvényén Rétvári Bence azt mondta:

a tanárok feladata annak közvetítése a diákoknak, hogy a nemzetben hinni kell, hiszen a mai diákokon múlik az ország jövője.

Az 1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében című képzést – amelyen 10 ezer pedagógus vett részt – 2016 szeptembere és 2019 októbere között tartották.

Azt mondta, a történelemtanároknak különösen nagy a felelősségük, mivel egyszerre tudást adnak át, világnézetet formálnak és személyiséget nevelnek.

Lehetetlenség világnézeti semlegességre oktatni a gyermekeket és egy tanártól is “lehetetlenség elvárni a világnézeti semlegességet”. Sokkal inkább olyan szemléletet kell közvetítenie, amelynek alapján elköteleződhet a fiatal.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Rétvári Bence azt hangsúlyozta:

az oktatás során tudatosítani kell, hogy csak közös erkölcsi alapon lehet másokkal együttműködni, és fontos annak ismerete, hogy az embernek nem pusztán jogai, hanem kötelezettségei is vannak.

Hangsúlyozni kell, hogy büszkék lehetünk az 56-os hősökre, továbbá azt is tudatosítani kell, hogy a magyar nép

“nem azonosult egyetlen diktatúrával sem”

A politikus a multikulturalizmussal szemben a nemzeti kultúra jelentőségét emelte ki.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta, hogy a

történelemoktatáson “nemzetünk túlélése múlik”.

1956 alapkérdése, hogy mi vezetett egy nemzetet, amikor szembefordult egy világbirodalommal

A válasz erre az – mondta Schmidt Mária -, hogy 1945 és 1955 között tűrhetetlen volt az élet Magyarországon, a nemzet megmaradása vált kérdésessé. Így az 1956-os forradalom a megmaradásért vívott szabadságharc volt.

A forradalom kiállt a nemzeti függetlenség és a szabad választások mellett, ugyanakkor – tette hozzá – fontos tanulsága, hogy

“nem várhatunk mástól segítséget”.

Az 1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében című képzést – amelyen 10 ezer pedagógus vett részt – 2016 szeptembere és 2019 októbere között tartották. A képzést az 1956-os Emlékbizottság támogatásával a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány indította.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét